impresszum

Hungarian

Etymology

From German Impressum, from Latin impressum.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈimprɛsːum]
• Hyphenation: imp‧resz‧szum
• Rhymes: -um

Noun

impresszum (plural impresszumok)

1. imprint (the name and details of a publisher or printer, as printed in a book, etc.)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	impresszum	impresszumok
accusative	impresszumot	impresszumokat
dative	impresszumnak	impresszumoknak
instrumental	impresszummal	impresszumokkal
causal-final	impresszumért	impresszumokért
translative	impresszummá	impresszumokká
terminative	impresszumig	impresszumokig
essive-formal	impresszumként	impresszumokként
essive-modal	—	—
inessive	impresszumban	impresszumokban
superessive	impresszumon	impresszumokon
adessive	impresszumnál	impresszumoknál
illative	impresszumba	impresszumokba
sublative	impresszumra	impresszumokra
allative	impresszumhoz	impresszumokhoz
elative	impresszumból	impresszumokból
delative	impresszumról	impresszumokról
ablative	impresszumtól	impresszumoktól
non-attributive possessive - singular	impresszumé	impresszumoké
non-attributive possessive - plural	impresszuméi	impresszumokéi

Possessive forms of impresszum
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	impresszumom	impresszumaim
2nd person sing.	impresszumod	impresszumaid
3rd person sing.	impresszuma	impresszumai
1st person plural	impresszumunk	impresszumaink
2nd person plural	impresszumotok	impresszumaitok
3rd person plural	impresszumuk	impresszumaik

Further reading

• impresszum in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN