<p style="text-align: left;">A székház dísztermében a színpadot beborította a vörös drapéria. Még terítő is vörös volt az asztalon, a váza is, a szegfű is, csak a szegfű szára nem. Öten ültek mögötte, négyen már elmondták, amit akartak, de Szász György kocsimester ideje csak az utolsó szónok után érkezett el. „A magyar dolgozó nép, munkásosztályunk sikeres harcot folytatott az 1953. évi tervek teljesítéséért, túlteljesítéséért. Az 1953 második félévi termelési eredményeinek alapján a minisztertanács és a SZOT elnöksége a szocialista munkaversenyben megállapította a sorrendet és a győzteseknek odaítélte vándorzászlaját. <strong>A közlekedésben a munkaverseny győztese és a vándorzászló nyertese: Rákosrendező állomás</strong>” – mondta valami igazgatóhelyettes, aki beszéde végén szólította Szászt a színpadra, és átadott neki egy vörös zászlót. A kocsimester megköszönte, kiszáradt torka miatt alig bírta hozzátenni hogy „igyekszünk”, de az újság másnap azt írta, hogy „Szász György kocsimester, a dolgozók nevében még lelkesebb, még jobb munkát ígért és fogadta, hogy Rákosrendező állomás mindvégig élenjár a kongresszusi versenyben is”.</p>
<h3 style="text-align: left;">Munkaverseny hullámzó pályákon</h3>
<p style="text-align: left;">Három évvel később Rákosrendező ismét az élen járt, a pártbizottság a dolgozók nevében az ország valamennyi rendező pályaudvarához felhívást juttatott el, munkaversenyre csábítva. Amelyben a dolgozók nyelvezetétől némiképp eltérő stílusban közölték, hogy az ellenforradalmi események után, az elvégzett munkát értékelve megállapították, hogy a termelési eredmények fokozatosan javulnak és ma már elérték az 1956. október 23. előtti termelési színvonalat. „Egyetértünk a párt és a kormány programjával, segítséget akarunk nyújtani annak megvalósításához. Hazánk felszabadulásának 12. évfordulóján elhatároztuk, hogy az egyes műszakok között, a régi bürokratikus, formális, erőltetett vonásaitól megtisztítva, újra szocialista munkaversenyt indítunk. <strong>Felhívjuk az összes rendezőpályaudvar dolgozóit, hogy május 1. méltó megünneplésére, hasonló szocialista munkaversenyt indítsanak!</strong>” – írták, de közben a 1956. december 11-én történt bűnesetre gondoltak. A jegyzőkönyv szerint lövöldözés után elfogták Szalontai Sándorné és Bondári Sándor budapesti lakosokat, akik a teherpályaudvaron feltört vagonokból zsákszámra lopták a cigarettát, cukrot és kekszet. Ugyanakkor a Csehszlovákiából Bulgáriába exportálandó kerékpárok ügyében nem történt előrelépés, mert ahhoz sem Szalontainénak, sem Bondárinak nem volt köze.</p>
<blockquote>
<p style="text-align: left;">Csak annyit lehetett tudni, hogy valakik feltörték a vagont és 300 kerékpárt vittek el belőle. Háromszázat! Negyvenet később megtaláltak egy közeli raktárhelyiségben. Senki nem tudta, hogyan kerültek oda.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: left;">De 1959-ben senki nem emlékezett az ellopott biciklikre, ha mégis, akkor sem illett szóba hozni. A pártvezetésben ugyanazzal a koreográfiával próbálkoztak, mint tíz évvel ezelőtt. A munkaversenyt próbálták misztifikálni. Jelesül az '57-est. „Azóta megszakítás nélkül folyik, az idén hirtelen nagy fává terebélyesedett. A márciusi párthatározat után úgy határoztak, hogy a legfőbb figyelmet a kocsitartózkodás csökkentésére fordítják” – írta 1959 tavaszán a <em>Magyar Vasutas</em>. Azt nem magyarázták meg, hogy fává terebélyesedés alatt mit értenek. Ha azt, hogy az 1958-as évben a 12,5 órás kocsitartózkodási időt 12 órára csökkentik, ami 2 és félmillió forintot ér (nem a dolgozóknak), akkor kissé sántít a fás hasonlat. Ha viszont hozzátesszük, hogy a párt azt ígérte, hogy személyekre szabottan dolgozza ki, hogy kinek mi legyen a dolga, mégis helytálló valamelyest a „terebélyesedés”. Persze csak akkor, amikor a lógósakat is sikerült bevonni a munkába, és ekképp terebélyesedett a munkával eltöltött idő.</p>
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan22579.jpeg" alt="Rákosrendező" width="2485" height="2419">
<figcaption>Kép: Magyar Rendőr/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p style="text-align: left;">Ezzel együtt nagy volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy 1958-ban 118 345 munkaórát takarítottak meg. Ennyi kellett ahhoz, hogy Rákosrendezőből élüzem legyen. „Miben látom a siker titkát? Egyrészt abban, hogy a szakszervezeti bizottság, a műhelybizottságok és a bizalmiak mindig eredményesen mozgósítják a dolgozókat a feladatok, a tervek teljesítésére – nyilatkozta az állomásfőnök a <em>Magyar Vasutas</em>nak – másrészt a most folyó verseny egészséges, a feltételek reálisak – tette hozzá.</p>
<p style="text-align: left;">Négy évvel később azonban már az derült ki, hogy miközben a szakszervezeti bizottság, a műhelybizottságok és a bizalmiak eredményesen mozgósítják a dolgozókat a feladatok, a tervek teljesítésére, bizonyos szabályok fölött szemet hunynak. Ez pedig szó szerint életveszélyes. </p>
<p style="text-align: left;">Épp azokra nézve, akik a gurítódomb – egyúttal a piramis – alján álltak. <strong>Moldova György <em>Akit a mozdony füstje megcsapott</em> című könyvében ezt írja a sarusokról</strong>: „Fent a toronyban a vágányfék kezelője megránt egy kart, egy vágányszakasz hirtelen megemelkedik a kocsi alatt, a fékpofa megfogja a kerekeket, néhány pillanatig tartja, szinte megállítja, és az elrendelt irányvágány felé tereli. A kocsi, mikor kiszabadul a fékpofák szorításából, alig-alig gurul, de egy lejtős szakaszon még egyszer felgyorsul, az irányvágány elején újra meg kell fogni. Ekkor jön a <em>sarus</em>, kezében egy hat-nyolc kilós, negyedkerék formájú, fogóban végződő vaskengyellel, a saruval, leteszi a sínre, a kocsi kereke nekifut, megakad rajta, egy darabig tolja-vonszolja maga előtt a sínen, közben mind többet veszít a sebességéből, az ütközés, mellyel a már álló kocsisornak csapódik, nem veszélyes, legfeljebb a rosszul rögzített vagonajtók nyílnak ki. Minden vasúti ember közül a sarusok azok, akik a legközvetlenebbül néznek szembe a veszéllyel”.</p>
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan65237.jpeg" alt="Rákosrendező" width="2464" height="2251">
<figcaption>Kép: Magyar Rendőr/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p style="text-align: left;">A hatvanas évek elején, Rákosrendezőn gyakran előfordult, hogy a sarusnak négy-öt kocsit kellett szinte egyszerre lefékeznie. Annak ellenére, hogy a rendelkezések szerint csak két vágányt lett volna szabad kezelnie. Rákosrendezőn hetven fős létszámhiánnyal voltak kénytelenek beszállni a munkaversenybe. Jellemző, hogy a munkavédelmi felelős a „személyzethiányt” jelölte meg a legnagyobb és legnehezebben felszámolható „baleseti forrásként”, de arra is panaszkodott, hogy „egyre süllyedt a szakmai és általános színvonal”.</p>
<blockquote>
<p style="text-align: left;">1963-ban a Rákosrendezőn dolgozó 800 vasutas közül legfeljebb háromszázan végezték el a nyolc általánost, amikor pedig a Pályaalkalmassági Intézet szúrópróbaszerűen megvizsgált 100 váltóőrt, kiderült, hogy közülük 50 alkalmatlan a váltókezelői szolgálatra.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: left;">A hatvanas évek közepére a vasúti pártapparátus is belátta, hogy a munkaverseny helyett inkább a fizetéseket kellene rendezni, a legújabb csapásirány az lett, hogy „jelentős mértékben emelni kell a vasutasok általános műveltségi és szakmai színvonalát”. Leginkább azért, mert a balesetek egy részét az okozta, hogy a <strong>bizonyos dolgozók nem értették, nem tudták vagy nem akarták megtanulni a vasúti jelzéseket</strong>. </p>
<h3 style="text-align: left;">Lavór és hordó</h3>
<p style="text-align: left;">De pár évvel később a helyzet legfeljebb annyiban változott, hogy tovább romlottak a munkakörülmények. 1967. december 8-án írta meg a <em>Magyar Vasutas</em>, hogy a saruzók részére hidegre való tekintettel még bódénak sem nevezhető melegedőket állítottak fel a vágányok között. „A meleget a szabadba nyíló vegyes tüzelésű kályhák szolgáltatják. A dolgozók személyi tárgyait pedig a deszkafalon szögekre helyezték el” – írták, az olvasók pedig nem sokkal később meglepve tapasztalhatták, hogy az állomásfőnök-helyettes csak megerősíteni tudja a hírt. „Valami szélvédett hely kell az embereknek. <strong>Állomásunk sajnos nagyon elhanyagolt, szociális körülményeink mostohák.</strong> Nagyon sürgős segítségre lenne szükség” – nyilatkozta, azt már a lap szerkesztője tette hozzá, hogy Rákosrendező „átépítése és rekonstrukciója” régóta napirenden van... 1968 tavaszán a MÁV budapesti igazgatóságának helyettes vezetője közölte, hogy a sarusbódék felülvizsgálatakor megállapították, hogy a létesítményeknek „nagymérvű hiányosságai nincsenek”, de a külső formáját csúfítja, hogy az ott dolgozók a helyiség szabad nyílását deszkadarabokkal fedték be és fűtési lehetőséget kívántak biztosítani, különböző vashordókból.</p>
<blockquote>
<p style="text-align: left;">A bódékat korszerűbbé tenni nem lehet a fent említett kötöttségek miatt. Az állomásnak ezen a részén a vágányok átépítését most tervezzük, az átépítéssel ez a probléma megszűnik</p>
</blockquote>
<p style="text-align: left;">– közölte a szakember.</p>
<p style="text-align: left;">Ehelyett igencsak más jellegű átépítésre került sor 1968. augusztus 22-én: egy villástargonca emelője beleakadt a raktározási épület ajtajába, amit a helyéből tokostól elmozdított, s ennek következtében egy vasgerenda a targoncavezetőre zuhant, és súlyos hátgerincsérülést okozott. Ugyanakkor az épület falszerkezete megrongálódott, a lezuhanó téglafalazat pedig „három dolgozó súlyos, töréses sérüléseit idézte elő”.  Utóbb kiderült, hogy a targoncavezető erősen ittas volt.</p>
<p style="text-align: left;">„A balesetek elemzéséből levonható tanulságok arra figyelmeztetnek, hogy mind a gazdasági vezetők, mind pedig a mozgalmi szervek haladéktalanul, minden lehetséges eszköz alkalmazásával vegyék elejét a baleseti helyzet további romlásának” – állapította meg egy vizsgálat 1968 októberében, amelyből az is tudható, hogy</p>
<blockquote>
<p style="text-align: left;">abban az évben, kilenc hónap alatt 32 vasutas halt meg Magyarországon munkavégzés közben.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: left;">Rákosrendező <strong>átépítése és rekonstrukciója továbbra is csak a tervek között szerepelt</strong>, a <em>Magyar Vasutas </em>riportere minden évben megírhatta az ott uralkodó állapotokat. Az 1973. március 3-án <em>Mikor teremtenek emberhez méltó szociális körülményeket? </em>címmel megjelent rendes, évi Rákosrendező-cikkből kiderül, hogy a botrányos a sarus bódékat felszámolták, az melegedőkről az igazgatóság gondoskodott. „Szerény melegedők, az már szent, de azért mindenesetre különbek, mint a pár évvel ezelőtt itt látott kalyibák” – írták 52 éve, honnan is tudhatták volna, hogy a sztori legdurvább része nem az, hogy ezt leszámítva minden maradt a régiben, hanem az, hogy az új típusú tartózkodók fala azbesztből épült. Tehát ez volt a „pozitív fejlemény”. Amúgy <strong>Rákosrendező frontkatonáinak, a sarusoknak, kocsirendezőknek, váltókezelőknek lavórban kellett tisztálkodniuk, meleg vizük meg úgy lett, hogy a gőzmozdony vezetőjétől adott nekik egy-két litert</strong>. „A főnökség és a szakszervezet határozott fellépésére sikerült villanybojlereket beszereltetni.</p>
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan138401.jpeg" alt="munkások" width="2560" height="2463">
<figcaption>Kép: Szalay Zoltán/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p style="text-align: left;">A gond azonban csak kissé mérséklődött, hiszen a női fürdő közvetlenül a szabadba nyílik, s a bojler melletti szűk fülkékben mindössze két zuhanyozó van. A túlsó oldalon, a férfiak helyiségében nagyobb összteljesítményűek a bojlerok, és több a zuhanyozó csap is, de a műszakonként, mire a létszám negyed része letusol, elfogy a meleg víz” – nyilatkozta az állomásfőnök-helyettes, aki azt is elmondta, hogy a termelési tanácskozások, taggyűlések unos-untalan visszatérő témája, hogy mikor épül Rákosrendezőn korszerű szociális létesítmény. „Igyekszünk megértetni, hogy felső szerveink évek óta szorgalmazzák a probléma megoldását.  Jelenleg <strong>1975-re ígérik egy 350 személyes, fekete-fehér öltözővel, fürdővel, orvosi rendelővel ellátott szociális épület megteremtését</strong>, de a sok korábbi ígéret meg nem tartása miatt már erről is nehéz beszélni az emberekkel…” Ezt már a szakszervezeti bizalmi közölte, aki felpanaszolta, hogy felépítettek egy 75 személyes, faházat az ott dolgozó egyedülálló férfiak szállásául. „Mire azonban beköltöztek volna a kényelmesen, kulturáltan berendezett szobákba, a tűzrendészeti hatóság az olajkályhák miatt megtiltotta az épület használatbavételét. Azóta is üresen áll, s benne a fürdőszobákat sem használhatja senki” – kesergett az érdekképviselet embere, de több mint ötven év múltán óhatatlanul felmerül, miképp volt lehetséges, hogy egy ember sem akadt az építkezés megkezdése előtt, aki ismerte volna azt a tűzrendészeti alapvetést, amely a faház és az olajkályha kibékíthetetlen ellentétére utal.</p>
<h3 style="text-align: left;">Múzeumi biztosító</h3>
<p style="text-align: left;">A hetvenes évek közepén Rákosrendezőn nemcsak a munkakörülményekkel voltak bajok. Megállapították, hogy a „megnövekedett forgalom követelményei” miatt olyan <strong>korszerű biztosítóberendezésre lenne szükség</strong>, amely „gyorsan beállítható és jól ellenőrzött vágányutak nagy választékával biztosítja a vágányhálózat optimális kihasználását”.</p>
<blockquote>
<p style="text-align: left;">Rákosrendező pu. jelenlegi vonóvezetékes váltó- és jelzőállítású Siemens–Halske rendszerű biztosítóberendezése tehát sem a jelen, sem a jövő feladatainak nem tud megfelelni. Ez a berendezés lényegében a felszabadulás óta szolgálja ki a csomópont mindenkori forgalmát. A közel három évtized alatt több átalakítást szenvedett mechanikus berendezés nemcsak elavult, de az üzemveszélyesség határáig elhasználódott</p>
</blockquote>
<p style="text-align: left;">– állapították meg, azzal a kiegészítéssel, hogy ugyanez elmondható a pálya állapotáról is. </p>
<p style="text-align: left;">1975-ban az állomásfőnök előbb elmondta, hogy előreláthatólag tavasszal korszerűsítik a biztosító berendezéseket, folytatják a gurító vágányok cseréjét s az új tervidőszak várhatóan egyéb változásokat is hoz, ám gyorsan hozzátette: inkább ne rohanjunk előre az időben, méltánytalanság lenne egy újabb dátummal hitegetni a 12 esztendeje aládúcolt épületben dolgozó, a nehéz körülmények közepette is helytálló, rákosrendezői vasutasokat.</p>
<p style="text-align: left;"><strong>A sorozat korábbi részei:</strong></p>
<p style="text-align: left;"><a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/08/volt-egyszer-egy-rakosrendezo">Volt egyszer egy Rákosrendező</a></p>
<p style="text-align: left;"><a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/13/mindez-azonban-csak-terv-marad">"Mindez azonban csak terv maradt..."</a></p>
<p style="text-align: left;"><a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/22/a-guritodombok-vilagrekordere">A gurítódombok világrekordere</a></p>

1956-1976 között a rákosrendezői vasutasok a legjobbak közé tartoztak, a rákosrendezői infrastruktúra a legelavultabbak közé. Az ellentmondást ígéretekkel oldották fel. Az volt a jelszó, hogy a felújítást nem lehet tovább halogatni. Lehetett. Rákosrendező történetének negyedik része.

STÍLUS

„Nagymérvű hiányosságai nincsenek"

<p class="MsoNormal">A Népszava április 15-én, <a href="https://nepszava.hu/3276164_rakosrendezo-obuda-beruhazas-waterfront-city-harisnyagyar-kiss-ambrus" target="_blank" rel="noopener">kedden számolt be róla</a>, hogy <strong>a Halászbástyáról és a Margit hídról is látható lakótornyok épülnének a volt harisnyagyár helyén</strong>, előbb azonban módosítani kell a kerületi és a fővárosi területrendezési szabályzatot. Mint írták, a főváros megfizethető lakhatást kérne a hozzájárulásért cserébe.</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">Mivel telepítési tanulmányterv elérhető, úgyhogy viszonylag pontos képet lehet kapni arról, milyen fejlesztést tervez a vállalkozó.</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">Ahogy a Biggeorge 48. Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alap megbízásából készített telepítési tanulmánytervben írják, Óbudán a volt ipari területeken folyamatos átalakulás tapasztalható. Az egykori ipari területek helyét az elmúlt három évtized során dominánsan lakó, intézményi-irodai, valamint kereskedelmi és szolgáltató funkciók vették át. Több jelentősebb volt iparterület ugyanakkor ez idáig nem tudott megújulni, megmaradtak továbbra is barnamezős, fejlesztésre váró területként.</p>
<p class="MsoNormal">A Waterfront City, mint írják, észak-Buda egyik legnagyobb szabású lakófunkciójú fejlesztése, aminek folytatásaként, <strong>a Bogdáni út túloldalán alakítanák ki az ún. Waterfront Lofts-ot</strong>. A városfejlesztés második fejlesztési fázisa által a ma lepusztult hangulatot árasztó, elszigetelt harisnyagyári tömb szerintük a városszövet integráns részévé válna. A Bogdáni út pedig ezáltal már nem az új városrész pereme lenne, hanem annak központi zónájává, Belső-Óbuda kapujává válna.</p>
<p class="MsoNormal">A Waterfront Lofts fejlesztés során a barnamezős területen vegyes közösségi funkciókat befogadó lakóépületek létesülnek <strong>mintegy 1300-1400 lakással, valamint körülbelül 6500 négyzetméter üzlettel és irodával</strong>.</p>
<p class="MsoNormal">A kortárs európai városépítészet elveit követve, magyarázzák, a tömbön belül kompakt sűrűség megteremtése mellett szellős, magasházakkal tűzdelt beépítés jönne létre. Az épületek racionális, helyenként mégis elmozgatott telepítése a változatos magassági kialakítás és a homlokzati architektúra játékos jellemzője szerintük egyedi karaktert kölcsönözne a városrészközpontnak. A bontási munkálatok 2025 márciusában el is kezdődtek.</p>
<p class="MsoNormal">A területre, ahogy a Népszava is írta, 10 épülettömböt képzelt el a fejlesztő, amik közül viszont </p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">az előzetes hírekkel ellentétben csak egy lenne 65 méteres, a Bogdáni út és a Folyamőr utca kereszteződésénél,</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">ami – mint fogalmaztak – <strong>tűszerű jelként mutatná a városrész megújulását</strong> és a helyszín városszerkezeti jelentőségét. A többi épület 35, 38, 45, 48, 51 méter magas lenne.</p>
<p class="MsoNormal">A tömb a Szentendrei út felé zártsorú jelleget öltene, hogy zajvédelmet biztosítson a tömbbelső irányába, azaz nagy méretű zajgátló üveget emelnének. A Folyamőr utcát egyébként ezután Budai Promenádra keresztelnék. A tervezők azt írják, a promenád a fejlesztés egyik legfontosabb hozadéka lenne, ugyanis annak köszönhetően a háttérterületek használói és környező lakosság számára a HÉV és a lakóterületek között egy attraktív gyalogos tengely alakulna ki.</p>
<p class="MsoNormal">A tervek szerint a földszinten a tömbbelsőben zöldtetővel fedett teremgarázst alakítanának ki, az utca felé pedig üzletek, irodák néznének. A fejlesztéshez mélygarázsokat is építenének; a két szinten összesen bruttó körülbelül 55 ezer négyzetméter parkolási szintterületet képviselő parkoló körülbelül 1800 férőhely biztosítását tenné lehetővé.</p>
<p class="MsoNormal"><strong>A tömbbelsőben körülbelül 13 ezer négyzetméter biodiverz zöldfelületet hoznának létre</strong>. A tervezők azzal számolnak, hogy a belső udvar, valamint az alacsonyabb tetőfelületekkel összesen körülbelül 15 ezer négyzetméter zöldfelületet létesítenének, úgyhogy a telek valós zöldfelületi borítottsága 45 százalékos is lehet.</p>
<p class="MsoNormal">A Harisnyagyár védett épületegyüttesében működő kreatív iparhoz kapcsolódó funkciók ráadásul még inkább helyzetbe kerülhetnének. Szerintük a fejlesztésnek köszönhetően, annak egyik hatásaként az épületegyüttes megújulásával is lehet számolni.</p>
<p class="MsoNormal">A beláthatóság vizsgálat szerint</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">madártávlatból az épületek, köszönhetően a 15 emeletes paneloknak is, többnyire belesimulnának a városképi megjelenésbe. </p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">A Halászbástya felől nézve ugyan látható elem, de szerintük nem lóg túl a városi sziluetten, nem kelt zavaró hatást. A Batthyány térről nézve csak minimális mértékben látszódna, a Siklótól a Savoyai teraszig terjedő nézőpontokból megjelenő látvány esetében pedig elmondható, hogy a projektterület épülete a periférián jelenik meg, nem nyúlik túl a sziluetten. A Népszava által is említett Margit hídról pedig <strong>a 65 méteres épület felső szintjei kismértékben lógnának csak ki a környezet sziluettjéből</strong>.</p>
<p class="MsoNormal">Ahogy a lap is kiemelte, és ahogy a cikk elején is írtuk, a tervek még nem véglegesek, előbb ugyanis módosítani kell a kerületi és a fővárosi területrendezési szabályzatot, lévén a területre jelenleg csak bevásárlóközpont építhető.</p>
<p class="MsoNormal">A Népszava szerint a III. kerületi önkormányzat felkarolta a fejlesztési szándékot, és kezdeményezte a Budapest Településszerkezeti Tervének és a Fővárosi Rendezési Szabályzatának módosítását. Csakhogy a Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat a szintén április 15-én megjelent <a href="https://obuda.hu/prezentaciot-tartott-a-biggeorge-property-a-kepviselotestulet-tagjainak/" target="_blank" rel="noopener">beszámolójában arról</a> írnak, hogy<strong> a fejlesztési elképzelések távol állnak az önkormányzat terveitől</strong>.</p>
<p class="MsoNormal">Mint írják, a kizárólag tájékozódó jellegű találkozóról fontos kiemelni, hogy önkormányzat csak és kizárólag abban az esetben kerül a fejlesztéssel kapcsolatban döntési helyzetbe a jövőben, ha a Fővárosi Önkormányzat a két szabályozási tervét a fejlesztő által javasoltak alapján módosítja, azaz</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">a jelenlegi kereskedelmi kategóriából helyi településközponti kategóriába sorolja, valamint a magasházas kijelölést 45-ről 65 méterre változtatja.</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">Ez a folyamat szerintük <strong>több mint fél évig is elhúzódhat</strong>.  </p>
<p class="MsoNormal">Ahogy a Népszava is megírta, a Fővárosi Közgyűlés márciusban ugyan kinyilvánította konstruktív együttműködési szándékát egy olyan területrendezési szerződés megkötése iránt, amely az érintett területen lehetővé teszi a lakófunkciót, de <strong>egy településrendezési szerződésben garanciákat várnak a befektetőtől arra, hogy az új negyedben a megfizethető lakhatás is biztosított lesz</strong>.</p>
<p class="MsoNormal">Mint Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, az áprilisi közgyűlésre egy olyan előterjesztéssel készülnek, ami a legjobb nemzetközi gyakorlatok figyelembevételével tesz javaslatot arra, hogy az önkormányzat miként segítheti elő a rendelkezésére álló eszközökkel a megfizethető lakhatást.</p>
<p class="MsoNormal">„Ez nem azt jelenti, hogy a befektetőnek olcsó lakásokat kell építenie, de az mindenképpen elvárás lesz, hogy a lakások egy részét úgy kell hasznosítani, hogy az a piacinál alacsonyabb bérleti díjat eredményezzen”. A harisnyagyárra olyan szerződési formulát szeretnének kidolgozni, ami</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">a tapasztalatok értékelése után Rákosrendező beépítésekor, az ingatlanfejlesztőkkel való tárgyaláshoz is mintaként szolgálhat.</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">A Népszava arról ír, hogy az idő szorít, ugyanis a jelenlegi beépítési szabályok 2025 végéig módosíthatók, mert onnantól kezdve már vagy a 2025 végén hatályos vagy az új településszerkezeti terv (TSZT) szerint járhatnának el, aminek viszont 2027. június végéig kell elkészülne, tehát már csak miatt is akár éveket is csúszhat a projekt.</p>
<p class="MsoNormal">A Biggeorge Property egyébként <strong>nem csak Óbudán feszegeti a beépíthetőségi határokat</strong>. A XI. kerületben, az egykori Röck gépgyár területére, a tervezett Galvani híd lábánál szeretnék felhúzni az ún. Budabay Cityt. Mint írják, a környéken lévő fejlesztési területeken eleve többnyire magasházas beépítések létesülnek.</p>
<p class="MsoNormal">A szomszédos Metrodom River területén 45 méteres magasházak, a Kopaszi-gátnál formát öltő Budaparton változatos 45-65 méteres épületek hívják fel a változásra a figyelmet. A MOL Campus 146 méter magas (120 m ÉLP) épületével pedig fontos felkiáltójelként szolgál e zóna északi részén, a Rákóczi híd lábánál.</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal"><strong>A Galvani utcai sarkokra ők egy, az új Duna-hídra jól reflektáló, 90 méter magas irodaházat szeretnének</strong>, </p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">hogy ezzel is felhívják a figyelmet a hely városszerkezetileg kiemelt szerepére.</p>
<p class="MsoNormal">„A Galvani híd megépítésével számolva annak városépítészeti jelentőségét az érkezési pont mellett egy – a többitől magasabb – 90 méteres magasház tudja a legjobban jelezni” – írják a telepítési tanulmánytervben.</p>
<p class="MsoNormal">A tervhez szintén készült beláthatóság vizsgálat, eszerint a Gellért-hegy miatt nem lehetne látni a tornyot a Halászbástyáról, Karmelitából, Siklóról, Várkert bazártól, a Citadelláról viszont igen, de onnan nézve is belesimulna a városi beépítések alkotta masszába. <strong>A 146 méter magas, jócskán kiemelkedő, sziluettet megtörő MOL torony például sokkal inkább vonzaná a tekintetet</strong>. </p>
<p class="MsoNormal"><em>(A kiemelt kép illusztráció. Forrás: Biggeorge Property óbudai Waterfront City)</em></p>

Óbudán is, Újbudán is terjeszkedik a  Biggeorge Property, és mindkét kerületben feszegeti a beépíthetőségi határokat.

Magasház itt, magasház ott!

<p dir="ltr">Első, és örökre megválaszolatlanul maradó kérdésünk a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=Kk7U7tPb5Lo">videó kapcsán</a> – vajon mi történt éjjel negyed kettő és reggel hat között a Carl Lutz rakparton azzal a bringával, amit ránézésre öt órán keresztül kitartóan tolnak? Egy hosszú baráti beszélgetés? Első randis andalgás? Vagy csak kitartó józanodás hazafele tolva a bringát? Ki tudja. Itt csak az adatok vannak és megannyi ismerősen ismeretlen hétköznapi történet mögöttük. </p>
<p dir="ltr">A második, könnyedén ellenőrizhető kérdésünk – mi szereplünk-e a videóban. Ezt könnyebben kideríthettük a használati előzményeinket nézve. És igen, van aki a szerkesztőségből ott van egy zöld kis pöttyként. </p>
<p><iframe width="560" height="420" src="https://www.youtube.com/embed/Kk7U7tPb5Lo?si=wyrMSPrqV6HgBasO" allowfullscreen="allowfullscreen" frameborder="0" referrerpolicy="strict-origin-when-cross-origin"></iframe></p>
<p dir="ltr">A korábbi, „a közösségi közlekedés egy napja” videó mintájára egy látványos és izgalmas videóval rukkolt elő megint a BKK, most a<a href="https://www.youtube.com/watch?v=Kk7U7tPb5Lo"> MOL Bubi kerékpározások egy átlagos hétköznapjáról</a> készítettek animációt.</p>
<p dir="ltr">A felgyorsított felvételen éjféltől követhetjük a több mint 200 Bubi-gyűjtőállomás csaknem 2000, forgalomban lévő kerékpárjának felvételi és leadási adata alapján, félmillió GPS-bejelentkezésből összeálló mozgást. A lefedett területeken így is sűrű a mozgás és a hálózat, de a BKK közleményében azt írja, hogy a jövőben egészen máshogy fog kinézni egy ilyen felvétel: a tervek szerint a 2026-ban induló Bubi 3.0 rendszerben kétszer annyi kerékpár, 5-6-szor több leadási ponttal, és több mint 80 százalékkal nagyobb területen szolgálja majd ki az igényeket.</p>
<h3 dir="ltr">Adatok és módszer a videó mögött</h3>
<p dir="ltr">Naponta átlagosan közel tízezer, évente pedig 3,5 millió MOL Bubi-utazás történik Budapesten – ebből készített egy<a href="https://www.youtube.com/watch?v=Kk7U7tPb5Lo"> különleges animációt</a> a BKK. A videóhoz kapcsolódó háttérinformációkat is érdemes megismerni, amelyek elérhetők a<a href="https://bkk.hu/rolunk/forgalmi-adatok-diagramok/a-mol-bubi-egy-napjanak-animacioja/"> BKK weboldalán</a>.</p>
<p dir="ltr">A társaság adatelemzői – mivel a ma forgalomban lévő MOL Bubi kerékpárok utazásainak pontos útvonalvezetéseit jelenleg nem rögzítik – ezért a valós gyűjtőállomási kerékpárfelvétel és -leadás közötti utazásokról készítettek életszerű szimulációt. A szimuláció háttéradatait egy korszerű navigációs motor segítségével számolták, az animáción kirajzolt útvonalak így csaknem félmillió szimulált GPS-bejelentkezésen alapulnak. A videóban a <strong>2024. szeptember 3-i</strong>, valós idejű MOL Bubi kerékpárfelvételi és -leadási adatokat használták fel.</p>
<h3 dir="ltr">Legnépszerűbb útvonalak</h3>
<p dir="ltr">A videóban jól kirajzolódnak a bubizók által leggyakrabban használt útvonalak és városrészek. A budai oldal domborzati viszonyai miatt elsősorban a<strong> Batthyány tér–Műegyetem–Szent Gellért tér észak–déli összeköttetés emelkedik</strong> ki. Szintén élénk forgalom tapasztalható a Szabadság hídon és a Petőfi hídon mindkét irányban. A <strong>pesti oldalon a Nagykörút és a Kiskörút különösen népszerű </strong>a bubizók körében, főként a Kálvin tér, a Rákóczi tér, a Blaha Lujza tér és az Oktogon környékén gyakori a bringa felvétele és leadása. Népszerű útvonalak továbbá a <strong>gyűjtőútvonalak </strong>– mint az Üllői út, a Rákóczi út, a Váci út, a Bajcsy-Zsilinszky út vagy a budai oldalon a Bartók Béla út.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/aszi-kampany-1920x1080-3s.jpeg" alt="Rekordot" width="1920" height="1080">
<figcaption>Kép: /Főpolgármesteri Hivatal</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Érdekesség, hogy míg a reggeli forgalom elsősorban a város központjába irányul, addig a délutáni csúcs már kiegyenlítettebb: mind a hazafelé vezető, mind az egyéb – például a rekreációs – célú utazások száma érzékelhetően megnő. Ilyen szabadidős célpont például a Margitsziget, ahol a délutáni órákban kiemelkedően sok utazás tapasztalható – mind a szigeten, mind az odavezető utakon és hidakon.</p>
<h3 dir="ltr">Elektromos bringákkal és nagyobb flottával érkezik a Bubi 3.0</h3>
<p dir="ltr">A jövőben egészen máshogy néz majd ki egy ilyen szimuláció: a megújuló Bubi 3.0 közbringarendszerben a tervek szerint kétszer annyi kerékpár, 5-6-szor több leadási ponttal, és több mint 80 százalékkal nagyobb területen szolgálja majd ki az igényeket – írja a BKK. </p>
<p dir="ltr">Jövőre ugyanis egy új, nemzetközi viszonylatban is innovatívnak számító közbringarendszer indítását<a href="https://enbudapestem.hu/2024/04/10/2026-ban-indul-a-bubi-30-dupla-akkora-flottaval-koztuk-e-biciklikkel-a-kulso-keruletekben-is"> jelentette be a cég és a Főváros egy évvel ezelőtt</a>, amely a mostaninál jelentősen nagyobb, rugalmasan bővíthető flottával és elektromos rásegítésű kerékpárokkal valósul majd meg. Az új rendszer kerékpárjai 2026 elejétől fokozatosan jelenhetnek meg a fővárosi utakon. </p>
<p dir="ltr">A tervek szerint a Bubi 3.0 legalább <strong>5000 kerékpárt biztosít majd, amelyből legalább 1000 db elektromos rásegítésű lesz</strong>, és a jelenlegi szolgáltatási terület határától messzebbi, minden fontos, legalább 30 ezres utazásszámmal rendelkező közlekedési csomópontot, így az <strong>összes metróállomást is lefedi </strong>majd. Az új szolgáltatás olyan városrészekbe is elér majd, mind az Örs vezér tere, Kőbánya-Kispest, Újpest-városkapu, a József Attila-lakótelep, Angyalföld, Zugló vagy az Őrmező. A kerékpárok ráadásul már a Mobi-pontokon is felvehetők és leadhatók lesznek.</p>
<p dir="ltr">A koncepciót a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának április 14-i ülésén is bemutatta Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója, ezt <a href="https://onkormanyzati.tv/videoanyagok/fovarosi-kozgyules-klimavedelmi-kozlekedesi-es-varosfejlesztesi-bizottsaganak-ulese-2025-04-14/?agenda=kl%C3%ADma%20izotts%C3%A1g">itt lehet</a> megnézni, illetve a <a href="https://telex.hu/belfold/2025/04/14/mol-bubi-3-0-kozbringa-ujitas-2026-walter-katelin-bkk-klimavedelmi-kozlekedesi-bizottsag">Telex írt róla</a> részletesen. </p>
<p dir="ltr"> </p>
<p><strong id="docs-internal-guid-c20d49c0-7fff-9477-f804-c1c14016b732"><br><br></strong></p>

A videót nézve úgy tűnik, nincs pillanat amikor valaki ne tekerne épp a Bubival a városban. De látványosan kirajzolódnak a reggeli és esti csúcsok és a legforgalmasabb útvonalak is. 

A Bubi sose alszik – addiktív videós térképen nézhetjük meg a bringák egy napját

<p class="p1">Színes szobák, lelkes leendő lakók, madárcsicsergés a hatalmas kertben és tervezgetés, hogy ki kinek lesz a szobatársa. A XV. kerületi ingatlant, ami egy hatalmas családi ház volt, a Down Alapítvány 2024. nyarán vásárolta meg, ottjártunkkor még folytak az átalakítások a házban, illetve a támogatott lakhatási (TL) engedélyeztetési folyamata.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250304fl0001.jpeg" alt="Down" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Fazakas Lőrinc/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">Amíg a hamarosan beköltöző srácok az emeleten a leendő szobáikat nézik meg, addig mi a nappaliban állva beszélgetünk Gruiz Katalinnal, a Down Alapítvány elnökével arról, hogy mi a cél az a támogatott lakhatásokkal és milyen nehézségekkel kell szembenézniük az állami ellátó rendszer hiányosságai miatt. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250304fl0002.jpeg" alt="Down" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Fazakas Lőrinc/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">A közel 180 millió forintos projekt célja – amihez az FSZA 2023 pályázat 40 millióval járult hozzá –, hogy kis létszámú, <strong>családias lakhatási lehetőséget biztosítson</strong> értelmi fogyatékossággal élő embertársaink számára annak érdekében, hogy ne kelljen családtagjaiktól és támogató közegüktől távoli, nagy létszámú intézménybe költözniük. A kerületben pár utcányira található egy másik, az alapítvány által már 25 éve működtetett lakóotthon, foglalkoztató centrum és a nappali ellátás is. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250304fl0003.jpeg" alt="Down" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Fazakas Lőrinc/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">A nagyfokú önállóságot biztosító támogatott lakhatás kialakítása mellett a program célja az is, hogy a leendő <strong>lakókat felkészítsék az önálló életvitelre</strong>. A friss beköltözők közül a legtöbben a Down Alapítvány látókörében lévő családokból illetve a 10 és 11. kerületi átmeneti gondozóházából kerülnek ki. A fővárosban a mai napig nagyon kevés az ilyen típusú kislétszámú lakhatási egység (lakóotthon vagy támogatott lakhatás), ezért minden ilyen ház hiánypótló és hozzájárul a fővárosi intézményrendszer fejlődéséhez és a fogyatékos emberek integrációjához. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250304fl0004.jpeg" alt="Down" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Fazakas Lőrinc/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">Az<strong> integráció területén</strong> hatalmas munkájuk van abban is, hogy megteremtsék azokat a munkahelyeket, ahol a Down-szindrómás személyek egy elfogadó és biztonságos közegben tudnak dolgozni. Az egyik lelkes leendő lakó Csongor például az IKEÁ-ban dolgozik négy órában, ő amúgy a Zágráb utcai átmeneti otthonból érkezik, és már nagyon várja, hogy itt lakhasson a barátaival. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250304fl0005.jpeg" alt="Down" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Fazakas Lőrinc/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">Gruiz Katalinnal a Down Alapítvány vezetőjével beszélgetve kicsit elkanyarodtunk a magyar rögvalósághoz és a társadalmi kérdések irányába is. Elmondta, hogy az i<strong>nklúziónak gyerekkorban kéne kezdődnie</strong>; inkluzív óvodákra, inkluzív iskolarendszerre lenne szükség, ahol a Down-szindrómás és más értelmileg akadályozott gyerekek egészen kiskoruktól gyakorolhatnák az önállóságot, a társas kapcsolatokat illetve az elfogadott társadalmi normák alkalmazását. Ellentéteben a mai gyakorlattal, hogy szegregáltan, egy védelmező családban élnek harminc–negyven–ötven éves korukig, vagy amíg a szüleik élnek, utána meg a szintén szegregált állami ellátórendszerekbe kerülnek. Ilyenformán, se a fogyatékos gyerekkel, se a felnőttkorúakkal nincs interakciója az átlagembernek. Egész életüket úgy élik, hogy <em>nem látszanak</em>. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250304fl0006.jpeg" alt="Down" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Fazakas Lőrinc/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p2">Egy ilyen önálló életvitelt biztosító szolgáltatásnak a fenntartásához az állami normatíva – egy átlagos lakót feltételezve – a költségek egyharmadára elég, a maradékot az alapítványnak és a lakóknak kell előteremteniük, ezért is fontos, hogy minden lakónak legyen munkahelye és saját jövedelme is.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250304fl0007.jpeg" alt="Down" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Fazakas Lőrinc/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p2">A felújítás alatt álló ház után meglátogattuk a <strong>közelben 2000 óta működő lakóotthont</strong>, ahol Magyari Tímea mutatta be, milyenek a mindennapok itt. Tímea az összes kis otthon szakmai vezetője és ennek az otthonnak a vezetője is, a megnyitásától kezdve. Az itteni lakókat is gyerekkoruk óta ismeri, az iskolában a gyerekfelügyelőjük volt.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250304fl0008.jpeg" alt="Down" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Fazakas Lőrinc/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">A háztartásvezetés és a munkamegosztás terén nagyon sokat lehet itt tanulni – nem csak aprólékos folyamatokra van bontva például, hogy a mosókonyha kitakarítása egészen pontosan mit jelent, és mit milyen tisztítószerrel kell elvégezni, de aprólékos napirend is van, ahol a házi és ház körüli munkákat igazságosan elosztják, a teknős etetésétől kezdve a szemét kirakásáig. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250304fl0009.jpeg" alt="Down" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Fazakas Lőrinc/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">Ezek az intézmények elképesztően hiánypótlóak, de hogy ezt a hiányt jobban értsük, számszerűen a 2023-as adatok szerint a következő lakhatást biztosító szociális szolgáltatások voltak elérhetőek a fővárosban fogyatékos személyek számára: </p>
<ul class="ul1">
<li class="li1">605 férőhely ápoló, gondozó otthonban (de helyileg ezek sem Budapesten vannak)</li>
<li class="li1">167 férőhely fogyatékos személyek rehabilitációs intézményében ; </li>
<li class="li1">83 lakóotthoni férőhely, (amelyből: 55 ápoló-gondozó célú lakóotthoni férőhely) és 28 rehabilitációs célú lakóotthoni férőhely) </li>
<li class="li1">65 férőhely fogyatékos személyek gondozóházában (átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, melyből 51 férőhely a Down Alapítvány két gondozóházában van)</li>
<li class="li1">182 férőhely támogatott lakhatásban (jelenleg a legkorszerűbb ellátási forma).</li>
</ul>
<p class="p1">Ehhez képest <strong>Budapesten majd 115 000  fogyatékossággal élő személy él</strong>, akiknek valamilyen támogatásra van szükségük. Az 1996-ban alapított Fővárosi Szolidaritási Alap pályázatának minden évben ezért is kiemelt feladata, hogy olyan szociálpolitikai fejlesztések történjenek, amelyek segítik és támogatják a fogyatékossággal élő embereket és családtagjaikat.</p>
<p class="p1"><em>[gallery ids=f2bc46ec-5f1c-45b4-a250-c0f946d818bb,8a3ec86e-4995-4595-a7bc-974baf675dbb,f1bc52e7-fb43-41bf-9c02-98f5bddad074,9829ea9f-0413-4dc0-a08a-937bdf76a9af,db7e76de-6e39-4a18-92cb-954fca4b37df,f927191f-fa0f-4caa-8645-91e8f50584bc,5506e6b8-5df9-4293-a706-14905d2fce02,f2a022be-ce4a-4579-b05a-c739795bc9c8,3ccd6a11-bd87-46bb-a4c7-52fa751e10a9]</em></p>
<p class="p1"><em>(Kiemelt kép: Fazakas Lőrinc/Énbudapestem)</em></p>

Újabb fontos lépés az esélyegyenlőség felé, hogy a Fővárosi Szolidaritási Alap támogatásával a Down Alapítvány egy újabb,12 fős támogatott lakhatást biztosító otthont hoz létre fogyatékossággal élő személyek részére. A leendő lakókkal megnéztük az új házat, aztán meglátogattuk a közeli, már 2000 óta működő hasonló lakóotthont is és a közeli foglalkoztató centrumot, ahonnan a legmenőbb, helyben varrt bőr kulcstartóval távoztunk.

Ház, amiből hamarosan otthon lesz – meglátogattuk a Down Alapítvány új, támogatott lakhatási egységét 

<p class="MsoNormal">A BKK minapi<a href="https://bkk.hu/hirek/2025/04/trolifejlesztes-zugloban-mar-epul-az-uj-felsovezetek-az-allatkerti-korutnal.14176/"> közleményében olvashatjuk</a>, hogy jelentős felsővezeték-építési és -felújítási munkák kezdődtek a XIV. kerületi Kacsóh Pongrác út–Állatkerti körút–Hermina út csomópontban. „A beruházás a fővárosi trolihálózat fejlesztéséhez kapcsolódik: az úgynevezett állatkerti deltának köszönhetően korszerűsödik a budapesti trolibusz-infrastruktúra, valamint hosszabb távon új lehetőségek nyílnak a hálózat bővítésére" - írja a Budapesti Közlekedési Központ, ezzel is bizonyítván, hogy közlekedési eszköz a 21. században is a hétköznapok része.</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">Nagyjából 100 éve lett az.</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">A hőskorban ünnepnapok kísérték a troli útját, gyakran a későbbiekben is, Londonban az utolsó útját is. Mert sok helyen az 1960-70-es években eltemették a trolit, amit utóbb bántak is. Az 1980-as évektől ismét az áramszedőknek állt a zászló, amik az elektromos buszok megjelenésével sem tűntek el. Most öt, alig hihető érdekességet mutatunk be a trolizás múltjából, amik nagy meglepetést okozhatnak. </p>
<h3 class="MsoNormal">Elektromot</h3>
<p class="MsoNormal"><strong>Werner von Siemenst </strong>Edisonnal illene egy napon említeni, annyi (ugyancsak kétes eredetű) világraszóló találmánya volt. Legismertebb ezek közül az 1881-ben bemutatott villamos, és a troli egy évvel később. A Berlin melletti Gross Lichterfeldében, 1882. április 29-én bemutatott kocsit Siemens Elektromotnak nevezte el. Egy átalakított lovaskocsi volt, amelyhez 540 méteres próbapályát építettek és a kocsi teljesítménye 3 lőerő volt. Ellentétben a villamossal, a trolik esetében évtizedeknek kellett ahhoz eltelni, hogy kitalálják a megfelelő áramszedő-technológiát. A jövőbe mutató ősjárműre a nyeles szekér elnevezés jobban illett volna.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/siemenstr.png" alt="siemens" width="755" height="550">
<figcaption> <strong>Hiteles rajz a bemutatóról</strong> Kép: Wikipedia</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 class="MsoNormal">Drammeni hagyományőrzés</h3>
<p class="p1">A megfelelő technológia kialakulásának fontos állomása volt, amikor 1901-ben a német Max Schiemann szabadalmaztatta a trolibuszok rúdáramszedős rendszerét. Igaz, már korábban is léteztek hasonló elven működő áramszedők, de azok nem voltak arra alkalmasak, hogy a járművek kitérjenek a vezeték alól. Max Schiemann alkotta meg a <strong>mai trolibuszokon is általános csúszófejet</strong>, amely a korábbiaktól eltérően már biztonságosan kapcsolódott a felsővezetékhez. A huszadik század első évtizedében sok helyen alkalmazták az egyrudas Schiemann-rendszert, legtovább a norvégiai Drammenben, ahol 1909 és 1967 között jártak ilyen trolik.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/drammen.png" alt="Drammen" width="949" height="555">
<figcaption><strong>Norvég idill a rúd áramszedő alatt</strong> Kép: Wikipedia</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 class="p1">A poprádi troli az első volt, de csak egy szezont kapott</h3>
<p class="p1">Az első "magyar", de inkább " k.u.k." troli a huszadik század elején indult, fantáziaidús vállalkozók ötlete nyomán, akik azt találták ki, hogy az <strong>ótátrafüredi szálloda megközelíthetősége a vasútállomástól kényelmesebb közlekedési eszközt igényel a korábbi lovaskocsik helyett</strong>. Némi előzetes tájékozódás után Krieger Vilmos és Matejka Vince a troli mellett döntött, ha nem is tudták, hogy pontosan mi is az. Járatukat 1904. augusztus 2-án indították a poprádi vasútállomás és az Ótátrafüred közötti 13,8 km hosszú vonalon, amelynek második szakasza erősen emelkedő jellegű volt: a 12,5 ezrelékes legnagyobb emelkedésekkel 400 méteres szintkülönbséget küzdött le. A két vállalkozó megvásárolta a felkai vízimalmot, amelyet erőművé alakítottak át, ahol egy 110 LE-s turbina 3000 V-os háromfázisú váltakozó áramot szolgáltatott Felka, Tátralomnic és Tátrafüred közvilágítására, illetve – átalakítókon keresztül – 550 V-os egyenfeszültséget a trolibuszvonal táplálására. A trolik 1905-ban a nyári szezonban közlekedtek, kedvező üzemi tapasztalatokkal, hasznot hajtva, az illetékes önkormányzat mégsem hosszabbított szerződést hintóval, illetve lóháton közlekedő befolyásos arisztokraták, köztük Habsburg Izabella hercegnő, állandó panaszai miatt. Nem sokkal később vasúttal oldották a közlekedést, jelenelg villamosok közlekednek Poprád és Ótátrafürdő között.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/00tatra.jpeg" alt="Tátrai" width="1000" height="647">
<figcaption><strong>Ez a képeslap alig több mint egy évig volt aktuális</strong> Kép: Privát gyűjtemény</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 class="p1">Brit trolik</h3>
<p class="p1">A trolibuszok jelentős elterjedése a két világháború közötti időszakra tehető, főként a ’30-as évekre, főleg  Angliában és az Egyesült Államokban, elsősorban az úthálózat minősége miatt. Nagy segítséget jelentett a levegős gumikerék elterjedése is, valamint az önhordó kocsiváz megjelenése, mely az áramszedők elhelyezése miatt fontosabb szerepet kapott a trolibuszok technológiájában, mint az autóbuszoknál. 1923-ban az USA-ban olyan rúdáramszedőt szerkesztettek, amely nagyobb sebességnél (60 km/h) is üzembiztos volt. Mivel a dízelüzemű buszok fejlődése még nem állt olyan szinten, hogy kényelmes, halk és gyors buszokat lehessen építeni, a <strong>trolibuszok a legkorszerűbb közlekedési eszközzé </strong>léptek elő. Angliában és Észak-Amerikában nem csak új hálózatok jöttek létre, de sok vállalat döntött úgy, hogy közúti vasúti üzemét felszámolja, és a meglévő felsővezeték infrastruktúrát átalakítva trolibuszüzemet hoz létre. Innentől kezdve nem csak egy-egy vonalon közlekedtek trolibuszok, hanem nagyméretű hálózatok is létrejöttek. Angliában 1962-ig több mint 6000 trolibuszt építettek és negyvennél több üzem működött, de a hatvanas években megindult a leépítés, és ez villámgyors volt, az utolsó troli Bradfordban működött 1972-ig. Pedig a britek szerették a trolikat. Legalábbis ezt bizonyítja, hogy a hatvanas években milyen hatalmas tömeg búcsúztatta a londoni trolit.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/london-troli-londonstories-org.jpeg" alt="az" width="640" height="433">
<figcaption> <strong>Az londoni troli 1962. május 8-án indult utoljára</strong> Kép: Londonstories.org</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 class="p1">Áramszedős Alfa Romeo</h3>
<p class="p1">Az olasz autógyár luxus- és versenyautóival vált közismertté, ám amikor igazán befutottak az 1940-1960-as években, egy másik terméküknek is nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az Alfa Romeo 1936-ban eleinte olyan alvázakat épített, amelyekre trolikarosszériák is épülhettek, de az 1939-ban megjelenő 110 AF már vállaltan az Alfa Romeo terméke volt. A trolinak 9 és 12 méteres változata is volt, a hatkerekes járművek ízig-vérig az olasz stílus jegyében készültek, nem csoda, hogy sokan <strong>minden idők legszebb trolibuszainak</strong> tartják őket. Az 1944-ig gyártott 110 AF utódja, a 140AF 1949-ben jelent meg. Ez is hatkerekes volt, de kevésbé volt kifinomult, viszont jobb technikai adottságokkal rendelkezett. Csuklós változata is volt - négy tengellyel. 1960-ban készült belőlük az utolsó, a hetvenes években Athénban és Belgrádban addig Olaszorszában használt 140 AF-eket állítottak forgalomba. Az Alfának kéttengelyes modelljei is voltak, a 800 AF-et 1940-1954 között, a 900 AF-et 1955-1957 között gyártották. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/1938vialeeritrearoma-alfaromeo110aftrolleybus.jpeg" alt="alfa" width="709" height="440">
<figcaption><strong> Alfa Romeo 110AF Rómában</strong> Kép: Wikipedia</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p><em>Kiemelt kép: Csuklós Alfa Romeo 140AF; Kép: Alfaromeoclub.com</em></p>
<p class="p1"> </p>

143 éve mutatták be a világ első trolibuszát és a 20. század első felében az elektromos  járművek meghódították a világot. Áramszedők szikráztak Los Angelesben és Sztálingrádban, a Magas-Tátrában, és brit bányavárosokban. Mivel akkoriban ismeretlen volt a presztizsmárka kifejezés, a troli és a luxusautó egyszerre történő gyártása miatt sem kellett magyarázkodni.

143 éve mutatták be a világ első trolibuszát, a 20. század első felében  az elektromos  járművek meghódították a világot.  Áramszedők szikráztak Los Angelesben és Sztálingrádban, a Magas-Tátrában, és brit bányavárosokban. Mivel akkoriban ismeretlen volt a

Hihetetlen trolibuszok

<p class="MsoNormal">Az ötödik kerület polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter a napokban, <a href="https://www.facebook.com/photo?fbid=1050957610183993&amp;set=a.304476724832089" target="_blank" rel="noopener">április 12-én bemutatta</a></p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">azokat a kerületi fejlesztésű favédőrácsokat, amik az Egyetem tér fáit hivatottak megvédeni a kutyavizelettől,</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">valamint az odatámasztott kerékpár, roller okozta sérülésektől.</p>
<p class="MsoNormal">„Nincs más hátra, minthogy a belvárosiak közösségével megünnepeljük a legújabb sikerünket: a 23 fával, 78 ülőkockával, ivókúttal, csobogókkal még szerethetőbbé tett Egyetem teret” – tette hozzá a Szentgyörgyvölgyi.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm7585.jpeg" alt="Egyetem" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p> </p>
<p class="MsoNormal">A dolog azért érdekes, mert a közelmúltba kiderült, hogy <strong>a kutyavizelet okozott már többtízmilliós kárt a kerületnek</strong>, és valószínűleg hasonló problémákat okoz a többi kerület számára is, úgyhogy joggal feltételezzük, hogy <strong>nem lesz tanulságok nélküli, hogy a belváros hogyan, milyen eszközökkel próbál tenni ellene</strong>.</p>
<p class="MsoNormal">Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/03/17/szentgyorgyvolgyi-peter-tisztelt-fotajepitesz-ur" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben</a> beszámoltunk róla a polgármester a Szomory Dezső tér fái kapcsán állította, hogy nem azért kellett megismételni egy faültetést, mert nem megfelelő eszközöket alkalmaztak volna, vagy mert a megvalósítás eleve nem volt megfelelő, hanem a fa pótlására azért volt szükség, mert a kutyák vizelete „rövid időn belül <strong>olyan súlyosan károsította [a fák törzsét]</strong>, hogy</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">az az egyik 10 méter magas, előnevelt, 25 éves új fánk – a tökéletes eredés után – gyors és látványos elhalásához vezetett”.</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">Szentgyörgyvölgyi a 2025 márciusi üzenetében arról írt, hogy éppen ezért <strong>kidolgoztak egy új fakéregvédő-rácsot</strong>, amelyet az ilyen esetek megelőzése érdekében, ahol szükséges, alkalmazni fognak.</p>
<p class="MsoNormal">Eljött tehát az idő, bevetették a fakéregvédő-rácsokat, kinek, hogy tetszenek, ki mit mond, milyen eredmények vehetik fel a küzdelmet a kutyák vizeletével szemben?</p>
<p class="MsoNormal">Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/03/17/szentgyorgyvolgyi-peter-tisztelt-fotajepitesz-ur" target="_blank" rel="noopener">a korábbi cikkünkben </a>is összefoglaltuk, és ahogy a cikk elején is említettük, a kutyapiszok a legtöbb kerületben nagyon komoly problémákat okoz. Az önkormányzatok jelentős része kísérletezik különböző kutyavécékkel, ugyanis</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">a felmérések szerint mostanra minden második háztartásra jut egy állat, amik csak Budapesten évente <a href="https://enbudapestem.hu/2025/03/20/megvontak-a-terezvarosi-kutyaurulek-elleni-kampany-merleget" target="_blank" rel="noopener">több tonnányi ürüléket szórnak el</a>.</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">A VI. kerület idén télen egy átfogó kampányt is lefolytatott a renitens kutyatartókkal szemben, ami során súlyos bírsággal sújtották azt, akinél nincs mondjuk póráz vagy ürülékgyűjtő.</p>
<p class="MsoNormal">A Belváros egyébként még <a href="https://www.blvf.hu/hirek/573-tajekoztatas-az-egyetem-ter-megujitasi-munkalatairol-es-a-kornyek-ideiglenes-forgalmi-valtozasairol" target="_blank" rel="noopener">2024 július elsején kezdte meg</a> az Egyetem tér felújítását, aminek célja, hogy élhetőbb belvárosi környezetet teremtsenek. Az Egyetem tér épületekkel szorosan körülvett, teljes egészében burkolt terület, ami nyaranta túlmelegszik, ezért – mint fogalmaztak – felmerült az igény a zöldfelületi arány további növelésére, újabb fák ültetésére.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mm7639.jpeg" alt="Egyetem" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="MsoNormal"><strong>Több mint 20 fát telepítettek, amik közül három extra nagy méretű</strong>. Az új fáknak köszönhetően reményeik szerint <strong>a hőszigethatás csökken, jelentősen nő a párolgó- és az árnyékolt felület</strong>. Az önkormányzat telepített ivókutat is, és áthelyezték az egyik szökőkutat.</p>
<p class="MsoNormal">Az Egyetem téri faültetéssel kapcsolatban egyébként a főtájépítész is megjegyezte, hogy</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">ott szerinte az V. kerület a költségesebb, de jobb eredményre vezető faültetési megoldást alkalmazta.</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">Az viszont kiderült, hogy ő annak szurkol, hogy ha lehet, kellően kisméretű fákkal végezzék az ültetéseket, mert mint fogalmazott, „azoknak nagyobb az esélye itt a belvárosban túlélni és nagyra nőni. The bigger is not better”! A kettejük közötti vitához is, mint <a href="https://enbudapestem.hu/2025/03/17/szentgyorgyvolgyi-peter-tisztelt-fotajepitesz-ur" target="_blank" rel="noopener">itt összefoglaltuk</a>, ez vezetett.</p>

A kutyapiszok valamilyen formája a legtöbb kerületben nagyon komoly problémákat okoz. Az önkormányzatok jelentős része kísérletezik különböző kutyavécékkel, ugyanis a felmérések szerint mostanra minden második háztartásra jut egy állat, amik csak Budapesten évente több tonnányi ürüléket szórnak el.

Éles bevetésen a kutyavizelet elleni küzdelem legújabb eszközei

<p>Minden korábbinál többen neveztek az idei utóversenyre, ahol többféle táv közül lehetett választani. Szombaton a rövidebb távok, mint a 7 kilomteres Midicitta zajlott, vasárnap pedig a 10 kilométert és 21 kilométeres félmaratot futották a résztvevők. </p>
<p>Minden táv lényegében egy városnéző futás – írják a szervezők – hiszen az útvonalakkal átfuthatsz több hídon a Duna felett, megcsodálhatod a Budai Vár látványát a Duna partjáról, sőt a pesti panorámát és Európa harmadik legnagyobb parlamentjét is megcsodálhatod. Ezzel együtt a BKK mindenkinek arra hívta fel a figyelmét, hogy a verseny. miatt az Árpád hídon, a Szabadság hídon, valamint a budai és a pesti rakpartokon és az összes érintett útszakaszokon közúti forgalomkorlátozásokra kell számítani. </p>
<p>Az idei alkalom ráadásul a jubileumi 40. születésnap is, hiszen a 1986. április 5-én rendezték Budapesten az első „Vivicittá Városvédő Futást” akkor még csak egy távon és 2223 résztevővel.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/1000027586.jpeg" alt="40." width="3984" height="2656">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="col-xl-8"><main class="news_article_news_article_container__bM51s">
<article>
<div class="content_styles_content__45bKX">
<p>Ha ti is láttok valami érdekeset, küldjétek el a szerk@budapest.hu-ra!</p>
</div>
</article>
</main></div>
<div class="col-xl-4">
<aside class="news_article_side_bar_container__uvpKE">
<div class="newsletter_newsletter_container__9XuOp newsletter_newsletter_container_small__wu_SV newsletter_enbudapestem__5_Wg4"> </div>
</aside>
</div>

A város legszebb részein futottak a hétvégén a 40. Telekom Vivicittá Városvédő Futás résztvevői. 

Harmincezernél is több futóé lett a város

<p class="MsoNormal">Tavaly novemberben közölte a BKV, hogy 65 Mercedes busz áll forgalomba 2025 második felében – közölte a BKV. A társaság bérleti megállapodás keretében üzemelteti majd ezeket, amely 96 hónapra szól és további 24 hónappal meghosszabbítható. </p>
<p class="p1">A BKV közölte akkor, hogy az új járművek a kor elvárásainak megfelelő felszereltséggel, <strong>ergonomikus utastérrel, fedélzeti kamerákkal, korszerű utastájékoztató rendszerrel – egyebek között nagyméretű monitorral –, valamint LED-es, energiatakarékos utastér-világítással rendelkeznek</strong>. Olyan extrával is felszerelik a buszokat, amely minden bizonnyal meglepetést okoz: az üléseknél USB csatlakozási lehetőséget alakítottak ki, így bárki feltöltheti telefonját vagy okoseszközét. A maximidi buszok alacsony padlósak, klimatizáltak, és a hagyományos midibuszokhoz képest nagyobb befogadóképességűek; akadálymentes kialakításuknak köszönhetően a babakocsis és a mozgáskorlátozott utasok is kényelmesen használhatják.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/672b66f4edffbmercedes-benzcitarokforrasmercedes-benz.jpeg" alt="Mercedes-Benz" width="920" height="605">
<figcaption>Kép: BKV/Mercedes-Benz</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">A BKV továbbra is elkötelezett a járműállomány minél nagyobb arányú megújításában, a korszerűtlenebb autóbuszok kiváltásában, a szolgáltatási színvonal egységes és területi megkülönböztetés nélküli fejlesztésében, így a közeljövőben újabb szóló és csuklós autóbuszokra tervez eljárásokat meghirdetni” – jelezte a társaság, s ugyanazt április 11-i közleményükben is megerősítették.</p>
<blockquote>
<p class="p1">A Budapesti Közlekedési Központ ezt azzal egészítette ki, hogy a tervek szerint 2025-től kezdődően a BKV 65 bérelt maximidi autóbusza mellett 240 új szóló és csuklós autóbusz is érkezik Budapestre, melyből 90 elektromos lesz.</p>
</blockquote>
<p class="p1">Teinthetjük afféle előzetesnek is, hogy április 11. és április 14. között a fővárosban a 210/210B vonalán  <strong>Credobus Electronell 12</strong>, a 8E vonalán pedig csuklós <strong>Credobus Electronell 18</strong> típusú jármű közlekedik majd – menetrenden felül. A pontos részletek a BudapestGO-ban is elérhetőek. A két Credobus Electronell a Kravtex Kft. termékei. A Kravtex Szombath Imre főkonstruktőr tervei alapján készült kísérleti elektromos buszai Mosonmagyaróváron készülnek, a gyártó szerint<strong> gazdaságosságuk kulcsa</strong> a 19,5" kerékméret és a vázszerkezet minden pontjára kiterjedő optimalizálás a szintén mosonmagyaróvári Kühne technológiájával.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/credo2.jpeg" alt="Credo" width="2048" height="1536">
<figcaption>Kép: BKK/BKV</figcaption>
</figure>
</div>
<p>Ráadásul az Electronell 12 legalább 1,5 tonnával, a csuklós Electronell 18 pedig akár 3 tonnával is könnyebb lehet, mint a hasonló kapacitású elektromos autóbuszok.A Kravtex szerint a Credobus modelljeinek megközelítőleg 25 százalékkal kevesebb akkumulátorra van szükségük a megfelelő hatótáv biztosításához. A gazdaságos üzemeltetést és a megnövelt utaskapacitást az újgenerációs trakciós inverter és a hatékony vontatómotor is segítik.</p>
<p class="p1">A Budapesti közlekedési társaságok közös közleménye szerint az Electronell buszok tesztelésével és a mobil FUTÁR fedélzeti egység használatával mind az utasok, mind a BKV és a BKK hasznos tapasztalatokat szerezhet az új technológiákról.</p>
<blockquote>
<p class="p1">„Fontos megjegyezni, hogy a tesztüzem sajátossága, hogy a szakemberek gyakran kiállíthatják a prototípusokat a forgalomból. Sokszor egyszerűen azért, hogy speciális szituációkat vizsgálhassanak, akár a járművön, akár kontrollált környezetben, a műhelyben"</p>
</blockquote>
<p class="p1">– fogalmaz a közlemény, hozzátéve, hogy a hétvégén feltűnő elektromos 210/210B és 8E járatokon ingyenes lesz az utazás</p>
<p class="p1">Borítókép: Magyarbusz.info</p>

A hétvégén a Credo Electronell buszok szóló és csuklós változata is közlekedik Budapesten. Az újdonság ereje egyelőre a hétfői (április 14.) üzemzárásig fejti ki hatását, a folytatást számos tényező befolyásolhatja.

A hétvégén a Credo Electronell buszok szóló és csuklós változata is közlekedik Budapesten. Az újdonság ereje egyelőre a hétfői (április 14.) üzenzárásig a fejti ki hatását, a folytatást számos tényező befolyásolhatja.

A tesztbuszon az ellenőr is csak utas

<p class="p1"><strong>2024. a csúcsdöntés éve</strong></p>
<p class="p1">A társaság üzleti eredményei 2024-ben minden eddigi csúcsot túlszárnyaltak – írják közleményükben. Az éves nettó árbevétel megközelíti a 26,3 milliárd forintot (2023. évi tény: 23 milliárd forint) a tervezett 24,2 milliárd forinttal szemben (2023. évi terv: 19,7 milliárd forint). Az adózás utáni eredmény meghaladja a 6,2 milliárd forintot a múlt évi terv szerinti 4,4 milliárd forinthoz képest (2023. évi tény: 5 milliárd forint). </p>
<p class="p1">Mindez elsősorban annak az üzleti stratégiának köszönhető, melynek első hároméves programját még 2020-ban indították el. Lényeges elemei voltak az egy vendégre jutó árbevétel növelése és a történelmi fürdők szolgáltatásainak nemzetközi árakhoz igazítása, így elérve az európai történelmi fürdők minimum árszintjét. A hazai vendégkörnek ugyanakkor évek óta jelentős kedvezményeket biztosítanak a Zsigmondy Klubkártyával és komplex bérletkonstrukcióinkkal.</p>
<p class="p2">A fejlesztéseket illetően 2024-et a felkészülés évének is tekintették, amikor is elkészültek mindazok a koncepciótervek és kiviteli tervek, melyek a következő évek nagyvolumenű beruházásait alapozzák meg. A <strong>komplex fürdőfelújítási program kiemelt elemei a Gellért fürdő és a Rác fürdő rekonstrukciója, illetve a Széchenyi fürdő megújulása</strong>.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250303mm2482.jpeg" alt="Széchenyi" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 class="p1">Mit hoz 2025?</h3>
<p class="p1">A BGYH célja továbbra is az eredménytermelő képesség fenntartása, a hosszú távú értékteremtés a szükséges beruházások megvalósításával, minőségi kiszolgálás és vendégélmény növelés mellett. Stratégiai kérdés és folyamatos kihívás az egyensúly megteremtése: a mérleg egyik felén a bevételtermelés – elsősorban a turizmusból származóan – az üzleti eredmény növelése érdekében, a másik oldalon legalább ennyire fontos feladatunk, hogy a fővárosban élők élvezhessék a gyógyvíz és a fürdőzés jótékony hatásait, vagyis a budapestieknek megfelelő lehetőséget biztosítanak a fürdőikben a rekreációra, az egészség védelmére. </p>
<p class="p1">A 2025. évi tervben a tavalyi forgalomhoz hasonlóan megközelítőleg 4 millió vendéggel számolnak. Az eltérés minimális, éves szinten úgy 10 ezer fővel kevesebb látogató várható az idén. Ez alapvetően a több évre szóló fürdőfejlesztési program hatásából adódik, mely az érintett egységek egyes vendégtereinek ideiglenes lezárásával jár, a Gellért fürdő esetében átmeneti időre teljes bezárást jelent. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20241104mm1387.jpeg" alt="2024." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">Az erre az évre tervezett árbevétel ebből adódóan 237 millió forinttal elmarad a 2024-ben realizált forgalomhoz képest.  A társaság 2025-ben mintegy 4,6 milliárd forint adózott eredményre számít, mely az előző évhez viszonyítva 1,6 milliárd forintos csökkenést mutat. Az eltérés fő okai: a Gellért fürdő utolsó negyedévre ütemezett bezárása miatti bevételkiesés, fürdők felújítása (kiemelten Széchenyi, Dandár), a kedvezményrendszer kiterjesztése, az új törvényi előírásoknak (ESG, NIS2) való megfeleléshez szükséges beruházások finanszírozása, a bér- és anyagköltségek változása.</p>
<p class="p5"><strong>Gyógyászat</strong></p>
<p class="p2">A gyógyászat területén az elmúlt időszakban tapasztalt trend alapján csökkenés prognosztizálható. Ez alapján a gyógyászati céllal érkező vendégforgalomban 180 ezer belépésszámmal terveznek. Új tendencia, hogy jelentős százalékban nőtt a fiatalabb korosztály aránya. A budapesti lakosok számára egészségmegőrzési programot alakítanak ki, ehhez két nappali kórházában (Széchenyi és Lukács fürdők) bővítik a medical-jellegű gyógykezeléseket, akár prevenciós jelleggel is. A fürdőgyógyászati szolgáltatások igénybevételének ösztönzésére új, kedvezményes bérletkonstrukciókat vezetnek be.</p>
<p class="p1"><strong>Fürdőbelépők – árak és kedvezmények</strong></p>
<p class="p1">A fürdőkben a belépők ára átlagosan 5 százalékkal emelkedett 2025 januárjától. A döntően turisták látogatta történelmi fürdők – Széchenyi, Gellért, Lukács és Rudas – esetében a nemzetközi piaci trendeket követve az év közepén árkiigazítást terveznek, megfelelve ezáltal a Fővárosi Közgyűlés határozatának is, illetve ezzel párhuzamosan a budapesti lakosság részére jelentősebb kedvezményt nyújtanak.</p>
<p class="p1">A hazai vendégkör által látogatott fürdőket illetően az árpolitikában erős korlátot jelent az itthoni vendégek vásárlóereje és alacsony ár elfogadási hajlandósága. Ezeknél a fürdőknél az áremelés mértékében elsősorban szezonális különbségek adódnak. A 2024. évi mintegy 4 millió főt számláló vendégforgalomból több mint 1,7 millió fő árkedvezményes konstrukcióval látogatta a fürdőket, ez a teljes vendégkör 43,5 százaléka. A gyógyászati copayment (költséghozzájárulás) díja nem változott, a tavalyi árszinten marad – kivéve a nappali kórház ellátást. Ennek ára 10 százalékkal emelkedett, azonban még így is a legkedvezőbb gyógyászati ellátás maradt – egy háromhetes, 60 kezelést tartalmazó kúra egy kezelésre jutó díja 1350 forint.</p>
<p class="p1"><strong>Kedvezményrendszer</strong></p>
<p class="p1">A történelmi fürdőkbe kedvezményes belépést kínáló Zsigmondy Klubkártya népszerűsége töretlen, forgalma három év alatt megduplázódott, jelenleg 22 ezer klubtag van. Egy évre 5000 forintért kiváltható kártyával több mint 60 százalékos árkedvezménnyel lehet fürdőzni a Gellértben, a Széchenyiben és a Rudasban. Ennél is kedvezőbb lehetőséget nyújt a belföldi vendégekre szabott bérletrendszer, melyet pár éve megújítottak. A bérletkonstrukciókkal átlagosan 70-74 százalékos kedvezmény érhető el, a 100, 200 vagy 365 alkalmas bérlettel már 1000-1200 forintos áron is lehet fürdőzni, ráadásul bérlettípustól függően több fürdőbe is lehet vele járni. Évről évre többen váltanak bérletet, 2024-ben csaknem 3 ezer vendég rendelkezett bérlettel. A bérletek ára ez évben átlagosan 5 százalékkal emelkedett. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/bpcardnyarczerklgabor4992.jpeg" alt="Palatinus" width="5336" height="3544">
<figcaption>Kép: Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">Az idősebb korosztály mozgási lehetőségeinek támogatása érdekében, kerületi önkormányzatokkal való együttműködés keretében biztosítanak kedvezményeket nyugdíjas vendégeknek. A 85 év feletti törzsvendégeknek extra kedvezményünk is van: féláron vásárolhatnak legalább 100 alkalmas bérletet. </p>
<p class="p1">Strandfürdőinkben változó mértékű, 10-35 százalékos gyermek, nyugdíjas, diák és családi árkedvezményeket is biztosítanak. A 4 fős családi jeggyel egy gyermek számára így a belépés ingyenes. Elsősorban a kevés idővel rendelkező, dolgozó budapestieknek megfelelő megoldás a kétórás kedvezményes (Széchenyi fürdőben reggeli) jegy, a kedvezmény mértéke fürdőtől függően 20-30 százalék. A gyerekek és fiatalok elsősorban uszodáinkat használják – döntően úszóiskolák, egyesületek szervezésében </p>
<p class="p6">Budapest Főváros Közgyűlése döntése alapján 2025. évben az eddigi kedvezményrendszer olyan elemekkel bővül, melyeket kifejezetten a budapestiek, illetve az itt tanuló diákok vehetnek igénybe. Április elejétől már elérhető a BudapestGO közösségi közlekedési bérlettel rendelkező, Budapesten élő vagy tanuló diákok számára bevezetett 50 százalékos diákkedvezmény. Újdonság lesz az 5 alkalmas reggeli bérlet, 50 százalék kedvezmény a fürdő zárása előtti 2 órában, valamint a hétköznap délelőtt használható félárú, időkorlátos nyugdíjas bérlet. A Zsigmondy Klubkártya is megújul abban a tekintetben, hogy nemsokára online is kiválható és hosszabbítható lesz.</p>

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nek a 2024-es év újra rekordokat hozott árbevétel- és eredményadatokat tekintve egyaránt. Ennek köszönhetően 2025. évben elindulhatnak az elmúlt években tervezett és előkészített fürdőfejlesztési programjaik, továbbá új elemekkel bővül a néhány évvel ezelőtt bevezetett kedvezményrendszer is.

Bővülő kedvezményrendszer, megújuló fürdők – ezt hozza 2025 a BGYH-nak

<p class="MsoNormal">A IX. kerületi önkormányzat megkezdte <strong>az Ecseri téri metróállomás felszíni rendezését</strong>. A kerületi közgyűlés 2021. szeptember 9-én <a href="https://fevix.hu/ecseri_ut_felszini_terrendezese/" target="_blank" rel="noopener">döntött arról</a>, hogy új pavilonok, pavilonhelyek kialakításával újítják fel a területet.</p>
<p class="MsoNormal">Hogy hány pavilont állítsanak fel, és hogy azok hogyan nézzenek ki, ahhoz még szintén 2021-ben a József Attila-lakótelep és a MÁV-Aszódi lakótelep lakói körében felmérést végeztek. <strong>A kéthetes online és offline kérdőívezésre végül 1765 válasz érkezett</strong>, és többek között <a href="https://fevix.hu/wp-content/uploads/2022/05/Budapest-Dialog-Ecseri-kutatas-osszefoglalo.pdf" target="_blank" rel="noopener">az derült ki</a>, hogy a környékbeliek a tér helyzetét pocséknak látják, és szinte mindenki támogatná a felújítását.</p>
<p class="MsoNormal">Emellett kiderült, persze, az is, hogy a válaszadók 50 százaléka 4-5 pavilont szeretne a felújított területen, amikben legszívesebben pékséget, zöldségest, virágost, kulcsmásolót és gyorsétkezdét látnának. A válaszadók egy jelentős része száműzné azokat a szolgáltatókat a területről, amelyek alkoholt, dohányárut árulnak.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ecseriutlatvanytervek-4.jpeg" alt="Ecseri" width="1600" height="900">
<figcaption><strong>Látványterv</strong> Kép: GARTEN STUDIO</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="MsoNormal">A tervező kiválasztására <strong>Ferencváros Önkormányzata tájépítészeti tervpályázatot írt ki</strong>, aminek eredményét 2022. szeptember 5-én, a helyszínen hirdették ki. Ahogy Baranyi Krisztina polgármester <a href="https://www.facebook.com/photo/?fbid=610460257115010&amp;set=a.417930553034649" target="_blank" rel="noopener">beszámolt</a>, a metróállomás környékének megújítása a környékén élők kiemelt érdeke</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">és a városvezetések több évtizedes restanciája.</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">Több kiváló pályázat is érkezett, és szerinte optimisták lehetnek a megálló környékének, egyúttal a József Attila Lakótelep kapujának jövőjével kapcsolatban. A tájépítészeti tervpályázatot <strong><a href="https://fevix.hu/tervpalyazat/" target="_blank" rel="noopener">a Garten Stúdió Kft. nyerte meg</a></strong>.</p>
<p class="MsoNormal">A polgármester 2023 elején <a href="https://www.facebook.com/baranyikrisztinapolgarmester/posts/pfbid02DVPPLSwphsnLMpumuWEka54WaTqHxYH4cyiGn3DT1t2aoZfZySnKnakqEkUgeDjil?__cft__[0]=AZUgJPtMQ4Lh6svxRGaza3OQKk1qXt9YLrr35-d9TOi1dEYUxQxj2RGN3IV15l0MPGa31dancNZPy-HNRp3c_glumVzcBkLJF4G1z9aZ2r0O-eB8mDssvFTnkAAlZ7acCzNOksDRGZVcso5S5n9oxJ8gnzj2M9-MoPki8W6S6sX8pQ&amp;__tn__=%2CO%2CP-R" target="_blank" rel="noopener">arról posztolt</a>, hogy hamarosan kezdődhet a felújítás, úgyhogy ötletpályázatot indítanak, hogy megtalálják az új, méltó nevet ennek a forgalmas területnek.</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">A felújítás aztán többször is lendületet vett,</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">de a közgyűlés előzőleg kétszer is leszavazta a polgármester felújítását fedező források biztosításáról szóló javaslatát. Baranyi szerint egyrészt azért, mert a képviselők inkább fapados megoldást látnának szívesen, másrészt azért, hogy a 2024-es önkormányzati választásokra ne készülhessen el.</p>
<p class="MsoNormal">Az egykori momentumos Jancsó Andrea <a href="https://www.facebook.com/jancsoandreakatalin/posts/pfbid0LWJbhaM9QNj7DAW7LA6JTix1DJMe8n85shXXx4N2oefbhAc1dobqVukoi3gvZJcpl?__cft__[0]=AZV9_5sDdhcLTvJLyXji09hgl67qUxvIBG03u2OgEOhP7C8lQIaSmRIh9ewVXN53f1UBAchBCRf-7aA6VIU3WAnDA_1Ys7cYRzt9hoHRtXZLHgnk1XGf9zgveXc_2rvrL_hw9OJ2e8Vl-wpg3Za1YOfb_xt6cDIwAHvV8MWw9ENHsSAlW5VMb5pKuHHEkyJDmEc&amp;__tn__=%2CO%2CP-R" target="_blank" rel="noopener">azzal indokolta</a>, hogy nemet mondtak Baranyi javaslatára, hogy meglepve vették észre, hogy a tervezett egymilliárdról „a semmiből <strong>a duplájára nőtt a beruházás tervezett költsége</strong>”, és hogy nem eshetnek abba a hibába, hogy „bármennyiért megvalósítunk egy projektet, csak legyen kész a választásokig”.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ecseriutlatvanytervek-5.jpeg" alt="Ecseri" width="1600" height="900">
<figcaption><strong>Látványterv</strong> Kép: GARTEN STUDIO</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="MsoNormal">Ahogy a győztes tervpályázat műszaki leírásában <a href="https://fevix.hu/tervpalyazat/" target="_blank" rel="noopener">megfogalmazták</a>, egy kerület, vagy városrész lakóinak életében meghatározó össze-, és megtartó erő a közösségi élmény. Ez a közösségi élmény gyakran</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">a leghétköznapibb interakciók során is megélhető,</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">legyen szó egy áruházi vásárlásról vagy a munkahelyre történő utazásról, hazaérkezésről. Ilyen alkalmak során gyakran összefuthatunk a barátainkkal, szomszédunkkal, vagy épp a környéken élő régen látott ismerőseinkkel.</p>
<p class="MsoNormal">Az alkalmat a tömegközlekedési csomópontok a melléjük települt kereskedelmi, szolgáltató egységekkel együttesen megteremtik, azonban a találkozás fizikai terét is alkalmassá kell tenni arra, hogy az együtt töltött idő hosszabb és tartalmasabb lehessen. Az Ecseri úti metrófelszín jelenleg nem alkalmas erre,</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">a terület ugyanis cseppet sem vonzó.</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">Ez egyrészt zavaróan tagolt kialakításának köszönhető, a rajta áthaladó buszoknak, a terjengős parkolónak, valamint az avult környezetarchitektúrának és szegényes növényzetnek.</p>
<p class="MsoNormal">A József Attila-lakótelep sarkán, az Ecseri út és az Üllői út találkozásánál lévő, mintegy <strong>10 300 négyzetméternyi terület</strong> felújítása során a teret keresztező út, valamint a parkoló megszűnik, a buszmegállók kikerülnek a tér szélére, és végül hat, egységes arculatú, új pavilont helyeznek el majd rajta.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ecseriutlatvanytervek-1.jpeg" alt="Ecseri" width="1600" height="900">
<figcaption>Látványterv: GARTEN STUDIO</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="MsoNormal">A terv figyelembe veszi a főbb jelenlegi áramlási útvonalakat, az új struktúráját is elsődlegesen a gyalogos közlekedési irányok kiszolgálása határozza meg. A kiemelt, körbejárható növénykazetták továbbra is meghatározó elemei lesznek.</p>
<p class="MsoNormal">A pavilonok tervezése során <strong>a Móricz Zsigmond körtéri gomba lebegett a tervezők szeme előtt</strong>, mint jó példa, amely</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">megfelelő intimitást képes biztosítani</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">az épület szolgáltatásait igénybe vevő látogatóknak, hiszen egy kis közös teresedést ölelnek körül, melynek dísze a Fókák szoborcsoport lesz.</p>
<p class="MsoNormal">Mint írják, a terecske reményeik szerint kellően szellős lesz annak érdekében, hogy átjárható legyen, de egy kicsit ki is vonja a használót a nyüzsgésből, megállítja, leülésre, maradásra csábítja.</p>
<p class="MsoNormal">A tervezett zöldfelület</p>
<blockquote>
<p class="MsoNormal">1.222 négyzetméterrel, azaz 38,6 százalékkal fog növekedni.</p>
</blockquote>
<p class="MsoNormal">A meglévő, árnyékadó fák mellé újakat ültetnek. A növényalkalmazás egyik jellemzője a biodiverz szemlélet, mely adekvát választ ad korunk változó klimatikus viszonyai által jelentett kihívásokra.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ecseriutlatvanytervek-2.jpeg" alt="Ecseri" width="1600" height="900">
<figcaption><strong>Látványterv</strong> Kép: GARTEN STUDIO</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="MsoNormal">A tervezők azt írják, hisznek benne, hogy az Ecseri úti térhez hasonló, jelentős közlekedéssel terhelt közterületek jövőjét a hosszú távon jól fenntartható, gazdaságosan üzemeltethető megoldások jelentik, ezért fontos eszköznek tartják, hogy a csapadékvizet elsődlegesen a zöldfelületekre vezessék el, illetve a térszínt alatt, helyben szikkasszák.</p>
<p class="MsoNormal">A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzést a közgyűlés végül 2024. november 27-én írta ki, a legkedvezőbb ajánlatot adó Extrem-Park Kft.-vel 2025. március 19-én írták alá. <strong>A munkaterületet 2025. március 25-én adták át</strong>.</p>
<p class="MsoNormal"><em>(Kiemelt kép látványterv: GARTEN STUDIO)</em></p>

Egy kerület, vagy városrész lakóinak életében meghatározó össze-, és megtartó erő a közösségi élmény. A közlekedési csomópontokat alkalmassá kell tenni arra, hogy egy összefutás hosszabb és tartalmasabb lehessen. Az Ecseri úti metrófelszín eddig nagyon nem felelt meg ennek. 

Megkezdték a főváros egyik legpocsékabb terének felújítását

<p class="p1">„A nagyvárosok egyes forgalmasabb pontjain, a torlódó gyalogközlekedés megkönnyítésére, metropolisokban már nem egy helyt kísérleteznek a föld alá helyezett gyalogjárókkal, legújabban Franciaország óriás személyforgalmú és gyalogközlekedésű városában, Párisban kívánják Jaulin mérnök tervezetei szerint a gyalogközlekedés torlódásait, föld alá, alagútszerűen helyezett gyalogjárók létesítésével szabályozni s ezzel az utak, terek, utcák forgalmának egyenletesebb megoszlását keresztülvinni és biztosítani” – írta be 1912 nyarán az <em>Építő Ipar </em>című szaklap, mindjárt jóslatokba is bocsátkozva. </p>
<blockquote>
<p class="p1">Valószínűleg nemsokára elérkezik annak az ideje, hogy az Andrássy-útnak az Oktogon-térig terjedő részében, a belső körutakon, a Rákóczi-úton és a Thököly-útnak az Aréna-útig terjedő részén a gyalogközlekedés rendeztessék</p>
</blockquote>
<p class="p1">– írta a lap, kiegészítve mindezt a cikk szerzőjének azon meggyőződésével, hogy ha az aluljárók „ki vannak világítva s két oldalukon alkalmas üzlethelyiségek felvételére is be vannak rendezve”, akkor a minden bizonnyal a magas építési költségek is csökkennének. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/pktogonsomlai-tiborfortepan24118.jpeg" alt="Oktogon" width="1600" height="926">
<figcaption>Az Oktogon a századfordulón, „veszélyeztetett" gyalogosokkal Kép: Somlai Tibor/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">„Végül az se tekinthető csekélységnek, hogy az ilyen földalatti utakon a levegő hőmérséklete télen-nyáron meglehetősen egyenletes, tehát kevésbbé fenyegeti a közlekedő közönség egészségét” –  olvashatták még afféle betetőzésként az <em>Építő Ipar </em>113 évvel ezelőtti előfizetői, de <strong>a nagy ötletről hamar bebizonyosodott, hogy színtiszta utópia</strong>, megvalósítása pedig ahhoz hasonlatos, mintha hosszában építenének hidat egy folyón. Ennek ellenére a következő évtizedekben a világ számos városában – vagyis inkább „zsúfolt nagyvárosában” – döntöttek úgy, hogy legfőképp közlekedési csomópontok, pályaudvarok, és nagyáruházak közelében létesítenek aluljárókat, ahol akár a szolgáltatásokat is lehet kínálni a járókelőknek.</p>
<blockquote>
<p class="p1">De nem úgy, hogy végig az út alatt. Az immár térszerű aluljárók létrehozásának a legfőbb indoka az volt, hogy a felszínen, az autók elszaporodásával egyre nagyobb veszélyek leselkednek a gyalogosokra.</p>
</blockquote>
<p class="p1">A téma Budapesten sem került le a napirendről, de hasonlóan a földalatti vasúti hálózathoz, csak tervek készültek a két villgháború között, és akkoriban még azt a néhány kis alagutat nevezték Budapesten gyalogos-aluljárónak, amelyek többnyire villamospályák alatt épültek, például az Új köztemető főbejáratánál. De még 1950-ben, a 2-es metró építésének kezdetének idején sem nagyon törődtek az aluljárókkal, pedig az állomások terveit, moszkvai mintákat követve a legapróbb részletekig kidolgozták. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/blhauvafortepan79639.jpeg" alt="Blaha" width="1600" height="1163">
<figcaption>Az 1950-ben tervezett Blaha Lujza téri metróállomás Kép: UVATERV/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">A metróépítést 1954-ben leállították, és csak a hatvanas évek elején láttak hozzá ismét. A gyalogos aluljárók szerepével továbbra sem foglalkoztak, legalábbis erre utal Rudnai Guido egyetemi tanár olvasói levele a <em>Figyelő</em> című lapban, aki ezt írta: „Talán még nem késő rámutatni arra sem, hogy a földalattinál is helyes volna a moszkvai és más metrók egyes tapasztalatait jobban figyelembe venni. Két ilyen tapasztalatot szeretnénk említeni.<strong> </strong>Az egyik az, hogy a földalatti építésével<strong> </strong></p>
<blockquote>
<p class="p1">egybe kell kötni a forgalmas átkelőhelyeken szükséges gyalogos aluljárók építését és az aluljáróból kell nyitni a metró lejáratát, </p>
</blockquote>
<p class="p1">így egyformán kényelmesen és veszélytelenül juthatna a földalattiba az utas pl. a Rákóczi út és Körút kereszteződésének mind a négy sarkáról. Ha ezzel szemben a metróállomást a Blaha Lujza térre helyezik, az utasok egy részének gyalog kell keresztezni a forgalmi gócot, ami teljesen szükségtelen”.</p>
<p class="p1">Rudnai hívta fel arra is a figyelmet, hogy a budai végállomás ne a Vérmezőnél legyen, ahogy az eredeti tervekben szerepelt. „Ha a Déli-pályaudvar alá helyeznék, sokkal könnyebben volna elérhető nemcsak a vasúton érkezők számára, hanem az Alkotás, a Nagyenyed utca, a Böszörményi út és ezek hátterének lakosai számára is, nem beszélve arról, hogy a bejárata könnyen volna kiképezhető úgy, hogy gyalogos aluljáróként szolgáljon a pályaudvar alatt a Nagyenyed u. vonalában. A Moszkva téri megállót is szerintem a Moszkva tér közepe alá és nem a Széna térre kellene helyezni  és így tovább” – írta a szakember, és reményét fejezte ki, hogy „ez a néhány gondolata és javaslata eljut az illetékesekhez”.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/moszxvafortepan251171.jpeg" alt="Moszkva" width="1600" height="1427">
<figcaption>Ezt nevezték gyalogos aluljárónak 1959-ben, a Moszkva téren Kép: Domonkos Endre/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p1">A folytatást látva egyértelmű hogy Rudnai Guido javaslata vagy eljutott a megfelelő helyekre, vagy már eleve nyitott kapukat döngetett. Erre utal, hogy az építkezés újraindulásával szinte egyidőben kezdték meg az első <strong>„igazi” gyalogos aluljáró építését az Astoriánál</strong>. </p>
<p class="p1">Ami főképp azért számított szenzációnak, mert maga az építkezés 1945 óta nem látott állapototokat idézett elő a helyszínen.</p>
<blockquote>
<p class="p1">A kereszteződés közepén bombatölcsérszerű mélyedés volt, a Kossuth Lajos utcát és a Rákóczi utat lezárták, a kiskörúti forgalom biztosításához pedig még a Zagyva folyó egyik hídját is felhasználták, amit a munkálatok idejére szállítottak a fővárosba.</p>
</blockquote>
<p class="p1">Az aluljárónak 1964. augusztus 20-ra kellett elkészülnie, de az építők belehúztak, így már 1963. november 30-án sor került az átadásra. </p>
<p class="p3">„A járókelők és a villamosutasok 12 lejárót vehetnek igénybe az útirányuknak megfelelően. A gyalogos-aluljáró oldalait csiszolt kőlapokkal borították, világításáról pedig körülbelül 280 plexibe burkolt fénycső gondoskodik” – írta a megnyitót követően a <em>Népszabadság</em>, hozzátéve, hogy <strong>az aluljáróban nyolc kirakatot is elhelyeztek</strong>, „amelyekben a különböző kereskedelmi vállalatok mutatják be áruikat”. Nincs ebben ma már semmi meglepő, viszont több mint hatvan év után meglehetősen abszurdnak tűnik az a lelkesedés, amit a sajtó produkált annak kapcsán, hogy az aluljáró miatt az Astoriánál megszüntették a felszíni gyalogátkelést – akkoriban senkit nem izgatott, hogy ezzel ellehetetlenítették a mozgássérültek közlekedését. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/astroiafortepan251795.jpeg" alt="Astoria" width="1600" height="1592">
<figcaption>Astoria '63. Jobbra a Zagyva-híd Kép: Domonkos Endre/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p3">Sőt a gyalogátkelők megszüntetése a következő 25 évben gyakorlattá vált, ha újabb aluljáró nyílt, és csak <strong>ezredforduló után kezdődött meg a zebrák rehabilitációja</strong>. Ennek fényében nyilvánvaló, hogy az aluljárók építését nem a metró megjelenése, és nem is gyalogosközlekedés meggyorsításának szándéka indokolta elsődlegesen, hanem egyszerűen az, hogy az akkori illetékesek azt tekintették legfontosabb feladatuknak, hogy az autók számára biztosítsanak ideális körülményeket Budapesten, és minden egyebet ennek rendeltek alá.</p>
<blockquote>
<p class="p3">A motorizáció mindenhatóságába vetett hit volt az „ősbűn”, ennek nyomán keletkeztek a belvárosi „autópályák”, ezért vitt mindent „a forgalom zavartalan lebonyolítása". Még az aluljárókkal kapcsolatos kritikátlan lelkesedés is ebből fakadt. </p>
</blockquote>
<p class="p3">Noha az Astoria aluljáró belsőépítészeti megoldásai is „a jövőbe mutatónak” tűntek, az ekkor még szokatlan a <strong>modernista formavilág nem járt magas színvonalú kivitelezéssel</strong>. Már 1964 tavaszán repedezni kezdett az álmennyezet, amit teljesen le kellett bontani és újra cserélni. Az ezzel kapcsolatos munkák 1964 szeptemberében kezdődtek, és novemberig tartottak, a gyalogosok pedig két hónapig bolyonghattak az állvány-erdőben. Tán vigasztalásul a munkálatok végén nemcsak új álmennyezet készült, de megjelentek az első olyan berendezések, amelyek immár a járókelők helyváltoztatáson túli egyéb igényeire is tekintettel voltak; az <strong>első alkalommal egy cigaretta-, és egy csokoládé automatát adtak át büszkén</strong>. E gépek elsősorban arra voltak hivatottak, hogy a jövőbe mutassanak, csakhogy annak utólagos ismeretében egyértelmű, hogy az „igazi jövőt” nem az automaták mutatták, hanem az a sajnálatos tény testesítette meg, hogy a berendezéseket már három nappal az átadás után szétverték. Az Astoriát 1966-ban a Blaha Lujza téri aluljáró követte. Tágasabb volt, mint az Astoria, építészetében a szerencsésebb megoldásokat alkalmaztak. De azért túlzottak büszkék erre sem lehettek a budapestiek.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan65482fortepanfamterv-m.jpeg" alt="Blaha" width="2400" height="2090">
<figcaption>Kép: FŐMTERV/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p3">De tanulva a hibákból, amikor <strong>1970 tavaszán átadták a 2-es metró első szakaszát, az újabb aluljáróknál – elsősorban Keleti pályaudvarnál </strong>– már sokkal jobban odafigyeltek arra, hogy ideális körülményeket teremtsenek a különféle szolgáltatások számára. „Az aluljáró Keleti pályaudvari csatlakozásánál árusító automatasor várja a vasúton és metrón utazó közönséget.</p>
<blockquote>
<p class="p3">Itt cigaretta, eszpresszókávé, szendvics, hűtést igénylő büféáru, sütemény, kakaó, tejeskávé, leves, üdítőital és egyéb helyben fogyasztható étel áll a fogyasztók rendelkezésére.</p>
</blockquote>
<p class="p3">(…) A kereskedelem és a tervezők a kevésbé sietős gyalogosokra is gondoltak. Akik ülve kívánnak kávét, üdítőitalt, süteményt vagy esetleg röviditalt fogyasztani, azok betérhetnek a betekintő ablakokkal körülvett eszpresszóba” – írta 1970 tavaszán a <em>Kirakat</em> című kereskedelmi szakfolyóirat, a jövő ismeretében azt már mi tesszük hozzá, hogy az „esetleg röviditalt” szókapcsolat helyett életszerűbb lett volna „esetleg süteményt” írni. És hát a későbbi törzsközönséget az sem izgatta különösebben, ami a <em>Kirakat</em> cikkében jelentős hangsúlyt kapott; a „kényelmes fotelek”, vagy az erezett faburkolatú kiszolgálópult a beépített hűtővitrinnel”.</p>
<p class="p3">A cikkben elismeréssel szólnak arról is, hogy a <strong>Keleti aluljárójában között újságosstand, könyvesbolt és virágüzlet is van</strong>, ám mielőtt még azzal jönnénk a budapesti aluljárók kapcsán, hogy ha az Astoriát tekintjük „az állatorvosi lónak”, akkor a Keleti pályaudvari csakis „a tankönyvi példa” lehet, a leírás a következő szavakkal zárul: „Az aluljáró korszerű kereskedelmet szolgáló létesítményei üzemeltetésénél (…) még hibák tapasztalhatók.  Az automatasornál előfordul — elsősorban az esti órákban a villamosenergia feszültségcsökkenése miatt — az üzemzavar. A cigarettakiadó automaták árufeltöltése és üzemeltetése elmarad az igényektől. Az eszpresszóban még nem alakult ki a korszerű üzemszervezési elveknek megfelelő technológia. A kirakatok adta árubemutatási és propagandalehetőségekkel egyes vállalatok még nem élnek olyan mértékben, amit a korszerű bemutatóhelyek biztosíthatnának”.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan207542.jpeg" alt="Keleti" width="1600" height="1324">
<figcaption>A Keleti pályaudvari automaták átadás előtti pózolással Kép: FŐFOTÓ/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p3">A metró második szakaszát két és fél évvel később, 1972 végén adták át, a továbbiak ismeretében egyértelmű, hogy az akkor megnyílt <strong>Batthyány téri aluljáró</strong> kialakításakor fordították a legnagyobb figyelmet a külsőségekre, a egységes megjelenésre. „Murányi Sándor tervezte, azt a részét pedig, ahol a szentendrei HÉV csatlakozik: Nagy Zsolt. Itt egészen egyszerű üvegkalitkából lehet a térre jutni, igen helyesen, hiszen itt állnak a múlt reprezentatív alkotásai, az Anna-templommal az élen” – írta az aluljáróról Major Máté az <em>Élet és Irodalom</em>ban „A Metrónak ezen az állomásán, kivételesen,</p>
<blockquote>
<p class="p3">ha nem is képzőművészeti alkotások, de remek, színes, budapesti városkép-fotográfiák – köztük néhány részlet-reprodukció, Buda régi városkép-metszeteiből – vannak üvegre transzponálva, hátulról megvilágítva, eléggé nagy méretekben.</p>
</blockquote>
<p class="p3">Ez feltétlenül, és méltán vonzza a vonatra várókat egy kis nézelődésre” – jegyezte meg a szerző, de írhatott volna a legújabb ételautomatákról, a formatervezett ülőbútorokról és telefonsisakokról, vagy akár arról is, hogy mennyivel egyszerűbb dolga van az átszállás tekintetében a szentendrei HÉV-vel érkezőknek, mint akik az Örs vezér terén szállnak át Gödöllőről jövet.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fobatthyrtepan212484.jpeg" alt="Batthyány" width="1600" height="942">
<figcaption> Telefonközpont a Batthyány téren Kép: Album057/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
<p class="p3">Az frissen átadott Batthyány téri aluljáróról készült fotók láttán okkal gondoljuk, hogy a maga idejében igazán vagány dolog lehetett az aluljáróba menni, az aluljáróban lenni, és az aluljáróban enni. De még talán azt is, hogy milyen kár, hogy ma már nem így néz ki a föld alatti a Batthyány tér. De az is igaz, hogy csak nagyon-nagyon rövid ideig nézett ki így, <strong>amortizációja – akár a többi budapesti aluljárónak – már a hetvenes évek végén megindult</strong>, a következő évtized végén pedig a lepusztultság immár általánossá vált: olyan állapotok alakultak ki bizonyos aluljárókban, hogy sokan inkább kerültek egy nagyot, csak ne kelljen lemenniük oda.</p>
<p class="p3"><em>Borítókép: Faragó György/Fortepan</em></p>

A gyalogos aluljárók fejlesztése Budapesten csak az 1960-as évek elején indult, és a szakemberek húsz év múlva már el sem tudták képzelni nélkülük a biztonságos közlekedést. Nagyobbat nem is tévedhettek volna.

Amikor a járókelők nem szégyenükben bújtak a föld alá

<div class="xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs">
<p dir="ltr">A konferencia a Díszteremben plenáris előadásokkal kezdődik, Karácsony Gergely megnyitója után <strong>Barsi Orsolya</strong>, a Budapest Főváros, Klíma- és környezetügyi főosztály vezetője nyitja az előadások sorát, aki a <em>Mit tehet egy európai nagyváros a klíma- és környezetvédelemért?</em> témában a budapesti kihívások és megoldásokról és nemzetközi példákról fog beszélni. Barsi Orsolya építőmérnök, aki a támogatáspolitika irányából érkezett a hivatalba. Olyan ember, aki egyaránt folyékonyan beszéli a mérnökök és a brüsszeli bürokraták bikkfanyelvét, s mindezt magyarra is képes lefordítani. <strong>Szívügye a mérnöki gondolkodás átállítása az “így szoktukról” az “így kéne csinálni, hogy ne pusztuljunk bele” irányába</strong> – írja róla Bardóczi Sándor főtájépítés. Rendületlenül térképezi, hogy hogyan alkalmazkodhatna a város és ehhez miként kellene változtatni jogszabályokon, szakpolitikákon, mérnöki megközelítéseken. Az <strong>előadása arról szól, hogy mi vár ránk a statisztikailag modellezhető jövőben és erre hogyan kéne felkészülnünk.</strong> Biztosan szó esik majd a hőszigetekről és hőhullámokról, a villámárvíz és a városi árvíz közti különbségről, a lefolyási tényezőről és az evapotraspirációról, valamint a szivacsvárosról, de nem kell megijedni, nem fog fájni. A klímaváltozás sokkal jobban fog.</p>
<p dir="ltr">A második előadó <strong>Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója</strong>, aki azt mutatja majd be, hogyan lesz zöldebb a fővárosi közlekedés a Budapesti Mobilitásfejlesztési Terv végrehajtásától. Bizonyosan szó lesz majd arról, hogy a Lánchíd buszsávvá alakítása milyen jótékony hatással volt a belvárosi forgalmi átrendeződésre, vagy hogy hogyan alakult a mögötte álló városlakói támogatottság. De téma lesz a covid idején taktikai urbanisztikai fogással bevezetett bringasávok utóélete, a pesti alsó rakpartok és a Kossuth Lajos - Rákóczi tengely tervezett átalakulása, a Bajcsy villamos, vagy a Nagykörút átalakulása, vagy éppen a szegedi úti csomópont fontossága Rákosrendező kiszolgálása és a Városliget forgalomcsillapítása érdekében. Meg még ki tudja mi mindenről, hisz ezek a BKK-s srácok mindig kitalálnak valamit.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vaci4.jpeg" alt="-" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Nyirő Simon/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr"><strong>Bardóczi Sándor</strong> a lassan öt éve elfogadott <strong>Radó Dezső Terv múltjáról és jövőjéről </strong>beszél majd. Amikor a Közgyűlés elfogadta a Fővárosi Önkormányzat zöldinfranstruktúra fejlesztési és fenntartási akciótervét, a közepesen optimista 10 éves forgatókönyvében még nem számolt a covid, az energiaválság és a kormányzati elvonás hatásaival, nem számolt azzal, hogy Észak-Csepelen leáll az új városi nagypark kormányzati előkészítése, számoltak viszont uniós források rendelkezésre állásával. Rengeteg dolog megvalósítása elindult a program mentén, s akad olyan, ami be is fejeződött, félúton az akcióterv 2030-ig terjedő idejében azonban muszáj számvetést csinálni, korrigálni, s ha kell váltókat átállítani, annak érdekében, hogy a valóság talaján álljon, amin dolgozunk. Elérkezett tehát a felülvizsgálat ideje. A monitorozáson túl vagyunk, gőzerővel dolgozunk az akcióterv felülvizsgálatának egyeztetési anyagán- írja előadása kapcsán a főtájépítész. </p>
<p dir="ltr">A fővárosi zöldfelületek fejlesztésénél van egy még ennél is fontosabb dolog – ez a meglévő zöldfelületeink fenntartása és megtartása, a <strong>zöld vagyonunk értékőrzése</strong>. Amelyet immár nem csak az emberi mohóságtól, a város néha igen aránytalanul értelmezett “fejlődésétől”, hanem az egyre extrémebb nyári hősokkoktól, az új jelenségtől, a kora tavaszi aszálytól, és az egyre jobban mélyülő klímaválság hatásaitól is meg kell védeni. A zöldfelületeink fenntartása az elmúlt évtizedekben igen forráshiányos volt és ez különösen a fasoraink állapotán látszik meg. Van mit javítani azon is, hogy a zöldfelületeinket fenntartó cégek milyen módszerekkel és mit ültetnek, kaszálnak, hogyan bánnak a talajjal, talajélettel, hogyan öntöznek, hogyan síkosságmentesítenek, mit tesznek a zöldhulladékkal, s mindezt milyen hatékonysággal, mekkora emberi erőforrással teszik – írja Bardóczi. A FŐKERT most abban a folyamatban van, hogy áttekinti minden mozdulatát és optimalizál, változtat, kísérletezik, gépesít, ökológiai szempontokat épít be. A folyamat már tart egy ideje, különösen a kísérletezés része, de ideje szintet lépni. Ennek részleteiről szól majd <strong>a negyedik – Dezsényi Péter, a FŐKERT főigazgatójának – előadása</strong>.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/29961174156619545405150577404992870676610704n-1.jpeg" alt="Öntözőzsák" width="1444" height="964">
<figcaption>Kép: FŐKERT</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">A de facto zöld dolgoktól, mint a növények és parkok a konferencia ötödik előadója kanyarodik el. Kevesen tudják, hogy <strong>nem a közlekedés a legnagyobb légszennyező és szén-dioxid kibocsátó a nagyvárosokban, hanem az épületek fűtése</strong>, amihez lassan a hűtés is hozzázárkózik energiafelvételben, s habár az utóbbi levegőszennyezése nem a városok levegőjét terheli elsősorban, a kültéri egységek tovább fűtik a város forró poklát kánikula idején. Emiatt fontos, hogy az épületenergetikai korszerűsítéssel, szigeteléssel, megújuló energiákkal foglalkozzunk, s ebben legégetőbbnek a családi házak és a panelek energiakorszerűsítése tűnik. A még nem egy éves fővárosi Klímaügynökség ennek a problémának a megoldására alakult meg, s első célja, hogy legyen újra panelprogram a fővárosban. Ennek részleteiről szól <strong>Ámon Ada előadása</strong>. </p>
<p dir="ltr">Az önkormányzati és a civil szférában nagy becsülete van az <strong>Európai Unió által finanszírozott LIFE pályázatoknak</strong>, mert közvetlen, a kormányzati irányító hatóságoktól és operatív programoktól nem függő uniós forrást biztosítanak a környezetvédelem, a klímaügy, a természetvédelem területén. Az egyik fővárosban jelenleg futó LIFE program a RUN OFF, amely a <strong>városi vizek megtartásának lehetőségeit </strong>kutatja. A programot a XII. kerület Zöld Irodája vezeti és több más kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi is a partnerek közé tartozik. Többek között ennek a programnak köszönhető a már megjelent <a href="https://budapest.hu/api/file/doc/szivacsvaros-2025-02-25.pdf">Szivacsváros</a> és a még megjelenés előtt álló Tetőkertek zöldinfrastruktúra füzet is. De a program vizsgál és megvalósít hegyvidéki, belvárosi, pesti síkvidéki kertvárosi mintaterületen vízmegtartó mintaprojekteket is. Ennek részleteiről szól majd <strong>Rózsa Zoltán</strong>, a XII. kerületi Zöld Iroda vezetőjének előadása. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/mocsairos20240402rr6052.jpeg" alt="Természetvédelmi" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Ruzsa Rania/Főpolgármesteri Hivatal</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Az utolsó plenáris előadás pedig szintén az egyik, a fővárosban jelenleg futó LIFE programról,  a BIODIVERSE CITY-ről szól, amely jelenleg a <strong>legátfogóbb természetvédelmi élőhelyrehabilitációs program </strong>Budapesten. Ennek nyomán fog javulni a Mocsáros vizes élőhelyének és kaszálóinak, erdeinek, a Tétényi-fennsík legelőinek, s erdeinek valamint a Kőérberken és Őrmezőn található szikeseknek az ökológiai állapota. S társul hozzá sok más program is: hatással lesz a fővárosi vadvirágos területekre, lesz tőle a városnak Biodiverzitás Stratégiája, összekapcsol önkormányzatokat, civileket, vállalatokat. Ennek részleteiről szól <strong>Takács Noémi</strong>, a Tájépítészeti osztály Természetvédelmi csoportjának vezetőjének előadása, akinek közvetlen munkatársaival együtt óriási szerepe volt abban, hogy ezt a forrást elnyerte a város, ahogy a 7 éves program lebonyolításában is oroszlánrésze van. </p>
<p dir="ltr"><strong>A plenáris előadásokat szekcióelőadások és kerekasztal beszélgetések követik, összesen négy témában. </strong></p>
<strong id="docs-internal-guid-ebd8e089-7fff-8171-8bc4-cf574d3993af"></strong></div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">A konferencia <a href="https://www.facebook.com/events/1441080037298990">részletes programja</a>:</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"> </div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><strong>Plenáris előadások – Díszterem</strong></div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">Megnyitóbeszéd: Karácsony Gergely - Budapest Főváros, főpolgármester</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"> </div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Mit tehet egy európai nagyváros a klíma- és környezetvédelemért? / Budapesti kihívások és megoldások, nemzetközi példák</em>: Barsi Orsolya - Budapest Főváros, Klíma- és környezetügyi főosztály</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>A Budapesti Mobilitási Terv alappillérei / Mitől zöldülhet a közlekedés Budapesten?</em>: Bodor Ádám - BKK, mobilitásfejlesztési igazgató</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Merre tart a fővárosi zöldterületek és a természetközeli területek fejlesztése és védelme a fővárosban? / A Radó Dezső Terv eredményei, és annak felülvizsgálata:</em> Bardóczi Sándor - Budapest Főváros, Várostervezési főosztály /Tájépítészeti osztály</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Klímaváltozáskori zöldfelület fenntartás / A BKM FŐKERT előtt álló zöldfelület-üzemeltetési kihívások</em>: Dezsényi Péter - BKM FŐKERT Kertészeti Divízió, főigazgató</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>A Klímaügynökség szerepe az épületenergetikai korszerűsítések területén:</em> Ámon Ada - Budapesti Klímaügynökség, ügyvezető</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>A vízmegtartás esélyei a fővárosban a Life Runoff program tükrében</em>: Rózsa Zoltán - Hegyvidéki Önkormányzat, Zöld Iroda irodavezető</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Miként lesz biológiailag sokszínűbb a városunk? / A LIFE biodiverse City hétéves programja és célterületei</em>: Takács Noémi - Budapest Főváros, Várostervezési főosztály / Tájépítészeti osztály</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"> </div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20250314mm2793.jpeg" alt="Helyi" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"> </div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><strong>I. szekció – Védendő zöldinfrastruktúrák Budapesten</strong></div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Budapesti fasori helyzet és az ebből következő cselekvési stratégia</em>: Fehérvári Eszter - BKM FŐKERT Kertészeti Divízió, faállományi főosztály</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Helyi védett természeti értékek Budapesten – könyvbemutató</em>: Bajor Zoltán - BKM FŐKERT Kertészeti Divízió, Természetvédelmi és Erdőkezelési osztály</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Városi erdőrekonstrukció a Halmi-erdő példáján</em>: Petrovai László - XVIII. kerület alpolgármester</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">A Főváros új zöldfelület és favédelmi eljárásrendje: Fehér Orsolya - Budapest Főváros, Várostervezési főosztály / Tájépítészeti osztály</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>A Pozsonyi úti fasorrekonstrukció kihívásai</em>: Angi István - XIII. kerületi Közszolgáltató Zrt.</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">A<em> közösségi faöntözés hónapja</em>: Cserna Hajnalka - BKM FŐKERT Kertészeti Divízió, civil kapcsolatok<br class="html-br"><br></div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/egigero-lujza-utca-36.jpeg" alt="Égig" width="2560" height="1920">
<figcaption></figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><strong>II. Szekció – Közösségek szerepe a városzöldítésben</strong></div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Az első nemzeti faültetés napjának fővárosi tapasztalatai</em>: Bojár Iván András - 10 Millió Fa Alapítvány</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Közösségi költségvetés projektek és fővárosi zöldpályázatok eddig hozzájárulása Budapest zöldfelületi fejlesztéséhez</em>: Gábor Péter - Budapest Főváros, Várostervezési főosztály / Tájépítészeti osztály</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>A fővárosi bringaforradalom aktualitásai</em>: Kádár Melinda - Magyar Kerékpárosklub</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Dunai szabadstrandok és úszóműre telepített strandok esélyei a fővárosban</em>: Tömör Miklós - Valyo</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>XIII. kerület Radnóti Miklós utca 24. udvarfelújítás az Égig Érő Fű pályázat keretében</em>: Marinov Péter - XIII. kerületi lakos, közös képviselő</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>IX. kerület Pöttyös utca 9. társasház zöldfelületeinek gondozása a Lakótelepi Zöldfelület-gondozási pályázat keretében</em>: Köfler Lajosné - IX. kerületi lakos</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/esakertek-acpatacse-ksz272946pj202306020021-150.jpeg" alt="Esőkert" width="1920" height="1281">
<figcaption>Kép: Képszerkesztőség/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><strong>III. Szekció – A támogató szürke infrastruktúrák és körforgásos gazdaság</strong></div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>A csapadékvíz-visszatartás és hasznosítás városi környezetben – Szivacsváros – könyvbemutató:</em> Tóthné Berényi Katalin - Budapest Főváros, klímaalkalmazkodási osztályvezető</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Belváros-Lipótváros erőfeszítései a fa élettér biztosítás és a szivacsváros érdekében</em>: Érfalvy Áron - V. kerület BLV Zrt. fejlesztési igazgató</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Városi logisztika: mikrohubok és rakodási helyfoglalási rendszer</em>: Lőcsei-Tóth Kinga, Strang Tamás - Budapest Főváros, Klíma- és környezetügyi főosztályvezető-helyettes, BKK Zrt., Curbside Management vezető</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Hogyan segítsük a környezetbarát munkába járást? / Munkahelyi mobilitási terv a Főpolgármesteri Hivatalban és azon túl: </em>Halász Áron - Budapest Főváros, fenntartható közlekedési szakreferens</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>A fenntartható városi élelmezéspolitika jelentősége, helye a klímavédelmi célkitűzések között</em>: Kinorányi Éva - Budapest Főváros, Klíma- és környezetügyi főosztály, fenntartható élelmezési láncok szakreferens</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Az új uniós levegőminőségi előírások, a légszennyezés hatásai az egészségünkre:</em> Balogh Boglárka Sára - Budapest Főváros, levegőtisztaság-védelmi ökomenedzser</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/derimiksabarthadorka3939.jpeg" alt="Déri" width="1500" height="1000">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><strong>IV. Szekció – Fejlesztendő zöldinfrastruktúrák Budapesten </strong></div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>A Bajza utca komplex fasorrekonstrukciója</em>: Rigó István - VI. kerület Terézváros, főtájépítész</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Zöldtetők – könyvbemutató</em>: Dezsényi Péter - BKM FŐKERT Kertészeti Divízió, főigazgató</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Rákosmente elképzelései a Rákos-patak zöldfolyosó kerületi szakaszáról</em>: Rózsahegyi Péter - XVII. kerület Rákosmente, képviselő</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Józsefváros zöld utcái</em>: Rádai Dániel - VIII. kerület Józsefváros, alpolgármester</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Erzsébetváros kizöldítésének lépései</em>:Takács Dániel - VII. kerület Erzsébetváros, főtájépítész</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><em>Betonból zöld Újbudán</em>: Grigor Zsuzsa - XI. kerület Újbuda, főtájépítész<br class="html-br"><br></div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><strong>Kerekasztal beszélgetés a szekcióvezetőkkel</strong> – Díszterem<br class="html-br">Kovács Tamás, Sain Mátyás, Barsi Orsolya, Bardóczi Sándor, Simon András</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"> </div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"><strong>A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, amit <a href="https://forms.office.com/pages/responsepage.aspx?id=jOv7ZTsve0WM5FeU6z78TKKtY0SwkaVJmt287d9qGu1URFBKVlNGSEhCQlhCV1hVVjNTSkZaR0c3MC4u&amp;origin=lprLink&amp;route=shorturl&amp;fbclid=IwY2xjawJhzDZleHRuA2FlbQIxMAABHkHTp4L4TNSrb0lDhlXXt1h1aEjHwrM07Sh74ttslGcNVb-WxTFuGUZgAI7j_aem_u2SIMHCGc-pFidFZDbCxcg">az alábbi linken</a> lehet megtenni. </strong></div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"> </div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"> </div>

Egyre nyomasztóbban érezzük a városban a saját bőrünkön a klímaváltozás hatásait, ám az instant pánik helyett érdemes meghallgatni a legjobb fővárosi és hazai szakembereket és aktív civileket, akik zöld megközelítésekről, folyamatokról és programokról beszélnek a hagyományteremtőnek szánt Föld Napi konferencián április 22-én a Városházán. 

Mit tehetünk lokálisan, budapesti léptékben a Földért? Egy konferencia, amiről sokkal okosabban távozol majd

<p dir="ltr">A Fővárosi Közgyűlés 2024 decemberében határozott arról, hogy társadalmi konzultációt indít a szilveszteri pirotechnikai eszközök használatáról, azzal a céllal, hogy a kerületek számára is világos jogszabályi keretet biztosítson. Az <a href="https://forms.office.com/pages/responsepage.aspx?id=jOv7ZTsve0WM5FeU6z78TM7q12N_E2lOlOstcLVrn4BUN1FKSkpLSzJJNlNKSVY2VkJZS09LV0JRMi4u&amp;route=shorturl">online kérdőívet május 4-ig lehet kitölteni a budapest.hu oldalon</a>, így a budapestiek véleménye és tapasztalatai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy valóban felelős, a közösség érdekeit szolgáló szabályozás születhessen. </p>
<p dir="ltr">A pirotechnikai eszközök használata régóta része az ünneplési hagyományoknak, de a nagyszabású és magánszemélyek által használt tűzijátékok jelentősen növelik a zaj-, fény- és légszennyezést, különösen szilveszterkor. A <strong>legtöbb vitát az úgynevezett 2-es és 3-as kategóriájú eszközök váltják ki</strong>, a 2-es kategóriába olyan kisebb eszközök tartoznak, mint a római gyertya, a röppentyű, a tűzforgó, a szikraszökőkút vagy a vulkán, a 3-as kategóriájú eszközöket  a nagyobb teljesítményű úgynevezett bombatelepek, rakétacsomagok, óriás római gyertyák jelentik.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc35011.jpeg" alt="Szilveszter" width="5895" height="3922">
<figcaption>Kép: Budapesti Közművek/FKF</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">A robbanásokkal járó ünneplés sokak számára örömforrás, ám másoknak komoly stresszt okozhat, és a hulladék eltakarítása komoly kihívás a közszolgáltatók számára. 2025. január 1-jén a<a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/01/8-tonna-tuzijatekmaradvany-es-hulladek-a-szilveszter-utani-nagytakaritas-kepekben"> Budapesti Közművek 8 tonna pirotechnikai maradványt szedett össze a Fővárosban</a>. Az állatok is megszenvedik a zajos ünneplést, sokan közülük pánikba esnek, elszöknek, megsérülnek, vagy akár elpusztulhatnak. </p>
<p dir="ltr">A <strong>kerületekben jelenleg elég vegyes a szabályozás</strong>, például a III. és az V. kerületben 2024. szilveszterén kísérleti szigorításokat vezettek be, amelyek kedvező tapasztalatokat hoztak, kevesebb volt a tűzijáték, kevesebb hulladék keletkezett és a takarítás is hamarabb befejeződött. </p>
<p dir="ltr">Most a Budapest Főváros által elindított társadalmi egyeztetés lehetőséget teremt a lakosság bevonására és a szabályozás finomhangolására. A <strong>cél nem a teljes tiltás</strong>, hanem olyan kompromisszumos megoldások megtalálása, amelyek figyelembe veszik az ünnepléshez fűződő hagyományokat, miközben csökkentik a környezetet, az embereket és az állatokat érő terhelést. A hosszú távon fenntartható, biztonságos és mindenki számára élhető városi ünneplés csak közös gondolkodással és felelős szabályozással valósítható meg.</p>

Bár már és még nagyon messzinek tűnik az év utolsó napja, az élhetőbb városi környezet és a társadalmi érzékenység erősödése miatt a Főváros társadalmi egyeztetést indít a témában, a kérdőívet május 4-ig lehet kitölteni.

Hogyan szabályozzák újra a szilveszteri tüzijátékozást? Mondd el a véleményed!

<p>November végén különleges trolijárat indult a kisföldalatti Mexikói úti végállomásáról, amit nevezhettek volna akár T81-esnek azaz „tervezett 81-esnek” is. Az eseményen Rózsa András zuglói polgármester és Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ mobilitásfejlesztési igazgatója ismertették a szolgáltatással kapcsolatos információkat, melyek közül az volt a legfontosabb, hogy</p>
<blockquote>
<p>régi adósságot kívánnak törleszteni a tervezett új járattal a XIV. kerület azon lakói felé, akik a földalattihoz vagy a metróhoz átszállások nélkül szeretnének eljutni.</p>
</blockquote>
<p>„A cél a zuglói haránt irányú kapcsolatok fejlesztése és Alsórákos északnyugati részének hatékonyabb kiszolgálása”, hangzott el, mielőtt a kocsi elindult a Mexikói útról, hogy a 74A útvonalán haladva érje el a Miskolci utcát, ahonnan önjáró, akkumulátoros üzemmódban folytassa útját a Szugló utcáig. A novemberi kirándulás itt ért véget, de megtudhattuk, hogy a tervezett járat a Szugló utcától a 77-es, majd a 82-es trolik vonalán haladva érkezne az Örs vezér téri végállomására.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/81.jpeg" alt="Új" width="1280" height="1143">
<figcaption>Kép: BKK/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A próbajárat indításával egy időben a <strong>BKK társadalmi egyeztetést is kezdeményezett </strong>a kerület lakóival, melynek keretében nemcsak a terveket ismertették, hanem azzal a kéréssel fordultak a környékbeliekhez, hogy </p>
<blockquote>
<p>amennyiben a változás a te mindennapi utazási szokásaidat is érinti, fejtsd ki a véleményed, mondd el nekünk javaslataidat. Az új forgalmi rendet a beérkezett észrevételek figyelembe vételével véglegesítjük </p>
</blockquote>
<p>– kérték az utasoktól. Az <strong>egyeztetés eredményeit április 7-én ismertették, a</strong> BKK közleménye szerint 2600-an töltötték ki a vonatkozó kérdőívet, és a válaszadók döntő többsége (75 százaléka) támogatta azt a javaslatot, hogy a Miskolci utcában teljes üzemidőben közlekedjen trolibusz. </p>
<p>A társaság megerősítette, hogy az új 81-es jelzésű járat csökkentené a Miskolci utca környezetében a közösségi közlekedés eléréséhez szükséges gyaloglási távolságokat, és </p>
<blockquote>
<p>akár 10-15 perccel rövidebb utazást tenne lehetővé az alsórákosi térségben. </p>
</blockquote>
<p>Ugyanakkor kimutatták azt is, hogy a járat nem jelentene érdemi forgalomnövekedést a Miskolci utcában, sőt a várakozások szerint a hálózatfejlesztés még csökkentené is a jelenleg intenzív gépjárműforgalmat.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/cms-trolifejlesztes01.jpeg" alt="Trolibuszok" width="950" height="633">
<figcaption>Kép: BKK/bkk.hu</figcaption>
</figure>
</div>
<p>A társadalmi egyeztetésre érkezett észrevételek között <strong>új elemként felvetődött,</strong> hogy az új járat a Miskolci utca teljes hosszában, illetve a Gvadányi utcán a Fogarasi útig, majd onnan tovább a 80-as trolibusz útvonalán közlekedjen és érje el az Örs vezér terét. A BKK az útvonaljavaslat kidolgozása során ezt a változatot is megvizsgálta, ám a jelenlegi trolibuszok akkumulátorkapacitása és -visszatöltési képessége nem biztosítja ezen a hosszú szakaszon a megfelelő töltöttséget és az üzembiztos működést. A BKK azonban közölte, hogy <strong>feltételes közbeszerzési eljárást indított olyan újabb trolik beszerzésére, amelyek már 15 kilométert képesek megtenni önjáró üzemmódban</strong>, azaz felsővezeték nélkül.</p>
<blockquote>
<p>Ha sikerül ilyen járműveket forgalomba állítani, akkor a BKK megvizsgálja a fővárosi trolibuszhálózat-bővítés további lehetőségeit a Miskolci utca–Gvadányi utca útvonalon.</p>
</blockquote>
<p>A BKK közleménye kitér arra is, hogy a <strong>hálózatbővítéshez szükséges új megállók kialakítása elkezdődött</strong>, és az új Miskolci utcai szakaszon (az Erzsébet királyné útjánál, a Kerékgyártó utcánál, a Telepes utcánál és a Csömöri útnál) már zajlanak az ezzel kapcsolatos munkálatok, és várhatóan április végén be is fejeződnek. A  beruházás a Zugló Önkormányzata közreműködésével és finanszírozásában valósul meg.</p>
<blockquote>
<p>A  tervek szerint az új 81-es nyár elejétől közlekedne a hét minden napján,</p>
</blockquote>
<p>a hétköznap reggeli és délutáni csúcsidőszakban 15, azokon kívül 20 percenként. A BKK a kezdeti időszak tapasztalatai alapján dönt esetleges változásokról. A jelenlegi 81-es trolibusz a jövőben 80-as jelzéssel, sűrítőjáratként közlekedne változatlan útvonalon a Fischer István utca és az Örs vezér tere között.</p>
<p><em>Borítókép: Nyírő Simon/BKK</em></p>

Több mint 45 éve közlekedik a XIV. kerületben 81-es jelzésű trolibusz, de jelenleg ez csak egy ritkán közlekedő betétjárat a 80-as vonalán. Ám ez a jelentéktelenség már nem sokáig tart, hamarosan itt az új 81-es, amely teljesen új utakra indul. Zuglót továbbra sem hagyja el, de lényegesen hosszabb távot fog teljesíteni.

Nyáron indulhat az új zuglói trolibusz 

<p dir="ltr">Gyalogosokat és kerékpárosokat egyaránt kiszolgáló híd épül a volt óbudai szeszgyár, az épülő Waterfront City komplexum területén. A védett, és ezért megkímélt volt szeszgyári főépület déli oldalán létesülő, új épületekkel körülvett központi térről indul majd, és a HÉV, a rakparti út és a Duna mellékága felett átívelve éri el az Óbudai-szigetet, a most még rendezetlen, úgynevezett Kis-sziget részen.</p>
<h3 dir="ltr">Miért lesz ez jó a fővárosnak?</h3>
<p dir="ltr">Az Óbudai-sziget azon a részén, ahova a híd vezet, kulturális-rekreációs negyed létesítése van tervben, melynek pontos részletei még nem ismertek. Annyi biztos, hogy már ókorban is volt ennek a területnek ilyen funkciója, és a szándék a 70-es években sem szűnt meg, amikor azzal terveztek, hogy majd <a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/23/most-50-eves-a-mindent-tulelo-obudai-csuszdas-jatszoter">350 ezer embernek lesz itt alkalma kikapcsolódni</a>. A <strong>Duna megközelítése az új lakónegyedtől vagy a mögötte húzódó lakótelepről jelenleg gyakorlatilag lehetetlen</strong> és felesleges, hiszen ez a rész nem kínál természetközeli élményeket vagy szolgáltatásokat, a szigetre átjutás pedig nagy kihívás, csak a K-híd felé kerülve lehetséges. Később, a fizikai és a jogi környezet változásával az Óbudai-szigetnek az a része, ahova a híd érkezik, nagyjából a K-híd és a H-híd közötti terület, vonzó célponttá válhat a látogatók számára. Így a tervezett gyalogos és kerékpáros híd nem csak az új lakónegyed, de a környéken található lakótelepen élő 35 ezer fős óbudai lakosságot is érdemben tudja majd kiszolgálni. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/a-biggeorge-property-m.jpeg" alt="Hajógyári" width="1663" height="935">
<figcaption><strong>Látványterv</strong> Kép: Watertfront/BIGGEORGE</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">Ehhez az Óbudai-sziget rendezése és a híd megépítése mellett meg kell teremteni a lakótelepet és az új lakónegyedet elválasztó Folyamőr utca és a tervezett hídfő közötti gyalogos eljutás lehetőségét is. A lakótelep felől a nemrég megújult Kaszap lstván park egyfajta bejáratként is funkcionál majd a híd felé vezető úton, ezáltal a látogatók a Folyamőr utca és a lakópark főterének keresztezésével a szintén parkosított szigetre juthatnak. </p>
<p dir="ltr">A Fővárosi Közgyűlés nemrég arra adta áldását, hogy elinduljon a projekthez kapcsolódó összes településrendezési eszköz módosítása és az ehhez kapcsolódó tervezési folyamat, ezután készülhetnek el a végleges tervek, lehetnek engedélyek és végleges költségvetés. <strong>Mindez legalább 2 év még, tehát a híd építése 2027 előtt nem kezdődik meg, de ha elkészül, ez lesz az <a href="https://enbudapestem.hu/2023/11/26/a-hajogyari-sziget-titkai-amit-eddig-mi-sem-tudtunk-rola-de-nem-feltunk-utananezni">Óbudai-sziget ötödik hídja</a>.</strong></p>
<p dir="ltr">(Kiemelt kép látványterv: BIGGEORGE)</p>
<p> </p>

A Waterfront City ingatlanegyüttes legkorábbi tervein is számolt már egy, a későbbi beköltözőknek vonzó gyalogos híddal, de miért lesz ez jó a fővárosnak is?


Gyalogos és kerékpáros híd épül az Óbudai-szigetre

<p dir="ltr">A 2023-as Közösségi költségvetés ötlete nagyon nagy népszerűségnek örvendett, a 2023 őszén lezárult jelentkezés keretében a közösségi kertekbe, a <strong>16 meghirdetett helyszínre összesen több mint 600-an jelentkeztek</strong>. Még abban az évben ennek függvényében megszületett a döntés, hogy az új kertek a jelentkezések alapján a <strong>VIII. kerületi Auróra utcában, a XI. kerületi Gazdagréti lakótelepen és a XIV. kerületi Erzsébet királyné útján</strong> létesülnek közösségi kertek. Erre a három helyszínre összesen 205-en jelentkeztek.</p>
<p dir="ltr">Következő lépésként december 13-án minikonferenciát szerveztek a leendő kertekbe jelentkezők részére, ahol működő közösségi kertek szervezői osztották meg tapasztalataikat és workshopokat tarottak a jelentkezők részvételével helyszínenként a közösségek önszerveződése, a kertek működtetése és fizikai kialakítása kérdéseiről. A konzultációkat és a szükséges szerződések megkötését követően elkészültek a tervek is, amiket egy egyeztető fórum keretében mutattak be. A terveket és a tervbemutatók jegyzőkönyveit az alábbi linkeken ismerhetitek meg: <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/erzsebet-kiralyne/blog_posts/tervegyezteto-forumot-tartottunk-a-zugloi-kozossegi-kertrol">Zuglói közösségi kert</a>, <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/gazdagret/blog_posts/tervegyezteto-forumot-tartottunk-a-gazdagreti-kozossegi-kertrol">Gazdagrégi közösségi kert</a>, <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/aurora/blog_posts/tervegyezteto-forumot-tartottunk-az-aurora-utcai-kozossegi-kertrol">Közösségi kert az Aurórában</a>. A tervegyeztető fórumokon részt vettek a leendő kertészek, az érintett kerületeket képviselő kollégák és meghívott szakértők.</p>
<p dir="ltr">A gazdagréti helyszínen március 31-i héten kezdődött meg a közösségi kert kialakítása. A pontos helyszín a lakótelep szomszédságában, a Nevegy utcánál van, itt lesz készen nyárra egy körülbelül 1600 négyzetméteres közösségi kert.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/gazdagret-koizoissegi-kert.jpeg" alt="közösségi" width="860" height="703">
<figcaption>Kép: Közösségi költségvetés</figcaption>
</figure>
</div>
<p dir="ltr">A beruházás keretében kialakítanak egy övárokrendszert a rézsűs területen az esővíz helyben tartása érdekében, valamint <strong>34, egyenként 8 négyzetméteres növényágyást</strong>, és a talaj komposztos javítása is megtörténik, valamint három locsolócsappal <strong>öntözőhálózat </strong>hoznak létre és <strong>19 gyümölcsfát is ültetnek</strong>. </p>
<p dir="ltr">Emellett fontos a közösségi kert elkerítése, egy szerszámtároló épület kialakítása, komposztáló létesítése és a terület akadálymentes megközelítését biztosító gyalogút kialakítása a Gazdagréti út irányából. A munkák várhatóan június végéig tartanak.</p>
<p><strong id="docs-internal-guid-20b34a30-7fff-5c29-3328-42ae79596142">A tájépítészeti tervének kivonatát <a href="https://drive.google.com/drive/folders/1XKM4vveRzNI0uN9B8AMMj4pWfYPaA3hV">ide kattintva lehet megtekinteni</a>, további részletek a kivitelezésről <a href="https://rdt.budapest.hu/dialogs/gazdagret/blog_posts/indul-a-xi-keruletben-a-gazdagreti-kozossegi-kert-kivitelezese">itt olvashatók.</a></strong></p>
<p><em>(A kiemelt kép illusztráció: kozossegikertek.hu)</em></p>

A közösségi költségvetés nyertes ötletének keretében nem használt kerületi vagy fővárosi telkeken olyan kerteket alakítanak ki, amit a helyi közösségek tartanak fenn a továbbiakban.
