1920. évi nyári olimpiai játékok
Az 1920. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a VII. nyári olimpiai játékokat 1920. április 20. és szeptember 12. között rendezték meg a belgiumi Antwerpenben.
| VII. nyári olimpia | |||||
 | |||||
| Antwerpen, 1920 | |||||
| Adatok | |||||
| Rendező | Antwerpen,  Belgium | ||||
| Nemzetek | 29 | ||||
| Sportolók | 2626 (2561 férfi, 65 nő) | ||||
| Versenyszámok | 24 sportág, 154 versenyszám | ||||
| Megnyitóünnepség | 1920. április 20. | ||||
| Záróünnepség | 1920. szeptember 12. | ||||
| Hivatalos megnyitó | I. Albert belga király | ||||
| Sportolói eskü | Victor Boin | ||||
| |||||
| |||||
Az ünnepélyes megnyitó csak augusztus 14-én történt az antwerpeni olimpiai stadionban. Új hagyományt teremtve itt hangzott el az első sportolói eskü, és ugyancsak először húzták fel az olimpiai zászlót, amely az öt földrész fiataljainak összefogását szimbolizálja. A rendezésre Budapest is pályázott, a világháborút megelőző előzetes szavazáson még élen is végzett, a háború után azonban már nem volt esélye, Magyarország és az első világháború többi vesztese nem is indulhatott az olimpián. A részt vevő 29 nemzet között már jelen voltak a háború utáni Európa új államai: Csehszlovákia, Észtország és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság.
Előzmények
szerkesztésA VI. olimpiai játékok Berlinben lettek volna megtartva, de a világháború közbeszólt. Pierre de Coubertin minden elkövetett azért, hogy az olimpiai mozgalmat megóvja a békétlenségektől. Javaslatára a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1913-ban sportpszichológiai kongresszust hívott össze Lausanne-ba. Azt remélte, hogy egy ilyen széles körű vitával újabb híveket szerezhet az olimpiai gondolatnak. Majd azt javasolta, hogy a játékok huszadik évfordulóját ugyancsak kongresszuson ünnepeljék meg Párizsban. Noha az évfordulóról Párizsban és Alexandriában megemlékeztek, a Berlinbe tervezett olimpia a háború miatt elmaradt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyét a semleges Svájcba tették át. Coubertin pedig, amikor bevonult katonának, a svájci Godefroy Blonayt kérte fel a NOB ügyeinek intézésére. A NOB 1917 februárjában körlevelet küldött széjjel, és ebben arra kérte a nemzeti szövetségeket, hogy újítsák meg Pierre de Coubertinnek 1917-ben lejáró elnöki megbízatását. A körlevél még egy indítványt is tartalmazott:
Az 1916. év eltelt anélkül, hogy a VI. olimpiára sor került volna abban az országban,
amely azt magára vállalta. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt a tényt tudomásul veszi,
és emlékeztet arra, hogy egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani.
Ennek következtében a VI. olimpia nincs többé, és a már megállapított jelentkezések a VII.
és a VIII. olimpiára megtartják érvényüket.
A VII. olimpiai játékok rendezési jogát 1914 júniusi ülésén előzetes szavazás alapján Budapest kapta. Amikor a háború után 1919 tavaszán Lausanne-ban ismét összeült a NOB, Lyon és Antwerpen közül a belga kikötőváros kapta a rendezést. Ezen az ülésen döntött úgy a NOB, Pierre de Coubertin elnök minden erőfeszítése ellenére, hogy a központi hatalmak mint a világháború előidézőinek versenyzőit nem hívják meg az olimpiára.
A NOB döntése alapján Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország és Törökország sportolói nem vehettek részt a VII. olimpiai játékokon.
Érdekességek
szerkesztés- A játékokon első alkalommal vonták fel az olimpiai lobogót, és hangzott el az ötkarikás eskü, amelyet a belga vízilabdázó, Victor Boin mondott.
- Oscar Swahn 73 évesen két érmet nyert - ő minden idők legidősebb ötkarikás érmese.
- A nyári olimpián itt szerepelt utoljára a jégkorong.
Részt vevő nemzetek
szerkesztésVastagítással kiemelve azok a nemzetek, amelyek első alkalommal vettek részt nyári olimpián.
Ausztrália (AUS) (13 – 12 férfi, 1 nő)
Argentína (ARG) (1 – 1 férfi)- Belgium (BEL) (336 – 326 férfi, 10 nő)
Brazília (BRA) (16 – 16 férfi)
Chile (CHI) (2 – 2 férfi)
Csehszlovákia (TCH) (119 – 118 férfi, 1 nő)
Dánia (DEN) (154 – 150 férfi, 4 nő)
Dél-afrikai Köztársaság (RSA) (39 – 38 férfi, 1 nő)
Egyesült Államok (USA) (288 – 274 férfi, 14 nő)
Egyiptom (EGY) (18 – 18 férfi)
Észtország (EST) (14 – 14 férfi)
Finnország (FIN) (63 – 62 férfi, 1 nő)
Franciaország (FRA) (304 – 296 férfi, 8 nő)
Görögország (GRE) (47 – 47 férfi)
Hollandia (NED) (130 – 129 férfi, 1 nő)
India (IND) (5 – 5 férfi)
Japán (JPN) (15 – 15 férfi)
Jugoszlávia (YUG) (15 – 15 férfi)
Kanada (CAN) (52 – 52 férfi)
Luxemburg (LUX) (20 – 20 férfi)
Monaco (MON) (4 – 4 férfi)
Nagy-Britannia (GBR) (235 – 219 férfi, 16 nő)
Norvégia (NOR) (194 – 188 férfi, 6 nő)
Olaszország (ITA) (174 – 173 férfi, 1 nő)
Portugália (POR) (13 – 13 férfi)
Spanyolország (ESP) (58 – 58 férfi)
Svájc (SUI) (77 – 77 férfi)
Svédország (SWE) (260 – 247 férfi, 13 nő)
Új-Zéland (NZL) (4 – 3 férfi, 1 nő)
Olimpiai sportágak
szerkesztés| Versenyszámok az 1920. évi nyári olimpiai játékokon | 
| ||||||
| Sportág, szakág | Egyéni | Csapat | - | ||||
| férfi | női | férfi | női | vegyes | nyilt | összesen | |
| atlétika | 27 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 29 |
| birkózás | 10 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 10 |
| evezés | 1 | 0 | 4 | 0 | 0 | 0 | 5 |
| gyeplabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
| íjászat | 5 | 0 | 5 | 0 | 0 | 0 | 10 |
| jégkorong | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
| kerékpározás | 3 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 5 |
| kötélhúzás | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
| labdarúgás | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
| lovaglás | 4 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 6 |
| műkorcsolya | 1 | 1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 3 |
| műugrás | 3 | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 |
| művészeti versenyek | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 | 5 |
| ökölvívás | 8 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 8 |
| öttusa | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
| sportlövészet | 10 | 0 | 11 | 0 | 0 | 0 | 21 |
| súlyemelés | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 |
| tenisz | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 0 | 5 |
| torna | 1 | 0 | 3 | 0 | 0 | 0 | 4 |
| úszás | 6 | 2 | 1 | 1 | 0 | 0 | 10 |
| vitorlázás | 0 | 0 | 14 | 0 | 0 | 0 | 14 |
| vívás | 3 | 0 | 3 | 0 | 0 | 0 | 6 |
| vízilabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 |
| Összesen | 89 | 6 | 53 | 2 | 2 | 5 | 157 |
Éremtáblázat
szerkesztés
(A táblázatban a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)
| Az 1920. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje |
| ||||
|---|---|---|---|---|---|
| Ország |  Arany
|
 Ezüst
|
 Bronz
|
Összesen | |
| 1. | Egyesült Államok (USA)
|
41 | 27 | 27 | 95 |
| 2. | Svédország (SWE)
|
19 | 20 | 25 | 64 |
| 3. | Nagy-Britannia (GBR)
|
15 | 15 | 13 | 43 |
| 4. | Finnország (FIN)
|
15 | 10 | 9 | 34 |
| 5. | Belgium (BEL)
|
14 | 11 | 11 | 36 |
| 6. | Norvégia (NOR)
|
13 | 9 | 9 | 31 |
| 7. | Olaszország (ITA)
|
13 | 5 | 5 | 23 |
| 8. | Franciaország (FRA)
|
9 | 19 | 13 | 41 |
| 9. | Hollandia (NED)
|
4 | 2 | 5 | 11 |
| 10. | Dánia (DEN)
|
3 | 9 | 1 | 13 |
| Összesen | 156 | 147 | 136 | 439 | |
Források
szerkesztés- Athens 1920 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- 1920 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- Antwerpen, 1920 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
- Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
- Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2
- Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.
További információk
szerkesztés
