Hetényi Elemér

Hetényi Elemér, egyes forrásokban Hetényi Dömény Elemér, született Dömény Elemér László (Ádánd, 1866. december 12. (keresztelés) – Kolozsvár, 1941. június 14.) magyar színész, rendező, pedagógus.

Hetényi Elemér
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban. (1931)
Életrajzi adatok
Született	1866. december 12. (keresztelés) Ádánd
Elhunyt	1941. június 14. (74 évesen) Kolozsvár
Nemzetiség	magyar
Házastársa	Ferenczy Irma
Pályafutása
Aktív évek	1889–1940
Tevékenység	színész, rendező, pedagógus
Hetényi Elemér IMDb-adatlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Hetényi Elemér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása

Dömény Pál református jegyző és a római katolikus Hetényi Emília színésznő fiaként született. Nagyapja Hetényi József. Színészi pályafutását Magyaróváron kezdte 1889-ben. 1903-tól Janovics Jenő szegedi, majd kolozsvári társulatában játszott és rendezett. 1921-ben Nagyváradra szerződött. 1924–1927 között Kolozsváron, 1926–27-ben illetve 1928–29-ben Aradon, 1929–1932 között Kolozsváron, 1932–1933-ban Nagyváradon, 1939–1940-ben Kolozsváron tevékenykedett.

1923–1940 között színészképzőt működtetett Nagyváradon, 1935-től Kolozsváron. Növendékei számára számos gyermekoperettet írt (Csipkerózsika; Piroska és a farkas meg a három kismalac; Dugó Dani; Robinson Crusoe; Hamupipőke; Hófehérke és a hét törpe; Sicc úrfi; Mikulás, a Postáslány meg a Krampuszok), amelyek egyrészt a színésznövendékek gyakorlati oktatását segítették elő, másrészt hozzájárultak ahhoz, hogy a gyermekek megszeressék a színházba járást. Tanítványai között voltak Bodó György, Dajka Margit, Gulácsy Albert, Kovács Kató, Lendvai Böske, Palucz Vilma, Rajnay Elli, Senkálszky Endre, Szabó Ica, Vincze Emília.

Janovics Jenő visszaemlékezése szerint: „Mint színész kissé feszes, kimért […] Fáradhatatlan, óramű pontosságú szakember. Az operettek tömeghatásait találékonysággal, mértani kiszámítottsággal tudta előkészíteni […] tiszteletreméltő türelemmel, szakértelemmel nevelte a következő generációt az erdélyi színpadok számára.”

A kolozsvári némafilmgyártás hőskorában több némafilmet rendezett.

Színházi szerepei

• Basil (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja)
• Durbints sógor (Gárdonyi Géza: A bor)
• Dragutin (Lehár Ferenc: Cigányszerelem)
• Gloster gróf (Shakespeare: Lear király)
• Lohonyi (Kálmán Imre: Tatárjárás)
• Agárdy (Rényi Aladár – Martos Ferenc: Kis gróf)
• Zéta (Lehár Ferenc: A víg özvegy)
• Bartolomeo Chigi (Parker: A bíboros)
• Moulinet (Georges Ohnet: A vasgyáros)
• Id. Nagy István (Bródy Sándor: A tanítónő)

Filmszerepei

• Az apacsnő szerelme, 1913
• Bánk bán, 1914
• A tolonc, 1914
• Havasi Magdolna, 1915
• Ártatlan vagyok!, 1916
• A gyónás szentsége, 1916
• A peleskei nótárius, 1916
• A tanítónő, 1917
• Az utolsó éjszaka, 1917
• Vasgyáros, 1917
• A mozitündér, 1919

Színházi rendezései

• Dennery – Cormon: Két árva

Filmrendezései

• Az apacsnő szerelme, 1913
• Palika, 1918
• A mozitündér, 1919

Források

• A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Szerk. Balogh Gyöngyi és Zágoni Bálint. Kolozsvár: Filmtett Egyesület; Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2009. 104–116. o. ISBN 978 973 0 07065 1  
• Janovics Jenő: A Hunyadi téri színház. Kolozsvár: Korunk Baráti Társaság Komp Press. 2001. 62. o. arch Hozzáférés: 2015. július 2.  
• Kötő József: Közhasznú esmeretek tára: Színjátszó személyek Erdélyben 1919–1940. Kolozsvár: Polis. 2009. 90. o. ISBN 978 606 542 004 5  
• Magyar színművészeti lexikon: a magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpfin Aladár. [Budapest]: Színészegyesület. 1929–1931.  
• Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa