Róna utca
A Róna utca Budapest XIV. kerületének egyik legfontosabb útvonala. A Nagy Lajos király útja és a Kerepesi út között húzódik. Nevét 1879-ben kapta. 1961 márciusától 1990 áprilisáig az utca a meggyilkolt kongói politikus Patrice Lumumba (1925–1961) nevét viselte.[1][2]
Róna utca | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest, XIV. kerület |
Városrész | Herminamező, Kiszugló, Nagyzugló, Törökőr |
Korábbi nevei | Lumumba utca (1961–1990) |
Irányítószám |
|
Földrajzi adatok | |
Hossza | 3,1 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 48″, k. h. 19° 06′ 45″47.513361°N 19.112389°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 48″, k. h. 19° 06′ 45″47.513361°N 19.112389°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Róna utca témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztés1873-ban Budapest létrejöttekor kisebb részt a VI., nagyobb részt a VII. kerület része lett. 1879-től Róna utca a neve. Eredetileg a Nagy Lajos király útjától az Egressy útig, 1900-tól a Kerepesi útig húzódott. 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett.
Az 1916-ban alakult Corvin Filmgyár a Gyarmat utca és a Bácskai utca közötti részen kezdte meg működését. 1928-ban tönkrement és állami kézbe került, Hunnia Filmgyár Rt. néven. 1964-ben a Hunnia és a Budapest Filmstúdiókat Magyar Filmgyártó Vállalat néven összevonták.
1961 márciusában a két hónappal korábban, januárban meggyilkolt kongói politikus Patrice Lumumba után Lumumba utcára nevezték át.
1961. augusztus 6-án a HA-TSA lajstromjelű Malév sétarepülőgépe Zuglóban szenvedett balesetet, amikor a 224-es számú lakóházára zuhant az Erzsébet királyné útjához közel. A balesetben a személyzet, az utasok, és a földön tartózkodó három ember lelte halálát.[3]
1990 áprilisában visszakapta eredeti nevét.
A Nagy Lajos király útja és a Thököly út között Herminamező, a Thököly úttól a Kerepesi útig a páros oldal Törökőr, a páratlan oldal a Thököly úttól az Egressy útig Kiszugló, a Kerepesi útig Nagyzugló városrészhez tartozik.
Híres lakói
szerkesztés- Bán Frigyes (1902–1969) Kossuth-díjas filmrendező (171.)
- Delhusa Gjon (1953) énekes, dalszerző (162–170.)
- Illés György (1914–2006) Kossuth-díjas operatőr (171.)
- Kinszki Imre (1901–1945) fotográfus (121.)
Épületei
szerkesztés- 1–21. – Kerepesi úti lakótelep
1954 és 1961 között a Kerepesi út – Nagy Lajos király útja – Bánki Donát utca – Róna utca által határolt területen épült 1600 lakással. A beépítés tervezője Heim Ernő, Brenner János és Fülep Sándor voltak. A lakóházakat Legány Zoltán, Schmidt Lajos, Fülep Sándor, Nánási Sándor, Tkálics Ferenc és Gerey Gyula tervezte.[4]
- 86–100. – Postás Sporttelep
A Budapesti Postás SE 1899. augusztus 15-én alakult. Első elnöke Hennyei Vilmos igazgató volt. Az állami intézmények közül először a postás dolgozók hozták létre sportegyesületüket. A Rónai utcai sporttelepük 1959-ben nyílt meg. A klubház mellett labdapályák, torna- és tekecsarnok, atlétikai pálya és asztalitenisz-terem tartozik a létesítményekhez.[5]
- 120. - volt Műszertechnika, majd MATÁV székház
- 117. – Nyaraló
1890-ben épült nyaraló Jamnitzy Lajos tervei alapján Müller Ferenc órásmester részére.[6]
- 131. – Családi ház
Az 1890-es években Komócsy Lajos (1848–1892) hírlapíró volt a telek tulajdonosa. A századfordulón Gyöngyösi János minisztériumi tanácsosé volt, aki a ház építtetője lehetett. Az 1920-as években Kutassy Béla fővárosi segédhivatal igazgató tulajdonában volt.[6][7]
- 134–172. – Róna utcai lakónegyed
1954 és 1957 között épült 724 lakással a Bácskai utca, Thököly út és a Bölcsöde utca közötti szakaszon a páros oldalon. A lakótelep építész tervezője a Schrőmer Ervin volt a KÖZTI-től.[8] 1957-ben itt forgatták a Csendes otthon című filmet Bán Frigyes rendezésében, Zenthe Ferenc és Galambos Erzsi főszereplésével.
- 137. – Családi ház
1897-ben épült családi ház Heufich Adolf tervei alapján Röck Károly kőművesmester számára.[6][9]
- 145. – Zuglói vasalóház (Bosnyák utca 1/a)
1913–14-ben épült bérház Benedek Dezső tervei alapján. A legenda szerint a Róna utcai homlokzat felső ablaksorába a Nemzeti Színház első épületének bontásából megmentett nyílászárókat építettek be. A ház földszintjén működött az Őrangyal patika, amelynek tulajdonosa Harsányi Károly volt. 1948-ig fia Harsányi János (1920–2000) is itt dolgozott gyógyszerészként. Majd az államosítás előtt eladta a gyógyszertárat és külföldre távozott. 1994-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott. 2006 óta emléktábla is őrzi az emlékét a ház falán.[10]
- 174. – NFI stúdió / TV2 székház
A zuglói Corvin Filmgyár, miután 1928-ban tönkrement, állami kézbe került, Hunnia Filmgyár Rt. néven és 1931-ben már hangosfilmeket készített. Állami segítséggel a magyar filmgyártás úgy felfutott, hogy az 1940-es évek elejére Magyarország Európa harmadik legnagyobb filmgyártójává vált. A második világháború pusztításai után azonban egyetlen műterem sem maradt használható, két évbe telt, mire újraindulhatott a filmgyártás. 1964-ben a Hunnia és a Budapest Filmstúdiókat Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) néven összevonták. A vállalat kinőtte a zuglói telephelyet, ezért az 1970-es évek elején létrehozták a Fóti Filmgyárat.[11] A központi székházon napjainkban a TV2-vel osztozik.
- 192. - Uzsoki Utcai Kórház
- 199. – Református templom
A telket 1893 júniusában gróf Teleki Lajos ajánlotta fel jutányos feltételekkel. A templom Feszty Gyula tervei alapján épült neobarokk stílusban. 1893. november 14-én Szász Károly püspök szentelte fel a főváros harmadik református templomát. 1913-ban avatták fel az orgonát. 1939-ben nyerte el hagymakupolás jellegét.[6]
- 224. – Lakóház
1961. augusztus 6-án a Malév sétarepülője a házra zuhant. A balesetben 30 ember meghalt.
-
a Matáv egykori épülete
(Róna utca 120–122.) -
Családi ház
(Róna utca 131.) -
Uzsoki Utcai Kórház
(Róna utca 192–214.) -
A református templom bejárata 1940-ben
(Róna utca 199.)
Közlekedése
szerkesztés1980. január 3-án indult meg a 82-es trolibusz vonala az Örs vezér tere és a Lumumba utca – Thököly út kereszteződése között. A vonalat 2002-ben az Erzsébet királyné útjáig hosszabbították meg, végállomása az Uzsoki Utcai Kórház lett. 2020 szeptembere óta a Mexikói útig közlekedik.
- Csomópontok
# | Kereszteződés | Közlekedési lámpa | BKK megállók | Keresztező BKK járatok |
---|---|---|---|---|
1. | Kerepesi út | van | 10 | |
2. | Fogarasi út | van | 130 80 908, 931, 956, 990 | |
3. | Mogyoródi út | van | ||
4. | Egressy út | van | 77 | |
5. | Szugló utca | nincs | 82 | |
6. | Thököly út | van | 82 | 7, 8E, 108E, 110, 112, 133E 907, 979 |
7. | Uzsoki Utcai Kórház | nincs | 82 | |
8. | Erzsébet királyné útja | van | 82 | 5 3, 69 973 |
9. | Nagy Lajos király útja | van | 32 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Lumumba utca a fővárosban. Esti Hírlap, VI. évf. 58. sz. (1961. március 9.) 1. o.
- ↑ Régi — új budapesti utcanevek. Magyar Nemzet, LIII. évf. 150. sz. (1990. június 28.) 8. o.
- ↑ Egy „elátkozott” repülőgép tragédiája. iho.hu, 2011. augusztus 6. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 119–120. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 163–164. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ a b c d szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 171–172. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Családi ház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 15.)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 121–122. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Családi ház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 15.)
- ↑ A különös villa, ami MTK-székház volt és a Vasalóház, amelybe állítólag a régi Nemzeti ablakait építették bele. index.hu, 2015. április 17. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
- ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 132. o.. 963-657-214-3 (1998)
Források
szerkesztés- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8
- Zuglói Lexikon. Dinasztia Kiadó. 1998. ISBN 9636572143
- Utak, utcák, terek – sorok. In Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. 162. o. ISBN 963-04-1698-0