bojt

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]
bojtok (tassels)

Etymology

[edit]

Unknown.[1]

Pronunciation

[edit]

Noun

[edit]

bojt (plural bojtok)

  1. tassel, tuft

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative bojt bojtok
accusative bojtot bojtokat
dative bojtnak bojtoknak
instrumental bojttal bojtokkal
causal-final bojtért bojtokért
translative bojttá bojtokká
terminative bojtig bojtokig
essive-formal bojtként bojtokként
essive-modal
inessive bojtban bojtokban
superessive bojton bojtokon
adessive bojtnál bojtoknál
illative bojtba bojtokba
sublative bojtra bojtokra
allative bojthoz bojtokhoz
elative bojtból bojtokból
delative bojtról bojtokról
ablative bojttól bojtoktól
non-attributive
possessive - singular
bojté bojtoké
non-attributive
possessive - plural
bojtéi bojtokéi
Possessive forms of bojt
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bojtom bojtjaim
2nd person sing. bojtod bojtjaid
3rd person sing. bojtja bojtjai
1st person plural bojtunk bojtjaink
2nd person plural bojtotok bojtjaitok
3rd person plural bojtjuk bojtjaik

Derived terms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ bojt in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • bojt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • bojt in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).