Practicas Quechua
Practicas Quechua
Practicas Quechua
Qhari Varón
Mama Mamá
Qosa Esposo
Churi Hijo
Ususi Hija
Qatay Yerno
Qhachun Nuera
Qoya Señora
Apucha,
Abuelo
machula
Hatucha,
Abuela
mamaku
Ipa Tía
Mulla, kucha Sobrino, sobrina
Presente
Noqaq -y –niy
Paypa -n –nin
1) Punku puerta
2) Q`omer – 10 verde
3) Chunka
4) Mayu=rio
5) Waylluy = querer
Sustantivo simple
Sustantivo compuesto
a. Sustantivos Comunes.
QAN URQOMAN WAKATA APAMUNKI – TU LLEVA LA VACA HACIA EL CERRO
PROGRESIVO RANTINI
ESTAR COMPRANDO
Haqay china asnota qhatupi rantishan – aquella burra se esta vendiendo en el mercado
Aqe, chay anqas ñawikuna yoq warmi Walqanata suwawashan - suegra, esa mujer de ojos
azules me esta robando la chalina
Haqay wallpaqa q’omer rap’i sarata mikhun.= Aquella pgallina solamente come maíz de hoja verde
Perqa
Haqay millay china asnota qhatupi qhatushan – aquella burra fea se esta vendiendo en el
mercado
MAMAY, qhelli ORQO ALQO qochaPI pichaSAQCHU? – MAMA , ¿limpiare EL PERRO sucio EN
la laguna?
QAN URQOMAN paya WAKATA APAMUNKI – TU traes LA VACA vieja HACIA EL CERRO
Ñañayqa askha alqochakunata rantikushan.= Mi hermana se está comprando varios perritos.
Haqay chakrapi pisi choqllokuna wiñashanku.= En aquella chacra están creciendo pocos
choclos.
Taytayqa llasaq papata waqmanta apamunqa.= M papá traerá bastante papa del otro lado.
Haqay chinpapi ch’usaq k’aspikuna kashan.= Allá al frente hay palos livianos.
Taytayqa llasa papata q’epemunqa.= Mi papá cargará la papa pesante
Rosacha ñawch’i kuchunawan aychata kuchushan.= Rosa está cortando la carne con el
cuchillo puntiagudo.
Haqay runakuna hatun lonq’o rumita tanqashanku= Aquellos hombres están empujando la
piedra globular grande.
Ipayki huq muyu wasita ruwachikunqa = Tu tía se mandará hacer una casa redonda.
2 - iskay
55 - pisqa chunka pisqayuq
25 - iskay chunka pisqayuq
62 - soqta chunka iskayniyuq
45 - tawa chunka pisqayuq
456 - tawa pachak pisqa chunka soqtayuq
899 pusaq pachak isqon chunka isqonniyuq
543 pisqa pachak tawa chunka kinsayuq
874 pusaq PACHAK qanchis chunka tawayuq
9852 isqon waranqa pusaq pachak pisqa chunka iskayniyuq
3658 kinsa waranqa soqta pachak pisqa chunka pusaqniyuq
2578 -iskay waranqa pisqa pachak qanchis chunka pusaqniyuq
7855 qanchis waranqa pusaq pachak pisqa chunka pisqayuq
20345 iskay chunkaYUQ waranqa kinsa pachak tawa chunka pisqayuq
13256 chunka kinsaYUQ waranqa iskay pachak pisqa chunka soqtayuq
35362 kinsa chunka pisqaYUQ waranqa kinsa pachak soqta chunka iskayniyuq
62493 soqta chunka iskay waranqa tawa pachak isqon chunka kinsayuq
4 352 798 tawa hunu kinsa pachak pisqa chunka iskayNIYuq waranqa qanchis pachak
isqon chunka pusaqniyuq
No
Noqaq wallpay
Qanpa wallpayki
Paypa wallpan
Noqanchispa wallpanchis
Noqaykuq wallpayku
Qankunaq wallpaykichis
Paykunaq wallpanku
Ch’oseq lechuza
Noqaq Ch’oseqniy
Qanpa Ch’oseqniyki
Paypa Ch’oseqnin
Noqanchispa Ch’oseqninchis
Noqaykuq Ch’oseqniyku
Qankunaq Ch’oseqniykichis
Paykunaq Ch’oseqninku
MOSOQ SIMIKUNA = VOCABULARIO
4 de 4 puntos
CAMISA AZUL*
1/1
ANQAS CUSMA
CUSMA PUKA
KUSMA ANQAS
ANQAS KUSMA
MANO, FRENTE*
1/1
MAKI, FRENTECHA
MAKI, MAT'I
MAQUI, MATÍ
MAQI, ÑAWI
OLLAS, ATADO
1/1
MANCAKUNA, Q'EPI
MANKACUNA, QÉPI
MANKAKUNA. Q'EPI
MANKAKUNA, QHEPI
POCO, PICANTE*
1/1
PHISI, JAYA
PISI, HAYA
PISI, HUCHU
PISICHALLA, UCHU
MAYQEN HUNT'A RIMAY ALLIN KASHAN?*
0/2
PAYPA MAMAN ALLIN KASHAN.
ALQOPA LAWANTA MANA RUWARANI.
NOQA PURIRANI QOCHAPI MAMAYWAN
KANKUNA AYCHATA MIKHURANQAKICHIS
Respuesta correcta
PAYPA MAMAN ALLIN KASHAN.
MAYQEN HUNT'A RIMAY ALLIN KASHAN?*
0/2
ROSACHA AYCHATA MANA KUCHUN.
NOQAYKU HATUN WARA KAYKU.
IMARAYKU JUANACHA WAYQ'UN?
PAYKUNA MUYU RUMIKUNATA APAMUNKU.
Respuesta correcta
PAYKUNA MUYU RUMIKUNATA APAMUNKU.
KAY HUNT'A RIMAYTA "CHAY ERQECHAKUNA YACHAY WASIPI
TUSURANKU" T'IKRAY KASTILLA SIMIMAN.*
2/2
AQUELLOS NIÑOS BAILABAN EN EL COLEGIO.
ESOS NIÑOS BAILARON EN EL COLEGIO.
ESTOS NIÑOS BAILARON EN LA ACADEMIA
ESE NIÑO BAILO EN LA ESCUELA
KAY HUNT'A RIMAYTA RUNA SIMIMAN T'IKRAY " MI MAMÁ ESTÁ
TRABAJANDO EN EL HOSPITAL?"*
2/2
HAYK'AQ MAMAYKI LLANK'ANQA?
MAMAYQA HANPINA WASIPI LLANK'ASHAN
MAMAYKI YACHAY WASIPI LLANK'ASHARAN
HAYK'AWAN ONQONA WASIPI LLANK'ASPA KASHANKI
HUNT'APAY: QANKUNA ................... WASITA......................... RINKICHIS*
2/2
YACHAY, PAQARIN
YACHASPA, KUNAN
IMA RAYKU, YACHACHUN
YACHAQ , RIRANKICHIS
HUNT'APAY: NOQAYKUQ YANA ....................... SARATA ...................... .*
2/2
WALLPAYKICHIS, MIKHUN
WALLPAYKU, MIKHUN
WALLPANCHIS, MIKHUY
WALLPAYKI, MIHUN
HUNT'APAY: .................... MISK'I CHOQLLOTA .................. APAMUNQA.*
2/2
QAN. CHACRAMANTA
NOQA, CHAKRAMANATA
PAYPA , CHAKRAKAMA
PAY, CHAKRAMANTA
Pronombres demostrativos = Reqsichiq suti chaninchaqkuna
FALTAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA
3
Panachay, hatun puñunaypa PUNKUta Wisq’anki
Hermanita cerraste la puerta de mi dormitorio
Noqa mayupi Wayt´ayni
Yo nado en el rio
Yo nado en el rio
Ñawinchay leer
SIMICHAQ: Ñawinchay
RUNAQ SUTIQ ÑAWPA PACHAPUNI KAY PACHAPUNI HAMUQ PACHAPUNI
RANTIN
NOQA ÑawinchaSHARANI ÑawinchaSHANI ÑawinchaSHASAQ
QAN ÑAWINCHASHARANKI ÑAWINCHASHANKI ÑAWINCHASHANKI
PAY ÑAWINCHASHARAN ÑAWINCHASHAN ÑAWINCHASHANQA
NOQANCHIS ÑAWINCHASHARANCHIS ÑAWINCHASHANCHIS ÑAWINCHASHASUNCHIS
NOQAYKU ÑAWINCHASHARAYKU ÑAWINCHASHAYKU ÑAWINCHASHASAQKU
QANKUNA ÑAWINCHASHARANKICHI ÑAWINCHASHANKICHIS ÑAWINCHASHANKICHIS
S
PAYKUNA ÑAWINCHASHARANKU ÑAWINCHASHANKU ÑAWINCHASHANQAKU
ÑAWPA PACHAPUNI
noqa, hatun puñunaypa PUNKUnta Wisq’asharani
yo estaba cerrando la puerta de mi dormitorio
qan mayupi Wayt´asharanki
Yanapay Ayudar
Runaq sutiq rantin Kay pacha
Noqa Yanapaqtiy
Qan Yanapaqtiyki
Pay Yanapaqtin
noqanchis Yanapaqtinchis
noqayku Yanapaqtiyku
Qankuna Yanapaqtiykichis
paykuna Yanapaqtinku
Noqa yachayta tukuqtiy, ch’usasaq.
Qan mankakunata maylliqtiyki, pukllaq lloqsinki.
Noqanchis yachay wasita riqtinchis, takisunchis.
Pay Qosqoman chayamuqtin, Inti Raymita rinqa.