nagymama

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

nagy +‎ mama

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈnɒɟmɒmɒ]
  • Hyphenation: nagy‧ma‧ma
  • Rhymes: -mɒ

Noun

[edit]

nagymama (plural nagymamák)

  1. grandmother
    Synonyms: nagyanya, nagyanyó, öreganya, nagyi
    Coordinate terms: nagypapa, nagyapa, öregapa

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative nagymama nagymamák
accusative nagymamát nagymamákat
dative nagymamának nagymamáknak
instrumental nagymamával nagymamákkal
causal-final nagymamáért nagymamákért
translative nagymamává nagymamákká
terminative nagymamáig nagymamákig
essive-formal nagymamaként nagymamákként
essive-modal
inessive nagymamában nagymamákban
superessive nagymamán nagymamákon
adessive nagymamánál nagymamáknál
illative nagymamába nagymamákba
sublative nagymamára nagymamákra
allative nagymamához nagymamákhoz
elative nagymamából nagymamákból
delative nagymamáról nagymamákról
ablative nagymamától nagymamáktól
non-attributive
possessive - singular
nagymamáé nagymamáké
non-attributive
possessive - plural
nagymamáéi nagymamákéi
Possessive forms of nagymama
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nagymamám nagymamáim
2nd person sing. nagymamád nagymamáid
3rd person sing. nagymamája nagymamái
1st person plural nagymamánk nagymamáink
2nd person plural nagymamátok nagymamáitok
3rd person plural nagymamájuk nagymamáik

Derived terms

[edit]
Compound words

Further reading

[edit]
  • nagymama in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN