Ugrás a tartalomhoz

Bező

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bező (Bežovce)
Bező zászlaja
Bező zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rangközség
PolgármesterLuděk Hamšík
Irányítószám072 53
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség970 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület29,51 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 54″, k. h. 22° 09′ 08″48.631667°N 22.152222°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 54″, k. h. 22° 09′ 08″48.631667°N 22.152222°E
Bező weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bező témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bező (szlovákul: Bežovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykapostól 18 km-re északkeletre, az Ung jobb oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]

1214-ben „Blezanalaza” néven említik először. 1286-ban IV. László király Pánki György fiának, Jakabnak adja, ekkor „Bezeu” néven említi az oklevél. A 14. századtól a Dobó család birtoka. Később a Sztáray, Berényi, Barkóczy és Apponyi családoké. 1427-ben mindössze két portája volt. 1720-ban pusztaként említik, de később újratelepítették.

A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „BEZŐ. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura Gróf Berényi Uraság, lakosai katolikusok, többen reformátusok, határbéli földgye termékeny, vagyonnyai külömbfélék, első Osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bezeő, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, ut. p. Unghvárhoz észak-nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 332 r., 441 g. kath., 8 evang., 645 ref., 26 zsidó lak. Gör. kath. és ref. anyatemplom. Tágas és termékeny róna határ. Erdő. Kastély. F. u. gr. Sztáray Albert.[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1699, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2005-ben 1015 lakosa volt.

2011-ben 1023 lakosából 849 szlovák és 77 roma.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Négy templomából a görögkatolikus és a református 19. századi, a római katolikus 1922-ben, az ortodox 1998-ban épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]