Ugrás a tartalomhoz

Növények/K/Kánya bangita

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3488 bájt

Növények

Kánya bangita

Kánya bangita
Virágzata
Termései
Kánya bangita
(Viburnum opulus, Syn: )
Drog Viburni opuli cortex,
Más neve(i): bangita, gána, kálenka, kalina, kalinafa, kalinka, kánya, kányafa, veres kánya

Európában, Ázsia mérsékelt égövi részein. 4 m-re is megnövő cserje, néha fa. Liget- és láperdőkben országszerte elég gyakori. A kányabangita a mácsonyavirágúak rendjébe, ezen belül a pézsmaboglárfélék családjába tartozó faj. Kertekben termesztett változata a Gömbös virágzatú, labdarózsa (Viburnum opulus var. roseum).

Felálló szárú, gyors növekedésű, 2-5 méter magasra megnövő cserje vagy kis fa. Sekélyen gyökerezik, számos gyökérsarjat növeszt. Kérge sárgásszürke, hosszanti irányban repedezett.
Átellenesen álló, hosszú nyelű levelei a juharéhoz hasonló széles tojásdadok, 3 (ritkábban 5) karéjjal. A levelek válla lekerekített vagy gyengén szíves, széle egyenlőtlenül fogazott. Felül simák, kopaszak, világoszöldek, a fonákjuk szürkészöld, pelyhesen szőrös.
Az 5 pártacimpájú virágok laza, gazdagon ágas, végálló lapos bogernyőben nyílnak. A sárgás árnyalatú, apró, termős virágokat nagy (2,5 centiméteres) mutatós, hófehér meddő virágok veszik körül. A termős virágok sajátos illata vonzza a legyeket.
Termése borsónyi, gömb alakú, üvegesen fénylő piros, húsos, csonthéjas.
A kányabangita nyirkos, meszes, humuszos talajon nő, árnyékos helyen, cserjésekben, ártéri és ligeterdőkben, olykor tölgyesekben. A síkságoktól az Alpokig, 1400 méter magasságig megtalálható.
Május–június között virágzik; legyek porozzák be. Termése a beporzás után gyorsan kifejlődik; gyakran egy időben láthatók ágain virágok és érett termések. A termés nyersen élvezhetetlen ízű, olyannyira, hogy amíg találnak mást, még a madarak is elkerülik — télen azonban, amikor nagy a hó és a hideg, a csonttollúak és a fenyőrigók mindet lecsipegetik.


Felhasználható része(i): gyökér - Viburni opuli cortex, hajtása - Viburni opuli herba'

Hatóanyag

gyantaszerű viburnin, valeriansav, cserzőanyag, gyanta, viasz, gumianyag, pektin, szerves savak, illóolaj (szerves savak észterei), nyomokban alkaloid, herbában viburnin, flavonoid (astragalin, paeonisid, egyéb kempferol- és kvercetin-glikozid), fahéjsav-származékok.
Gyógyhatása(i): kéreg enyhe görcsoldó a simaizom görcsét oldja (spasmolyticum), fájdalmas havi vérzés: dysmenorrhoea esetén. Levél bő folyadékkal bevéve, a vér lipidszintjét csökkentő hashajtó (laxans), hánytatószer (emeticum).
Homeopátia is felhasználja.



Ellenjavallat: -


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Kánya bangita


A Wikimédia Commons tartalmaz Kánya bangita témájú médiaállományokat.