Ugrás a tartalomhoz

Növények/E/Erdei ujjaskosbor

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

[[Kategória:]] [[Kategória:]]

A lap mérete: 5042 bájt

Növények

Erdei ujjaskosbor

Erdei ujjaskosbor
Erdei ujjaskosbor
Teljes virágzásban
Erdei ujjaskosbor
(Dactylorhiza fuchsii, Syn: -)
Más neve(i): -

Az erdei ujjaskosbor a kosborfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, erdőkben, hegyi réteken élő, Magyarországon védett növényfaj.

Védett növény! - Eszmei értéke:10 000,- Ft. (2016)
Az erdei ujjaskosbor 38-50 cm magas, lágyszárú, évelő növény. Ikergumói a talajban találhatók. Szárán 6-9 sűrűn foltos levelet fejleszt. Az alsó levelek alakja tojásdad vagy tojásdad-lándzsás, csúcsuk legömbölyített, a végük felé a legszélesebbek, hosszuk 7-20 cm, szélességük 1,5-3,9 cm. A felsőbb levelek lándzsásak, 1,2-2,4 cm szélesek; a legfelsőbb 1-3 pedig kicsi, murvalevélszerű. A virágzat murvalevelei zöld színűek, hosszuk 0,7-2,2 cm, szélességük 0,2-0,4 cm.
Májustól júniusig virágzik. Virágzata tömött, hengeres vagy kúpos, 6-12 cm hosszú fürt, amelyet 30-35 bíbor-lila, rózsaszín vagy akár fehér virág alkot. A külső lepellevelek (szirmok) közül a külsők elállók, hosszuk 7-11 mm, szélességük 3-4,2 mm. A középső külső lepellevél, valamint a belső lepellevelek sisakká borulnak össze. A mézajak hossza 7-9 mm, szélessége 9-13 mm, mélyen háromkaréjú, a középső lebeny ék alakú és többnyire hosszabb az oldalsóknál; sötét-rózsaszín vagy lila, vonalakból és foltokból álló mintázat díszíti. A sarkantyú hossza 6,1-7,8 mm, vastagsága 1,5-2,2 mm.
Termése 10-13 mm hosszú, 4-5 mm vastag toktermés, benne átlagosan 4200 (410-10300) apró maggal.

Hasonló fajok

A foltos ujjaskosbor, a széleslevelű ujjaskosbor és a hússzínű ujjaskosbor hasonlít hozzá.
Eurázsiai faj. Európának atlanti, középső, északi és keleti feléről ismert; Ázsiában Szibériában és Mongóliában honos. 2500 méteres magasságig is hatol. Magyarországon inkább a magasabb hegyvidékek növénye (állományainak 53%-a itt található), míg az alacsonyabb hegyvidékre 31%, a dombvidékre 13% jut. Leggyakoribb az Északi-középhegységben; ezenkívül a Zalai-dombságon, a Bakonyban, az Őrségben, a Szigetközben, Kőszeg és Sopron környékén vannak szórványos előfordulásai. A Mecsekből kipusztult.
Bükkösökben, gyertyános- és cseres-tölgyesekben, hegyi és lápréteken, gesztenyésekben él, de előfordul üde talajú, árnyékos-félárnyékos pionír termőhelyeken (gyümölcsösök, árokszélek, útbevágások) is. A talaj kémhatását illetően nem különösebben válogatós, élőhelyein a talaj pH-ját 5,8-7,5 közöttinek (átlagosan 6,55) mérték.
A csírázás után 6-15 évvel virágoznak először (régebbi megfigyelések szerint 8 év is eltelhet a csírázás után az első zöld hajtás fejlesztéséig). Élettartama 35-35 év. A virágzást a hajtás nagysága (leveleinek összterülete) befolyásolja: a tízleveles nagy hajtások biztosan virágoznak, a hatlevesek esetében egyforma az esélye a virághozásnak és a vegetatív állapotnak, míg a négylevelesek nem rendelkeznek elég tápanyaggal a virágok fejlesztéséhez.
Hajtásai márciusban bukkannak elő és júliusra érik el maximális méretüket. Május közepétől június végégig virágzik, középnapja június 11. Megporzásáról rovarok, többek között méhek, cincérek (pl. foltos virágcincér, székfű-álcincér) gondoskodnak. A megtermékenyülés hatékonysága 35-82%-os. Szükség esetén önmegporzás is előfordulhat. A termések július-augusztusra érnek be. Nemzetségének számos tagjával, illetve a Gymnadenia, Nigritella és Pseudorchis nemzetségekkel is hibridizálódhat; Magyarországon eddig csak a hússzínű ujjaskosborral alkotott hibridjét figyelték meg.
A bodzaszagú ujjaskosbor nagy területen elterjedt, populáció viszonylag stabilak. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján "nem fenyegetett" státusszal szerepel. Magyarországon eddig összesen 67, 1990 óta 39 állományát mérték fel, visszaszorulása 42%-os. Teljes egyedszámát néhány ezres nagyságrendűre becslik.


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Erdei ujjaskosbor


A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei ujjaskosbor témájú médiaállományokat.