Óhíd
Óhíd község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban.
Óhíd | |
Háztetők hátterében a Szent Imre templomtorony csúcsa | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Zalaszentgróti |
Jogállás | község |
Polgármester | Nagy Miklós (független)[1] |
Irányítószám | 8342 |
Körzethívószám | 83 |
Népesség | |
Teljes népesség | 489 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 47,12 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 12,48 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 57′ 37″, k. h. 17° 09′ 51″46.960278°N 17.164167°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 37″, k. h. 17° 09′ 51″46.960278°N 17.164167°E | |
Óhíd weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Óhíd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésÓhíd Zala vármegye északkeleti részén, Zalaszentgrót és Sümeg között fekvő község. A település a Keszthely–Vindornyaszőlős–Szalapa–Jánosháza között húzódó 7331-es út mellett terül el, de egy rövid bekötőúton (73 166-os út) összeköttetésben áll Mihályfa településen keresztül a Sümeg–Szalapa közti 7328-as úttal is. Egy szakaszon közvetlenül a település határa mellett halad el a Kisgörbő-Zalaszentgrót közt húzódó 7334-es útis, de nem lép be óhídi közigazgatási területre.
Óhídra Zalaszentgrótról mintegy tíz autóbusz közlekedik naponta, amelyek többsége helyközi és távolsági járat, így továbbközlekednek Sümeg, Veszprém, Keszthely és Budapest felé.
Története
szerkesztésA falu egy részének első említése 1406-ból való. A XV. században teljesen nemesi település volt. A törökök ellen erődítmény létesült a településen, de mindezek ellenére többször behódolt, ám mindig csak pár évig fizethetett adót. A törökellenes harcban Óhíd teljesen függetlenül működött, ezért Szentgrót kapitánya többször panaszt is emelt a település ellen.
A 18. században nagyobb változásokon ment át a település. Nőtt a nem nemesek (elsősorban jobbágyok) aránya, amely ekkor már mintegy 50%-ot tett ki. A század elején tanítót fogadott Óhíd, templomát 1733-ban emelte, így egyre vonzóbbá vált a beköltözésre a környező településeken élők számára. 1785-re már 690 fő volt lakóinak száma.
A 19–20. században a földművelés mellett az állattenyésztés vált általános jövedelemforrássá, de több iparos is műhelyt nyitott a faluban. 1922-ben 1000 főnél népesebb településsé vált, így nagyközségi rangot kapott. 1952-től van autóbusz-összeköttetése Sümeggel. A városok felé történő ingázás az 1960-as években indult meg, de később a településről való elvándorlás is jelentőssé vált.
Zala és Veszprém vármegye határán, egy kis völgykatlanban fekvő település, melyet a Fenyősi-patak szel át. A környező települések között központi szerepet tölt és tölt be napjainkban is a település. A falu szőlőbirtokai a Huszonya-hegyen találhatók, a dombok gerincéről kitűnő kilátás nyílik Sümeg felé, a Somlóra és a Ság hegyre. Az óhídi szállásadók természetjáró programokkal a Huszonya-hegyen kitűnő pinceszerekkel, tájjellegű specialitásokkal várják a turistákat.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Vadkerti Antal (független)[3]
- 1994–1998: Vadkerti Antal (független)[4]
- 1998–2002: Hársfalvi Károly (független)[5]
- 2002–2006: Hársfalvi Károly (független)[6]
- 2006–2010: Molnár András (független)[7]
- 2010–2014: Molnár András (független)[8]
- 2014–2019: Molnár András (független)[9]
- 2019–2024: Nagy Miklós (független)[10]
- 2024– : Nagy Miklós (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 609 | 591 | 595 | 536 | 489 | 498 | 489 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,4%, cigány 3%. A lakosok 74,9%-a római katolikusnak, 1,8% reformátusnak, 6,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (16% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% németnek, 1,2% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,2% görögnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,6% volt római katolikus, 3,3% református, 0,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 4,3% felekezeten kívüli (35,2% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
szerkesztés- Millenniumi Park
- Hősök szobra
- Templom
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Óhíd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Óhid települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Óhíd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Óhíd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Óhíd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Óhíd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Óhíd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Óhíd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
- ↑ Óhíd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Óhíd Helységnévtár