Hős
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A hős szó leggyakoribb jelentése olyan férfi vagy nő, aki egy történet, különösen a mítosz, mese, legenda és monda központi szereplője, vagy egy népcsoport, kultúra rendkívüli, önfeláldozó tettet végrehajtó híres személyisége. Olyan valaki, aki egy átlagos személynél lényegesen kiválóbb jellem vagy rendkívüliek a tulajdonságai, és ezek az adottságok képessé teszik arra, hogy azokat a különleges tetteket véghez tudja vinni (hősies cselekedetek), amelyekről híressé válik. Ezek a képességek nemcsak testi, fizikai jellegűek, hanem lelki, szellemi erők is. A hős általában megfelel az adott kultúrában jónak és nemesnek tekintett dolgok definíciójának.
A hős központi figura olyan szépirodalmi művekben, mint az eposz, elbeszélő költemény, lovagregény.
Görög mitológiai hősök
szerkesztésA görög mitológia hősöknek azokat nevezi, akik származásukra nézve emberek voltak, de nagy erejük és hőstetteik által magasan kiváltak a többiek közül, s embertársaik jótevői lettek, amennyiben városokat, országokat alapítottak, egyesítették a törzseket, vagy megtisztították a vidéket a rablóktól és a vadállatok pusztításaitól.[1]
Némelyek közülük félisteni eredettel bírtak, amennyiben isteni apától és földi anyától származtak, s haláluk után isteni tiszteletben részesültek mint félistenek, például Héraklész. A hősök halandók ugyan, de a néphit szerint a boldogok szigetére jutnak, ahol Kronosz uralkodik fölöttük. A görögök hite számos mondával vette körül hőseinek alakjait, melyek az istenek mítoszainál is gazdagabbak és változatosabbak, s különösen nagy fontosságúak a drámairodalomra nézve, mert a görög tragédiák legnagyobb része innen merítette tárgyát.[1]
Irodalmi hősök
szerkesztésA történetekben a hős rendszerint a gonosz szereplővel („negatív hőssel”) kerül konfliktusba, és felette győzedelmeskedik. Hagyományosan dicsőséges hősi cselekedetnek számított a szörnyetegek lemészárlása és az emberek biztos haláltól való megmentése. A jó és nemes tulajdonságai mellett a hősnek, különösen a tragédiában, lehetnek komoly hibái is, amelyek a bukásához vezetnek, lásd például Hamlet.
Egyes kultúrák hősei
szerkesztésNéha valóságos embereknek is elég nagy hírnevük támad ahhoz, hogy az emberek hősként gondoljanak rájuk. Ezt azután az illető körül a mítoszok gyors kialakulása kíséri, amelyek a hősnek a közönséges halandókénál nagyobb erőket tulajdonítanak. Egyes társadalmi megfigyelők azt szokták ajánlani, hogy a társadalmi felfordulások és a nemzeti öntudat megromlása idején hősökre van szükség, méghozzá olyan erényes személyekre, akiket a fiatalok erkölcsi példaképeknek tekinthetnek. Ezek a mítoszcsinálások a múltban sikeresebbek lehettek, mert ma a hősöket és a hősök tiszteletét összekeverik a hírességek kultuszával.
Szubjektivitás
szerkesztésEgyes kultúrák vagy népcsoportok hősei nem egy esetben bűnözők vagy rossz emberek egy másik kultúra tagjai vagy más népcsoport számára. A hős fogalma a társadalmat meg is oszthatja. Például a 2001. szeptember 11-i merényletek támadóit vagy a folyamatban levő dzsihád harcosait a muszlim társadalmak egy része hősöknek tekinti, a másik része viszont nem.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Csiky Gergelyː Görög-római mitológia