Tót atyafiak

A Tót atyafiak Mikszáth Kálmán 1881-ben írt novelláskötete. A négy történet főhősei tótok, vagyis a Felvidéken élő szlovák népcsoport tagjai, elsősorban átlagos falusi emberek. Az elbeszélések stílusa a realizmus és a romantika határmezsgyéjén mozog és számos népies, népmesei elem is megtalálható benne. A Tót atyafiak és A jó palócok novelláskötete hozta meg Mikszáth számára az első komoly irodalmi sikereket.

Tót atyafiak
Elbeszélések és rajzok róluk
Az első kiadás
Szerző	Mikszáth Kálmán
Megírásának időpontja	1881
Nyelv	magyar
Műfaj	elbeszélés
Részei	4 novella

Műfaja, stílusa

A Tót atyafiak műfaja elbeszélés, a cím a középpontba helyezett népcsoportra utal. A cselekmény ideje a történetek legnagyobb részében az író saját korában játszódik. Az író első művei még tükrözték Jókai Mór munkásságának hatását, de később eltávolodott az úri-nemesi romantika stílusától és főszereplővé a vidék egyszerű embereit, jobbágyokat, pásztorokat tette. A novellákban használt fontos írói eszköz a szabad függő beszéd alkalmazása, ezzel az író megelőzte korát, ugyanis ez a fajta elbeszélési módszer csak a 20. században terjedt el. A négy novella hangneme változatos: míg az Arany-kisasszony ironikus, az Az a fekete folt tragikus, a Lapaj, a híres dudás szentimentális és a Jasztrabék pusztulása komikus. A történetek előadásmódja, elbeszélői hangja kedélyes, adomázó. Nem tárgyilagos, személytelen hangvételben adja elő a történeteket, hanem egy népi mesemondó stílusában. Az anekdotázás fontos szerepet játszik a novellaciklusban, a történetmesélés folyamatát rövid, tréfás, csattanós kitérők, epizódok szakítják meg. Mikszáth írásainak nyelvezete a korábbi romantikus művekhez képest közel áll a korabeli beszélt nyelvhez.

Szereplői

A novelláskötet főszereplői egyszerű emberek, ugyanakkor erős erkölcsi tartással rendelkeznek. Az író szeretettel és megértéssel ír esendő hőseiről, és ábrázolja érzelmeiket, gondolataikat. A Tót atyafiak szereplői között sok a magányos, különc ember. Az író fontos újítása a parasztábrázolás, előtte kevesen helyezték főszerepbe a vidék egyszerű származású lakosait és első magyar íróként ábrázolja realistán, a valósághoz közelállóan a vidéki embereket. Nem jeleníti meg a szegénységet és a nyomort, nem állítja középpontba a társadalmi problémákat, a novellák mégis többről szólnak, mint egy falusi idill lefestése, sokszor súlyos tragédiák húzódnak meg a háttérben.

Összehasonlítás a Jó palócokkal

A novelláskötet borítója

A Jó palócok és a Tót atyafiak történetei egyaránt az író szülőföldjén, a Felvidéken játszódnak, csak míg az előbbi a magyar, utóbbi a tót közösség életét, hagyományait, gondolkodásmódját mutatja be. A két novelláskötet hasonló terjedelemben íródott, de míg a Tót atyafiakban 4, nagyobb lélegzetvételű, tájleíró részeket is tartalmazó történet található, addig az egy évvel később megjelent Jó palócok 15 rövidebb, tömörebb novellát tartalmaz és a történetszálak gyakran nem lineárisak.

A novellák

#	Cím	Főszereplő	Helyszín
1.	Az arany kisasszony	Mirkovszki Miklós, Csemez Krisztina	Selmecbánya
2.	Az a fekete folt	Olej Tamás	Brezina (falu)
3.	Lapaj, a híres dudás	Lapaj Istók	Brezina (falu)
4.	Jasztrabék pusztulása	Gerge István	Szatmár vármegye

Cselekmény

Drótostót ábrázolása 1882-ből

Az arany-kisasszony

A novelláskötet első története tulajdonképpen a hagyományos elbeszélő próza paródiája, ennek sajátosságait gúnyolja ki komikus, ironikus eszközökkel. A történet szerint két selmecbányai fiatal, Mirkovszki Miklós és Csemez Krisztina össze szeretnének házasodni, azonban a lány apja csak azzal a feltétellel egyezik bele a frigybe, ha a vőlegény annyi aranyat hoz, amennyi mátkája súlya. A fiatalember elindul Amerikába aranyat bányászni, a hölgy pedig fogyókúrázik, de az idő telik, az apa meghal, a lány pártában marad, a vőlegény pedig nem kerül elő.

Az a fekete folt

A novella a brezinai juhász, Olej Tamás tragikus történetét beszéli el, a korabeli közönség ezt a művet értékelte a legpozitívabb kritikával. A főszereplő az emberektől elzártan él lányával, Anikával és bacsaként dolgozik, munkája a herceg, Taláry Pál birkanyájának őrzése. A szigorú erkölcsi érzékkel rendelkező pásztort a kicsapongó herceg ráveszi, hogy a nyáj és az akol tulajdonjogáért cserébe elcsábíthassa a lányát. Olej Tamás beleegyezik az alkuba, és később már hiába gondolja meg magát, az üzlet megköttetett. A bacsa lelkiismeret-furdalásától vezérelve felgyújtja az erkölcstelenül szerzett vagyont és világgá megy. A címbéli fekete folt egyszerre utal a leégett akol maradványaira és az Olej Tamás becsületén esett foltra.

Lapaj, a híres dudás

A történet első felében megismerhetjük a falusiak véleményét Lapaj Istókról, a dudásról, akit az emberek rideg, embergyűlölő személyiségként ismernek. A novella végére kiderül, hogy az előítélet hamis: Lapaj még a számára legfontosabb tárgyat, dudáját is képes eladni, hogy egy öngyilkosságot elkövető cselédlány árváját felnevelhesse.

Jasztrabék pusztulása

A Jasztrabék pusztulása komikus elbeszélés, amelyben a furfangos csendbiztos, Gerde István a babonás zsiványok félelmeit kihasználva fogja el a bűnözőket. Amikor a zsiványok bandájának vezetője, Jasztrab rálő és nem találja el, puskagolyót vesz elő zsebéből és úgy tesz mintha elkapta volna a lövedékeket.