Herczeg Gyula

Herczeg Gyula (Pécs, 1920. január 22. – Budapest, 1994. június 30.) nyelvész, irodalomtörténész, italianista. Olasz–magyar nagyszótára a magyar lexikonirodalom klasszikusa. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék alapító tanszékvezető egyetemi tanára (1985–1992).

Herczeg Gyula
Született	1920. január 22. Pécs
Elhunyt	1994. június 30. (74 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Holéczy Ágnes
Szülei	Herczeg Béla Krug Izabella
Foglalkozása	irodalomtörténész nyelvész italianista lexikográfus egyetemi oktató tankönyvszerző
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1942) Scuola Normale Superiore di Pisa (1939–1942)
Sablon • Wikidata • Segítség

Tanulmányai

A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Gyakorló Főreáliskolájában érettségizett (1937), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen olasz–francia–román szakos középiskolai tanári oklevelet (1942) és bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1944). A pisai Scuola Normale Superioréban is tanult (1939–1942 között). A római La Sapienza Egyetemen az olasz nyelvtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1965), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1970), doktora (1981).

Kitüntetései

• Olasz Köztársasági Érdemrend Parancsnoki fokozata (1977)

Főbb művei

• Az önálló gerundium használata Boccaccio prózájában. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1944)
• Alcune costruzioni assolute dell’italiano. (Budapesti tudományegyetemi romanisztikai dolgozatok. Új sorozat. 2. Bp., 1948)
• Boccaccio helye az olasz prózastílus történetében. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1948)
• Sintassi delle frasi finali nelle novelle del Bandello. (Bologna, 1950)
• Mondatszerkezetek Krúdy Gyula stílusában. (Magyar Nyelvőr, 1951)
• Irodalmi nyelv és nyelvjárás Olaszországban. (Magyar Nyelvőr, 1952)
• La syntaxe du participe passé dans la langue littéraire roumaine. (Acta Linguistica, 1952)
• A mondatszerkezet az olasz posztreneszánsz próza válságában. (Az ELTE BTK Évkönyve, 1952/53)
• Stile nominale nella prosa italiana contemporanea. (Acta Linguistica, 1953)
• Eötvös József körmondatai. (Magyar Nyelvőr, 1953)
• Lope de Vega arcképéhez. – Megjegyzések a román nyelv új leíró nyelvtanához. – Nyelv- és nyelvjárás Spanyol-Amerikában. (Filológiai Közlöny, 1955)
• A stílusvizsgálat módszeréhez. (Magyar Nyelvőr, 1955)
• A nominális stílus a magyarban. (Magyar Nyelvőr, 1956)
• Olasz novella és spanyol pikareszkregény. (Filológiai Közlöny, 1956)
• Az olasz próza kezdetei és a humanizmus. (Az ELTE BTK Olasz Tanszékének Kiadványai. 5. Bp., 1957 és Renaissance-tanulmányok. Bp., 1957)
• Un caso particolare dell’apposizione nella lingua letteraria romena. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Philologica, 1957)
• Goldoni magyarul. (Magyar Nyelvőr, 1957)
• Határozóként álló, -val, -vel ragos utótagú birtokos szerkezetek. – Móricz Zsigmond képalkotásának néhány kérdése. (Magyar Nyelvőr, 1958)
• Stílus és nyelv az olasz preromantika szemléletében. (Filológiai Közlöny, 1958)
• A ladin nyelv. (Filológiai Közlöny, 1959)
• Sintassi delle proposizioni subordinate nella lingua italiana. Studio di grammatica descrittiva. (Acta Linguistica, 1959 és külön: Az ELTE BTK Olasz Tanszékének Kiadványai. 9. Bp., 1959)
• Krúdy hasonlatai. (Magyar Nyelvőr, 1959)
• Sajátos szórendi inverziók újabb magyar prózánkban. – A képlátás néhány kérdése mai prózánkban. (Magyar Nyelvőr, 1960)
• Olasz nyelvészeti kutatások hazánkban az elmúlt 15 évben. – Vita a stilisztikáról és a barokkról. (Filológiai Közlöny, 1960)
• Móricz Zsigmond stílusa. (Stilisztikai tanulmányok. Szerk. Köpeczi Béla. Bp., 1961)
• Az illuminismo stílusvitáinak társadalmi háttere. – A „Duecento” stílusa. (Filológiai Közlöny, 1961)
• Az olasz stíluskutatás a felszabadulás után. (Világirodalmi Figyelő, 1962)
• Század eleji prózánknak egy impresszionista fordulatáról. (Magyar Nyelvőr, 1962)
• Sintassi delle proposizioni temporali nel Due- e Trecento. (Acta Linguistica, 1963)
• A népies prózastílusnak egy sajátos közlésmódja. – Nyelvművelés Olaszországban. (Magyar Nyelvőr, 1963)
• A „Quattrocento” politikai prózája. – Lope de Vega értékelésének néhány szempontja. (Filológiai Közlöny, 1963)
• Lo stile indiretto libero in italiano. Monográfia és kand. értek. is. (Biblioteca di lingua nostra. 13. Firenze, 1963; magyar nyelven, tézisei: A szabad függő beszéd az olasz nyelvben. Bp., 1970)
• Lo stile nominale in italiano. Monográfia. (Bibliotechina del saggiatore. 25. Firenze, 1967)
• Mondatot helyettesítő főnévi igenevek újabb prózánkban. (Magyar Nyelvőr, 1968)
• A magyar Petrarca. (Filológiai Közlöny, 1969)
• Sajátos kérdőmondatok legújabb prózánkban. (Magyar Nyelvőr, 1970)
• A hogy-gyal kezdődő mellékmondatok a főmondat előtt. – Főnevek sajátos állítmányi szerepkörben. (Magyar Nyelvőr, 1971)
• Mondatszerkezetek Machiavelli prózájában. (Filológiai Közlöny, 1972)
• Saggi linguistici e stilistici. Monográfia. (Firenze, 1972)
• Contributi all’uso dell’articolo determinativo in italiano. (Acta Linguistica, 1972)
• La funzione del suffisso -ata. Sostantivi astratti verbali. (Studi di Grammatica Italiana, 1972)
• Révay József Manzoni fordítása. (Magyar Nyelvőr, 1972)
• La struttura della frase di Grazia Deledda. (Acta Linguistica, 1973)
• Sintassi delle proposizioni consecutive nell’italiano contemporaneo. (Studi di Grammatica Italiana, 1973)
• Nyomatékosító, sajátos értelmezős szerkezetek. (Magyar Nyelvőr, 1973)
• A szabad függőbeszéd a századvég prózájában. (Magyar Nyelv, 1973)
• Krúdy Gyula: Őszi versenyek. Novellaelemzés. (Irodalomtörténet, 1973)
• La proposizioni consecutive in italiano classico. (Lingua Nostra, 1974)
• Elvont főnevek sajátos mondatstilisztikai szerepkörben egy századvégi írónál. – A Heptaméron magyarul. (Magyar Nyelvőr, 1974)
• Petrarca mondatszerkezetei. (Filológiai Közlöny, 1974)
• Studi di sintassi ariostosca. (Acta Linguistica, 1975)
• A modern magyar próza stílusformái. Monográfia, tankönyv és doktori értek. is. (Bp., 1975; 2. kiad. 1979)
• Egy sajátos mondatstilisztikai jelenség a századvég prózájában. (Magyar Nyelvőr, 1976)
• A mondatstilisztikai kutatás mint módszer. (Általános nyelvészeti tanulmányok. XI. A szöveg megközelítései. Szerk. Telegdi Zsigmond. Bp., 1976)
• La sintassi delle proposizioni concessive nell’italiano contemporaneo. – La sintassi delle proposizioni ipoteticho nell’italiano contemporaneo. (Acta Linguistica, 1976)
• Sintassi delle proposizioni concessive nell’italiano contamporaneo. (Studi di Grammatica Italiano, 1976)
• Modelli petrarchesi del poeta ungherese Valentino Balassi. (Petrarca e il petrarchismo nei paesi slavi. Dubrovnik, 1978)
• Tanulmányok az impresszionista stílusról. (Magyar Nyelvőr, 1978)
• Matteo Bandello. Scrittore di una società che cambia. (Critica Letteraria, 1979)
• Impresszionista jegyek Móricz Zsigmond prózájában. (Magyar Nyelvőr, 1979)
• Impresszionista jegyek Kaffka Margit prózájában. (Magyar Nyelvőr, 1980)
• A XIX. századi magyar próza stílusformái. Monográfia és tankönyv. (Bp., 1981)
• Polifon regényszerkezet, eseményesség és impresszionista jegyek mai prózánkban. (Magyar Nyelvőr, 1982)
• Impresszionizmus és realizmus Kaffka Margit prózájában. 1–2. (Magyar Nyelv, 1982)
• Móricz Zsigmond mondatszerkezetei. (Irodalomtörténet, 1982)
• Móricz Zsigmond stílusa. Monográfia. (Bp., 1982; 2. kiad. 1986)
• Nagy Lajos stílusa. 1–2. (Magyar Nyelvőr, 1983)
• A régi magyar próza stílusformái. Monográfia és tankönyv. (Bp., 1985)
• A prózaíró Kosztolányi. (Magyar Nyelvőr, 1986)
• A prózaíró Kosztolányi mondatszerkezetei. (Magyar Nyelv, 1988)
• Az olasz stíluskutatás ötven éve. (Helikon, 1988)
• A Purgatórium Huszadik éneke. (Dunatáj, 1990)
• A longobárdok Itáliában. 1–2. (Dunatáj, 1991)
• Sintassi e tecnica stilistica della prosa dannunziana. (Italianistica Debreceniensis, 1993)
• Könyv az olasz nyelvről (Nyíregyháza, 1994)
• szerk.: Pérez Galdos, Benito: Dona Perfecta. Társadalmi regény. Ford. Békéssy Gábor. Szerk., sajtó alá rend. H. Gy. (Bp., 1958)
• Machiavelli, Niccolò: A fejedelem. Szerk., az utószót írta H. Gy. Ford. Lutter Éva. (Bp., 1976; 2. kiad. 1987)
• Niccolò Machiavelli művei. I–II. köt. Szerk., sajtó alá rend. (Bp., 1978–1979)
• Bandello, Matteo: A pajzán griffmadár. I–II. köt. Vál. novellák. Vál., az utószót írta. (Bp., 1979; A világirodalom remekei. 2. kiad. 1983)
• A rettentő Kukkubeusok. Régi olasz elbeszélők. I–II. köt. Vál., szerk. (Bp., 1983)
• A vén szerelmes. Régi olasz komédiák. I–II. köt. Vál., szerk. (Bp., 1984)
• szótárai és nyelvkönyvei: Olasz–magyar szótár. – Vocabolario italiano–ungherese. I–II. köt. Főszerk. A szótár anyagát átnézte Tamás Lajos. (Bp., 1952; 2. változatlan kiad. 1963; 2. bőv., átd. és jav. kiad. 1967; 3. függelékekkel bőv. kiad. 1978; 4. kiad. 1984; 6. bőv. és teljesen átd. kiad. 1992)
• Függelék az olasz–magyar szótárhoz. Összeáll. (Bp., 1955)
• Olasz nyelvtan az általános gimnáziumok számára. (Bp., 1956; 2. kiad. 1957; 3. kiad. 1960; 4. kiad. 1961; 5. kiad. 1964; 9. kiad. 1970; 10. kiad. 1971)
• Olasz történeti nyelvtan. Egy. jegyz. (Bp., 1957)
• Rendszeres olasz nyelvtan. (Tanuljunk nyelveket! Bp., 1957; 2. kiad. 1960)
• Olasz–magyar kisszótár. – Dizionario italiano–ungherese. (Kisszótár sorozat. Bp., 1958; 2. kiad. 1964; 3. kiad. 1966; 4. kiad. 1974; 5. kiad. 1978; 6. kiad. 1984; 7. kiad. 1987; 8. kiad. 1990; 9. kiad. 1992)
• Magyar–olasz kisszótár. – Dizionario ungherese–italiano. (Kisszótár sorozat. Bp., 1958; 2. kiad. 1964; 3. kiad. 1966; 4. kiad. 1974; 5. kiad. 1978; 6. kiad. 1984; 7. kiad. 1987; 8. kiad. 1990; 9. kiad. 1992)
• Olasz leíró nyelvtan. (Bp., 1970; 2. kiad. 1985; 3. kiad. 1988; 4. kiad. 1991; 5. kiad. 1992)
• Képes olasz nyelvkönyv gyermekeknek. I–II. köt. Fried Ilonával, Kotzián Tamással. (Bp., 1972–1981; 2. kiad. 1986; 3. kiad. 1990)

Források

• http://nevpont.hu/view/9915