zseton

Hungarian

zseton

Etymology

From the French jeton (“chip”), from jeter (“to trow”), from the Latin iactare, from iacere (“trow”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʒɛton]
• Hyphenation: zse‧ton

Noun

zseton (plural zsetonok)

1. chip, token (coin-like object used instead of coins in casinos, subways, etc.)

   Synonyms: játékpénz, tantusz

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	zseton	zsetonok
accusative	zsetont	zsetonokat
dative	zsetonnak	zsetonoknak
instrumental	zsetonnal	zsetonokkal
causal-final	zsetonért	zsetonokért
translative	zsetonná	zsetonokká
terminative	zsetonig	zsetonokig
essive-formal	zsetonként	zsetonokként
essive-modal	—	—
inessive	zsetonban	zsetonokban
superessive	zsetonon	zsetonokon
adessive	zsetonnál	zsetonoknál
illative	zsetonba	zsetonokba
sublative	zsetonra	zsetonokra
allative	zsetonhoz	zsetonokhoz
elative	zsetonból	zsetonokból
delative	zsetonról	zsetonokról
ablative	zsetontól	zsetonoktól
non-attributive possessive - singular	zsetoné	zsetonoké
non-attributive possessive - plural	zsetonéi	zsetonokéi

Possessive forms of zseton
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	zsetonom	zsetonjaim
2nd person sing.	zsetonod	zsetonjaid
3rd person sing.	zsetonja	zsetonjai
1st person plural	zsetonunk	zsetonjaink
2nd person plural	zsetonotok	zsetonjaitok
3rd person plural	zsetonjuk	zsetonjaik

Further reading

• zseton in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN