Bező

	Bező (Bežovce)
	; Bező zászlaja
	; Bező zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Szobránci
Rang	község
Polgármester	Luděk Hamšík
Irányítószám	072 53
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	SO
	Népesség
Teljes népesség	970 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	35 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	105 m
Terület	29,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 37′ 54″, k. h. 22° 09′ 08″48.631667°N 22.152222°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 54″, k. h. 22° 09′ 08″48.631667°N 22.152222°E
	Bező weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bező témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

Bező (szlovákul: Bežovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése

Nagykapostól 18 km-re északkeletre, az Ung jobb oldalán fekszik.

Története

1214-ben „Blezanalaza” néven említik először. 1286-ban IV. László király Pánki György fiának, Jakabnak adja, ekkor „Bezeu” néven említi az oklevél. A 14. századtól a Dobó család birtoka. Később a Sztáray, Berényi, Barkóczy és Apponyi családoké. 1427-ben mindössze két portája volt. 1720-ban pusztaként említik, de később újratelepítették.

A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „BEZŐ. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura Gróf Berényi Uraság, lakosai katolikusok, többen reformátusok, határbéli földgye termékeny, vagyonnyai külömbfélék, első Osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bezeő, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, ut. p. Unghvárhoz észak-nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 332 r., 441 g. kath., 8 evang., 645 ref., 26 zsidó lak. Gör. kath. és ref. anyatemplom. Tágas és termékeny róna határ. Erdő. Kastély. F. u. gr. Sztáray Albert.”^[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 1699, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2005-ben 1015 lakosa volt.

2011-ben 1023 lakosából 849 szlovák és 77 roma.

Nevezetességei

Négy templomából a görögkatolikus és a református 19. századi, a római katolikus 1922-ben, az ortodox 1998-ban épült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]