Nyelv, kultúra, identitás II. Pragmatika, diskurzuselemzés, interkulturális kommunikáció (Fóris Ágota, Bölcskei Andrea (főszerk.), Dér Csilla Ilona, Csontos Nóra (szerk.), 2020
Az interperszonális viszonyok meghatározója az udvarias nyelvi viselkedés. A tanulmány célja anna... more Az interperszonális viszonyok meghatározója az udvarias nyelvi viselkedés. A tanulmány célja annak elemzése, hogy a magyar beszélők mennyire éreznek megfelelőnek (adekvátnak) egy megnyilatkozást egy udvariasságot elváró interakcióban. A magyar anyanyelvű adatközlőktől származó nyelvi adatokra építő kérdőíves kutatás az udvarias nyelvi viselkedéshez kapcsolódó reflexív viszonyulást helyezi a középpontba, az elismerő megnyilvánulásokra adott válaszok megfelelőségére összpontosít. Az eredményekben kimutatható, hogy a különféle választípusok megfelelőségének megítélésben eltérések tapasztalhatók.
Kulcsszavak: nyelvi viselkedés, udvariasság, bókra adott válasz, megfelelőség (adekvátság), metapragmatikai reflexió
Uploads
Papers by Andrea Pap
konstruálja meg az E/1. beszélő (a slammer) a közvetlen viszonyt saját maga és a megszólított, már nem élő költők között, hogyan idézi meg és fel az életútjukat, munkásságukat. A megszólítottak meg- és felidézésébe beletartozik egyrészt az intertextusok jelenléte a szövegekben, másrészt különféle (például életrajzi)
utalások, „kiszólások” megjelenése – beleértve olyan vizsgálandó kérdéseket, mint a tegezés-magázás, humor, illetve az (ön)irónia megformálása. Az empirikus vizsgálódás során kapott válaszoknak, valamint a szövegek részletes elemzésének a segítségével a tanulmány a kognitív poétika keretében azt is elemzi, hogyan vélekednek a megkérdezettek a szépirodalmi kánonba tartozó költők megjelenítéséről, megszólításáról a slam poetry populáris műfajában.
Kulcsszavak: nyelvi viselkedés, udvariasság, bókra adott válasz, megfelelőség (adekvátság), metapragmatikai reflexió
Vizsgálataim arra koncentrálnak, hogy a magyarul tanuló külföldiek milyen nyelvi eszközökkel fejezik ki magukat egy udvarias interakcióban (bókra adott válaszok esetében), és mennyire éreznek megfelelőnek egy-egy megnyilatkozást egy adott szituációban.
konstruálja meg az E/1. beszélő (a slammer) a közvetlen viszonyt saját maga és a megszólított, már nem élő költők között, hogyan idézi meg és fel az életútjukat, munkásságukat. A megszólítottak meg- és felidézésébe beletartozik egyrészt az intertextusok jelenléte a szövegekben, másrészt különféle (például életrajzi)
utalások, „kiszólások” megjelenése – beleértve olyan vizsgálandó kérdéseket, mint a tegezés-magázás, humor, illetve az (ön)irónia megformálása. Az empirikus vizsgálódás során kapott válaszoknak, valamint a szövegek részletes elemzésének a segítségével a tanulmány a kognitív poétika keretében azt is elemzi, hogyan vélekednek a megkérdezettek a szépirodalmi kánonba tartozó költők megjelenítéséről, megszólításáról a slam poetry populáris műfajában.
Kulcsszavak: nyelvi viselkedés, udvariasság, bókra adott válasz, megfelelőség (adekvátság), metapragmatikai reflexió
Vizsgálataim arra koncentrálnak, hogy a magyarul tanuló külföldiek milyen nyelvi eszközökkel fejezik ki magukat egy udvarias interakcióban (bókra adott válaszok esetében), és mennyire éreznek megfelelőnek egy-egy megnyilatkozást egy adott szituációban.
Az előadás célja annak összegző bemutatása, hogy a magyart idegen nyelvként tanítók milyen módszertani (nyelvi, pragmatikai, kulturális) kihívásokkal szembesülhetnek a különféle oktatási helyzetekben. Áttekinti röviden a magyar mint idegen nyelv tanulását és tanítását érintő, az ELTE Magyar mint Idegen Nyelv Tanszék kereteiben zajló képzési formákat (többek között az SH-s kurzusok), továbbá ismerteti a releváns módszertani felvetéseket, a lehetséges megoldásokat, bevált gyakorlatokat (a tanítási tapasztalatokra és kérdőíves vizsgálatokra alapozva).
Az udvarias nyelvi viselkedés bemutatása a magyar nyelv idegen nyelvként való tanításához is hozzátartozik. Az előadás röviden áttekinti az udvariasság nyelvi kifejezőeszközeit és azok tanítását kiemelve a grammatikai formákat és a funkciókat. A kommunikatív szemléletű nyelvkönyvek a grammatikai formák gyakoroltatása helyett hétköznapi szituációkba, dialógusokba helyezik az új ismereteket, ezzel segítve a megértési és a tanulási folyamatot. Az újabb könyvek figyelembe veszik a nyelv pragmatikai és társadalmi aspektusát is. A nyelvi viselkedés eltéréseiből adódóan az udvarias interakciók során előfordulhatnak úgynevezett pragmatikai hibák, félreértések. A pragmatikai hiba, azaz a kommunikáció során előforduló nem megfelelő kifejezésmód a nyelvhasználati szabályok megsértéséből keletkezik, amikor a beszélő, a nyelvtanuló nem az adott szituáció által megkövetelt nyelvi tevékenységet hajt végre, ezért nem értjük meg vagy félreértjük a szándékát.
Nel presente studio, che estende il lavoro di ricerca da me precedentemente svolto (Pap 2011, 2014, 2017), propongo l'analisi di una lingua minoritaria in Italia, la lingua ungherese, in una cornice teorica di pragmatica, mettendo a fuoco l'uso della lingua. L'analisi si propone di mostrare ed esaminare un fenomeno del linguaggio cortese da diversi punti di vista, concentrandosi sull’atteggiamento linguistico rappresentato dalle risposte ai complimenti, cioè su come rispondiamo ai complimenti in varie situazioni. Dai tipi di risposta possono emergere differenze culturali. Nella ricerca esamino il linguaggio cortese delle persone di madrelingua ungherese che vivono in Italia e che usano la lingua ungherese (cioè la loro madrelingua) nella comunicazione quotidiana insieme alla lingua italiana (che è invece la lingua dell'ambiente dove vivono). In studi precedenti ho usato la stessa metodologia (analisi del linguaggio cortese) tra i parlanti ungheresi che vivono in ambiente di madrelingua e tra gli italiani che vivono in Ungheria, mettendo in luce differenze nelle risposte ai complimenti (Pap 2011, 2014, 2017). Il principale criterio consiste nell’osservare e analizzare l'uso della lingua come minoritaria, e il modo in cui essa influenza e caratterizza l'atteggiamento linguistico della comunicazione quotidiana. I risultati ottenuti dal presente lavoro sono infine comparati con quelli precedenti, rendendo possibile un confronto nell'uso delle due lingue.
Infine, come ulteriore futuro sviluppo, sarebbe interessante esaminare anche le dichiarazioni (cioè le risposte ai complimenti) dei madrelingua ungheresi in lingua italiana (cioè nella lingua dell'ambiente che usano quotidianamente vivendo in Italia).
Il corpus linguistico utilizzato e analizzato nelle ricerche è stato raccolto con un questionario (discourse completion test) che ho preparato seguendo un metodo di ricerca internazionale (Blum-Kulka 1982), in cui le persone devono rispondere ai complimenti in varie ipotetiche interazioni (Pap 2011).
Il risultato raggiunto del presente studio può essere interessante dai più punti di vista. Da una parte si possono osservare gli atteggiamenti linguistici in contesto plurilinguistico e nello stesso tempo possiamo analizzare la varietà linguistica minoritaria attraverso la lingua ungherese che si usa nella comunicazione quotidiana insieme alla lingua italiana.
Bibliografia
Bianchi, Claudia 2005. Pragmatica del linguaggio. Bari: Laterza.
Blum-Kulka, Shoshana 1982. Learning to say what you mean in a second language: A study of speech act performance of learners of Hebrew as a second language. Applied Linguistics 3: 29−59.
Holmes, Janet 1988. Compliments and compliment responses in New Zealand English. Anthropological Linguistics 28: 485−508.
Leech, Geoffrey Neil 1983. Principles of pragmatics. London: Longman.
Pap, Andrea 2011. Adalékok a nyelvi benyomáskeltés stratégiáihoz (udvariassági elvek a magyarok nyelvhasználatában). Magyar Nyelvőr 135. évf. 1. szám. 78−89.
Pap, Andrea 2014. „Thanks for the compliment” Appreciative utterances and responses in Hungarian and Italian conversations (a possible cognitive stylistic analysis). Studia Linguistica Hungarica (Formerly Annales Sectio Linguistica), The Linguistic Journal of the Faculty of Humanities Eötvös Loránd University. 77-98.
Pap, Andrea 2017. Hogyan legyek udvarias magyarul? - Az udvarias nyelvi viselkedés kérdései magyarul beszélő olasz anyanyelvűek esetében, Pécsi Tudományegyetem. Hungarológiai Évkönyv.
Pomerantz, Anita 1978. Compliment responses: Notes on the co-operation of multiple constraints. In: Schenkein, Jim (ed.): Studies in the organization of conversational interaction. New York: Academic Press. 79−112.
Schegloff, E. A. - Sacks, H. 1973. Opening up closings. Semiotica 8: 289−327.
Szili, Katalin 2004. Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Tátrai, Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Verschueren, Jef 1995. The pragmatic perspective. In: Jef Verschueren – Jan-Ola Östman – Jan Blommaert (eds.): Handbook of pragmatics: Manual, Benjamins, Amsterdam, 1–19.
Watts, Richard 2003. Politeness. Cambridge: Cambridge University Press.
Az online szótárak bemutatása után a lexikográfia és a digitális könyvtár modern olasz szakirodalmának rövid összefoglalása következik.