hangya
Hungarian
editEtymology
editFrom Proto-Uralic *kuńśe.[1]
Pronunciation
editNoun
edithangya (plural hangyák)
Declension
editInflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | hangya | hangyák |
accusative | hangyát | hangyákat |
dative | hangyának | hangyáknak |
instrumental | hangyával | hangyákkal |
causal-final | hangyáért | hangyákért |
translative | hangyává | hangyákká |
terminative | hangyáig | hangyákig |
essive-formal | hangyaként | hangyákként |
essive-modal | — | — |
inessive | hangyában | hangyákban |
superessive | hangyán | hangyákon |
adessive | hangyánál | hangyáknál |
illative | hangyába | hangyákba |
sublative | hangyára | hangyákra |
allative | hangyához | hangyákhoz |
elative | hangyából | hangyákból |
delative | hangyáról | hangyákról |
ablative | hangyától | hangyáktól |
non-attributive possessive - singular |
hangyáé | hangyáké |
non-attributive possessive - plural |
hangyáéi | hangyákéi |
Possessive forms of hangya | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | hangyám | hangyáim |
2nd person sing. | hangyád | hangyáid |
3rd person sing. | hangyája | hangyái |
1st person plural | hangyánk | hangyáink |
2nd person plural | hangyátok | hangyáitok |
3rd person plural | hangyájuk | hangyáik |
Derived terms
editCompound words
References
edit- ^ hangya in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
edit- hangya in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN