„Dacsókeszi” változatai közötti eltérés

	Dacsókeszi (Kosihovce)
; Dacsókeszi címere	; Dacsókeszi zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagykürtösi
Rang	község
Polgármester	Eva Gyurászová
Irányítószám	991 25 (pošta Čebovce)
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	VK
Testvérvárosok	Lista Legénd
	Népesség
Teljes népesség	559 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	269 m
Terület	20,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 10′ 55″, k. h. 19° 12′ 08″48.181944°N 19.202222°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 55″, k. h. 19° 12′ 08″48.181944°N 19.202222°E
	Dacsókeszi weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dacsókeszi témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. november 3., 22:22-kori változata

Dacsókeszi (szlovákul: Kosihovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése

Nagykürtöstől 12 km-re délnyugatra fekszik.

Története

1135-ben Kekezu alakban említik először. 1448-ban Keszihoczként szerepel oklevélben. Nevének utótagja a Keszi magyar törzs nevéből származik, előtagja pedig az itt 1242-től 1890-ben bekövetkezett kihalásáig birtokos^[2] Dacsó családra utal. A Dacsók a 18. században kastélyt is építettek ide. Az eredetileg magyar ajkú faluba földesura más birtokairól telepített szlovákokat. A Dacsó család a 19. század végén halt ki, a birtok pedig Hell Sándoré lett.

Vályi András szerint "KESZIHOCZ. Keszihovcze. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és lutheránusok, ’s ezek a’ Pribeli Ekklezsiához tartoznak, fekszik Csábhoz 2/4 órányira, mellynek filiája, egy része a’ Bozóki Uradalomhoz tartozik, határbéli földgye közép termékenységű, különös, és sok jó bora van, erdeje tágad, ’s abban legelője elég, és hasznos."^[3]

Fényes Elek szerint "Készihócz, Hont m. magyar-tót falu, 520 kath., 238 evang. lak. Földjei középszerük; bora, legelője, fája elég. F. u. a Dacsó örökösök. Ut. p. Balassa-Gyarmat."^[4]

A trianoni békeszerződésig területe Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 611-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

A település lakosságából 1991-ben még a magyarok voltak többségben.

2001-ben 597 lakosából 379 szlovák és 207 magyar volt.

2011-ben 606 lakosából 398 szlovák és 162 magyar.

2021-ben 559 lakosából 403 szlovák, 150 magyar (26,8%), 3 cigány, 1 orosz, 2 ismeretlen nemzetiségű.^[5]

Nevezetességei

Szűz Mária születésének tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 16. században épült reneszánsz stílusban. A 18. században és a 20. században átalakították.
Evangélikus temploma 1874-ben épült neoklasszicista stílusban. Tornya 1930-ban épült hozzá.
A Dacsó-kastély a 18. században épült későbarokk stílusban, később neoklasszicista stílusban építették át.

Híres emberek

Itt született 1834-ben Gerhart György író, lapszerkesztő.
A kastélyban töltötte gyermekéveit (1911-1921) Zórád Ernő festőművész és képregényrajzoló. Az itteni évekről az 1990-ben megjelent Egy vándorfestő ifjúságai (1911-1951) című önéletrajzában írt részletesen.^[6]
A kastélyban lakott Dacsó Lujza, Madách Imre ifjúkori szerelme.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Dr. Kőrösy József: A Felvidék eltótosodása; Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Pest, Gömör, Abauj, Zemplén és Ung megyék területéröl. (1898), 25. oldal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. május 6.)
↑ Hattyú a tavon (1911-1921) c. fejezet.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Dr. Kőrösy József: A Felvidék eltótosodása; Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Pest, Gömör, Abauj, Zemplén és Ung megyék területéröl. (1898), 25. oldal

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[5] SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. május 6.)

[6] Hattyú a tavon (1911-1921) c. fejezet.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Szlovák település infobox
 | név = Dacsókeszi
-| kép =
+| kép = Dacsókeszi.JPG
 | képaláírás =
 | kerület = Besztercebányai
 | járás = Nagykürtösi
-| régió = Hont-Nógrád
 | rang = község
 | polgármester = Eva Gyurászová
@@ 17. sor: / 16. sor: @@
 | hosszúsági ívperc = 12
 | hosszúsági ívmásodperc = 08
+|szöveg pozíciója       = fent
 | weboldal =
+|helyi név=Kosihovce}}
-}}
-[[Fájl:Dacsókeszi.JPG|bélyegkép|250px|Dacsókeszi az evang. templomtól]]
 '''Dacsókeszi''' ({{ny-sk|Kosihovce}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]]ben, a [[Nagykürtösi járás]]ban.
-[[2001]]-ben 597 lakosából 379 szlovák és 207 magyar volt.
 == Fekvése ==
@@ 29. sor: / 26. sor: @@
 == Története ==
-[[1135]]-ben ''Kekezu'' alakban említik először. [[1448]]-ban ''Keszihocz''ként szerepel oklevélben. Nevének utótagja a ''Keszi'' [[magyar törzsek|magyar törzs]] nevéből származik ,előtagja pedig az egykori birtokos Dacsó családra utal. A Dacsók a [[18. század]]ban kastélyt is építettek ide. Az eredetileg [[magyarok|magyar]] ajkú faluba földesura más birtokairól telepített [[szlovákok]]at. A Dacsó család a [[19. század]] végén halt ki, a birtok pedig Hell Sándoré lett.
+[[1135]]-ben ''Kekezu'' alakban említik először. [[1448]]-ban ''Keszihocz''ként szerepel oklevélben. Nevének utótagja a ''Keszi'' [[magyar törzsek|magyar törzs]] nevéből származik, előtagja pedig az itt 1242-től 1890-ben bekövetkezett kihalásáig birtokos<ref>Dr. Kőrösy József: A Felvidék eltótosodása; Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Pest, Gömör, Abauj, Zemplén és Ung megyék területéröl. (1898), 25. oldal</ref> Dacsó családra utal. A Dacsók a [[18. század]]ban kastélyt is építettek ide. Az eredetileg [[magyarok|magyar]] ajkú faluba földesura más birtokairól telepített [[szlovákok]]at. A Dacsó család a [[19. század]] végén halt ki, a birtok pedig Hell Sándoré lett.
-Vályi András szerint ''"KESZIHOCZ. Keszihovcze. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai [[katolikusok]], és [[Evangélikus kereszténység|lutheránusok]], ’s ezek a’ Pribeli Ekklezsiához tartoznak, fekszik [[Csáb]]hoz 2/4 órányira, mellynek filiája, egy része a’ [[Bozók]]i Uradalomhoz tartozik, határbéli földgye közép termékenységű, különös, és sok jó bora van, erdeje tágad, ’s abban legelője elég, és hasznos."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
+Vályi András szerint ''"KESZIHOCZ. Keszihovcze. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai [[katolikusok]], és [[Evangélikus kereszténység|lutheránusok]], ’s ezek a’ Pribeli Ekklezsiához tartoznak, fekszik [[Csáb]]hoz 2/4 órányira, mellynek filiája, egy része a’ [[Bozók]]i Uradalomhoz tartozik, határbéli földgye közép termékenységű, különös, és sok jó bora van, erdeje tágad, ’s abban legelője elég, és hasznos."''<ref>{{Vályi}}</ref>
-Fényes Elek szerint ''"Készihócz, Hont m. magyar-tót falu, 520 kath., 238 evang. lak. Földjei középszerük; bora, legelője, fája elég. F. u. a Dacsó örökösök. Ut. p. [[Balassagyarmat|Balassa-Gyarmat]]."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
+Fényes Elek szerint ''"Készihócz, Hont m. magyar-tót falu, 520 kath., 238 evang. lak. Földjei középszerük; bora, legelője, fája elég. F. u. a Dacsó örökösök. Ut. p. [[Balassagyarmat|Balassa-Gyarmat]]."''<ref>{{Fényes}}</ref>
+A [[trianoni békeszerződés]]ig területe [[Hont vármegye]] [[Ipolynyéki járás]]ához tartozott.
+== Népessége ==
+[[1910]]-ben 611-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
-[[1910]]-ben 611, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig területe [[Hont vármegye]] [[Ipolynyéki járás]]ához tartozott.
 A település lakosságából 1991-ben még a [[magyarok]] voltak többségben.
+[[2001]]-ben 597 lakosából 379 szlovák és 207 magyar volt.
+[[2011]]-ben 606 lakosából 398 szlovák és 162 magyar.
+-ben 559 lakosából 403 szlovák, 150 magyar (26,8%), 3 cigány, 1 orosz, 2 ismeretlen nemzetiségű.<ref>{{Cite web |title=SODB2021 - Population - Basic results |url=https://www.scitanie.sk/en/population/basic-results/structure-of-population-by-ethnicity/OK/SK032A/OB |work=www.scitanie.sk |accessdate=2022-05-06}}</ref>
 == Nevezetességei ==
 [[Fájl:Kosihovce Dacsókeszi-church.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Katolikus templom Dacsókeszin]]
 * [[Kisboldogasszony|Szűz Mária születésének]] tiszteletére szentelt [[Római katolikus egyház|római katolikus]] temploma a [[16. század]]ban épült [[reneszánsz stílus]]ban. A 18. században és a 20. században átalakították.
-* Evangélikus temploma [[1874]]-ben épült [[neoklasszicista]] stílusban. Tornya [[1930]]-ban épült hozzá.
+* Evangélikus temploma [[1874]]-ben épült [[Neoklasszicizmus|neoklasszicista]] stílusban. Tornya [[1930]]-ban épült hozzá.
 * A Dacsó-kastély a 18. században épült [[Barokk|későbarokk]] stílusban, később neoklasszicista stílusban építették át.
 == Híres emberek ==
 * Itt született [[1834]]-ben [[Gerhart György]] író, lapszerkesztő.
-* A kastélyban töltötte gyermekéveit [[Zórád Ernő]] festőművész.
+* A kastélyban töltötte gyermekéveit (1911-1921) [[Zórád Ernő]] festőművész és képregényrajzoló. Az itteni évekről az 1990-ben megjelent ''Egy vándorfestő ifjúságai (1911-1951)'' című önéletrajzában írt részletesen.<ref>''Hattyú a tavon (1911-1921)'' c. fejezet.</ref>
-* A kastélyban lakott Dacsó Lujza [[Madách Imre]] ifjúkori szerelme.
+* A kastélyban lakott Dacsó Lujza, [[Madách Imre (író)|Madách Imre]] ifjúkori szerelme.
-== Külső hivatkozások ==
+== További információk ==
 * [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=6&obec=412 Községinfó]
 * [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-417979&pos_y=-1290420&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Kosihovce%2C%20Ve%BEk%FD%20Krt%ED%9A Dacsókeszi Szlovákia térképén]
-* [http://www.infotur.sk/index.php?&page=zobraz2&id_miesta=1046&lang=sk Infotour.sk]
+* [https://web.archive.org/web/20070928045727/http://www.infotur.sk/index.php?&page=zobraz2&id_miesta=1046&lang=sk Infotour.sk]
-== Források ==
+== Jegyzetek ==
-{{források}}
+{{jegyzetek}}
 {{Nagykürtösi járás}}
+{{portál|földrajz}}
-[[Kategória:A Nagykürtösi járás települései|Dacsokeszi]]
+[[Kategória:A Nagykürtösi járás települései|Dacsokeszi]]
-[[en:Kosihovce]]
+[[Kategória:Hont vármegye települései]]
-[[eo:Kosihovce]]
-[[fr:Kosihovce]]
-[[it:Kosihovce]]
-[[sk:Kosihovce]]
-[[war:Kosihovce]]

Sablon:Nagykürtösi járás m v sz A Nagykürtösi járás települései
Nagykürtös (Veľký Krtíš)
Alsóesztergály (Dolné Strháre) · Alsópalojta (Dolné Plachtince) · Alsósztregova (Dolná Strehová) · Alsózellő (Malé Zlievce) · Apafalva (Opava) · Apátújfalu (Opatovská Nová Ves) · Bátorfalu (Bátorová) · Borosznok (Brusník) · Bussa (Bušince) · Csáb (Čebovce) · Csalár (Čeláre) · Csall (Čelovce) · Dacsókeszi (Kosihovce) · Dacsólám (Dačov Lom) · Ebeck (Obeckov) · Erdőmeg (Záhorce) · Érújfalu (Závada) · Fehérkút (Príbelce) · Felsőesztergály (Horné Strháre) · Felsőpalojta (Horné Plachtince) · Felsősztregova (Horná Strehová) · Felsőzellő (Veľké Zlievce) · Galábocs (Glabušovce) · Gyürki (Ďurkovce) · Hartyán (Chrťany) · Inám (Dolinka) · Ipolybalog (Balog nad Ipľom) · Ipolyharaszti (Chrastince) · Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie) · Ipolykér (Kiarov) · Ipolykeszi (Kosihy nad Ipľom) · Ipolynagyfalu (Veľká Ves nad Ipľom) · Ipolynyék (Vinica) · Ipolyszécsényke (Sečianky) · Ipolyvarbó (Vrbovka) · Kékkő (Modrý Kameň) · Kelenye (Kleňany) · Kiscsalomja (Malá Čalomija) · Kishalom (Malé Straciny) · Kiskürtös (Malý Krtíš) · Kislibercse (Ľuboriečka) Kóvár (Koláre) · Kőkeszi (Kamenné Kosihy) · Középpalojta (Stredné Plachtince) · Kürtösújfalu (Nová Ves) · Leszenye (Lesenice) · Lukanénye (Nenince) · Magasmajtény (Hrušov) · Mikszáthfalva (Sklabiná) · Nagycsalomja (Veľká Čalomija) · Nagyhalom (Veľké Straciny) ·Nagylám (Veľký Lom) · Nógrádszenna (Senné) · Nógrádszentpéter (Pôtor) · Óvár (Olováry) · Paróca (Pravica) · Rárósmúlyad (Muľa) · Sirak (Širákov) · Süllye (Šuľa) · Száraznyírjes (Suché Brezovo) · Szécsénykovácsi (Kováčovce) · Szelény (Seľany) · Szuhány (Sucháň) · Terbegec (Trebušovce) · Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty) · Tótkelecsény (Slovenské Kľačany) · Tótkisfalu (Vieska) · Veres (Červeňany) · Zobor · Zsély (Želovce)