mondat

See also: mondât

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmondɒt]
• Hyphenation: mon‧dat
• Rhymes: -ɒt

Etymology 1

From mond (“to say”) +‎ -at (noun-forming suffix).

Noun

mondat (plural mondatok)

1. (grammar) sentence

   Hyponyms: főmondat, mellékmondat

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	mondat	mondatok
accusative	mondatot	mondatokat
dative	mondatnak	mondatoknak
instrumental	mondattal	mondatokkal
causal-final	mondatért	mondatokért
translative	mondattá	mondatokká
terminative	mondatig	mondatokig
essive-formal	mondatként	mondatokként
essive-modal	—	—
inessive	mondatban	mondatokban
superessive	mondaton	mondatokon
adessive	mondatnál	mondatoknál
illative	mondatba	mondatokba
sublative	mondatra	mondatokra
allative	mondathoz	mondatokhoz
elative	mondatból	mondatokból
delative	mondatról	mondatokról
ablative	mondattól	mondatoktól
non-attributive possessive - singular	mondaté	mondatoké
non-attributive possessive - plural	mondatéi	mondatokéi

Possessive forms of mondat
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	mondatom	mondataim
2nd person sing.	mondatod	mondataid
3rd person sing.	mondata	mondatai
1st person plural	mondatunk	mondataink
2nd person plural	mondatotok	mondataitok
3rd person plural	mondatuk	mondataik

Derived terms

• mondatnyi

 

Compound words

• főmondat
• jelmondat
• körmondat
• mellékmondat
• mondatalkotás
• mondatelemzés
• mondatfűzés
• mondatpótló
• mondatrész
• mondatszó
• mondattan
• tagmondat
• tőmondat

 

Expressions

• egyszerű mondat
• összetett mondat

 

Etymology 2

From mond (“to say”) +‎ -at (causative verb-forming suffix).

Verb

mondat

1. (transitive) causative of mond: to have someone (-val/-vel) say something

   Miért mondatod ezeket a dolgokat velem? ― Why do you make me say these things?

Conjugation

conjugation of mondat

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	mondatok	mondatsz	mondat	mondatunk	mondattok	mondatnak
		Def.	mondatom	mondatod	mondatja	mondatjuk	mondatjátok	mondatják
		2nd-p. o.	mondatlak	―
	Past	Indef.	mondattam	mondattál	mondatott	mondattunk	mondattatok	mondattak
		Def.	mondattam	mondattad	mondatta	mondattuk	mondattátok	mondatták
		2nd-p. o.	mondattalak	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. mondatni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	mondaték	mondatál	mondata	mondatánk	mondatátok	mondatának
		Def.	mondatám	mondatád	mondatá	mondatánk	mondatátok	mondaták
		2nd-p. o.	mondatálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. mondat vala, mondatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	mondatandok	mondatandasz	mondatand	mondatandunk	mondatandotok	mondatandanak
		Def.	mondatandom	mondatandod	mondatandja	mondatandjuk	mondatandjátok	mondatandják
		2nd-p. o.	mondatandalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	mondatnék	mondatnál	mondatna	mondatnánk	mondatnátok	mondatnának
		Def.	mondatnám	mondatnád	mondatná	mondatnánk (or mondatnók)	mondatnátok	mondatnák
		2nd-p. o.	mondatnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. mondatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	mondassak	mondass or mondassál	mondasson	mondassunk	mondassatok	mondassanak
		Def.	mondassam	mondasd or mondassad	mondassa	mondassuk	mondassátok	mondassák
		2nd-p. o.	mondassalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. mondatott légyen
Infinitive	mondatni		mondatnom	mondatnod	mondatnia	mondatnunk	mondatnotok	mondatniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	mondatás		mondató	mondatott	mondatandó	mondatva (mondatván)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

potential conjugation of mondat

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	mondathatok	mondathatsz	mondathat	mondathatunk	mondathattok	mondathatnak
		Def.	mondathatom	mondathatod	mondathatja	mondathatjuk	mondathatjátok	mondathatják
		2nd-p. o.	mondathatlak	―
	Past	Indef.	mondathattam	mondathattál	mondathatott	mondathattunk	mondathattatok	mondathattak
		Def.	mondathattam	mondathattad	mondathatta	mondathattuk	mondathattátok	mondathatták
		2nd-p. o.	mondathattalak	―
	Archaic Preterit	Indef.	mondathaték	mondathatál	mondathata	mondathatánk	mondathatátok	mondathatának
		Def.	mondathatám	mondathatád	mondathatá	mondathatánk	mondathatátok	mondathaták
		2nd-p. o.	mondathatálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. mondathat vala, mondathatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	mondathatandok or mondatandhatok	mondathatandasz or mondatandhatsz	mondathatand or mondatandhat	mondathatandunk or mondatandhatunk	mondathatandotok or mondatandhattok	mondathatandanak or mondatandhatnak
		Def.	mondathatandom or mondatandhatom	mondathatandod or mondatandhatod	mondathatandja or mondatandhatja	mondathatandjuk or mondatandhatjuk	mondathatandjátok or mondatandhatjátok	mondathatandják or mondatandhatják
		2nd-p. o.	mondathatandalak or mondatandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	mondathatnék	mondathatnál	mondathatna	mondathatnánk	mondathatnátok	mondathatnának
		Def.	mondathatnám	mondathatnád	mondathatná	mondathatnánk (or mondathatnók)	mondathatnátok	mondathatnák
		2nd-p. o.	mondathatnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. mondathatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	mondathassak	mondathass or mondathassál	mondathasson	mondathassunk	mondathassatok	mondathassanak
		Def.	mondathassam	mondathasd or mondathassad	mondathassa	mondathassuk	mondathassátok	mondathassák
		2nd-p. o.	mondathassalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. mondathatott légyen
Inf.	(mondathatni)		(mondathatnom)	(mondathatnod)	(mondathatnia)	(mondathatnunk)	(mondathatnotok)	(mondathatniuk)
Positive adjective			mondatható	Neg. adj.	mondathatatlan	Adv. part.	(mondathatva / mondathatván)

Further reading

• (sentence): mondat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN