álma

See also: alma and Alma

Hungarian

Etymology

From the álm- stem of álom (“dream”) +‎ -a (possessive suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːlmɒ]
• Hyphenation: ál‧ma

Noun

álma

1. third-person singular single-possession possessive of álom

   Az az álma, hogy orvos legyen. ― His/her dream is to be a doctor.

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	álma	—
accusative	álmát	—
dative	álmának	—
instrumental	álmával	—
causal-final	álmáért	—
translative	álmává	—
terminative	álmáig	—
essive-formal	álmaként	—
essive-modal	álmául	—
inessive	álmában	—
superessive	álmán	—
adessive	álmánál	—
illative	álmába	—
sublative	álmára	—
allative	álmához	—
elative	álmából	—
delative	álmáról	—
ablative	álmától	—
non-attributive possessive - singular	álmáé	—
non-attributive possessive - plural	álmáéi	—

Icelandic

Pronunciation

• IPA^(key): /ˈaulma/
• Rhymes: -aulma

Noun

álma f (genitive singular álmu, nominative plural álmur)

1. wing (extension of a building)

Declension

Declension of álma (feminine)

	singular		plural
	indefinite	definite	indefinite	definite
nominative	álma	álman	álmur	álmurnar
accusative	álmu	álmuna	álmur	álmurnar
dative	álmu	álmunni	álmum	álmunum
genitive	álmu	álmunnar	álma	álmanna

Noun

álma m

1. indefinite accusative plural of álmur
2. indefinite genitive plural of álmur

Anagrams

• mála