komponens

Hungarian

Etymology

Borrowed from Latin componens. With -ens ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkomponɛnʃ]
• Hyphenation: kom‧po‧nens
• Rhymes: -ɛnʃ

Noun

komponens (plural komponensek)

1. component (a smaller, self-contained part of a larger entity)

   Synonyms: alkotóelem, alkotórész, összetevő

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	komponens	komponensek
accusative	komponenst	komponenseket
dative	komponensnek	komponenseknek
instrumental	komponenssel	komponensekkel
causal-final	komponensért	komponensekért
translative	komponenssé	komponensekké
terminative	komponensig	komponensekig
essive-formal	komponensként	komponensekként
essive-modal	—	—
inessive	komponensben	komponensekben
superessive	komponensen	komponenseken
adessive	komponensnél	komponenseknél
illative	komponensbe	komponensekbe
sublative	komponensre	komponensekre
allative	komponenshez	komponensekhez
elative	komponensből	komponensekből
delative	komponensről	komponensekről
ablative	komponenstől	komponensektől
non-attributive possessive - singular	komponensé	komponenseké
non-attributive possessive - plural	komponenséi	komponensekéi

Possessive forms of komponens
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	komponensem	komponenseim
2nd person sing.	komponensed	komponenseid
3rd person sing.	komponense	komponensei
1st person plural	komponensünk	komponenseink
2nd person plural	komponensetek	komponenseitek
3rd person plural	komponensük	komponenseik

Further reading

• komponens in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN