Ugrás a tartalomhoz

Szelény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szelény (Seľany)
Szelény zászlaja
Szelény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rangközség
Első írásos említés1252
PolgármesterPavel Celeng
Irányítószám991 27
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámVK
Népesség
Teljes népesség162 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság213 m
Terület7,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 30″, k. h. 19° 11′ 30″48.158333°N 19.191667°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 30″, k. h. 19° 11′ 30″48.158333°N 19.191667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szelény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szelény (szlovákul: Seľany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. Alsó- és Felsőszelény egyesítésével jött létre.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykürtöstől 15 km-re délnyugatra található.

Története

[szerkesztés]

1252-ben Zelan alakban említik oklevél először, a Hont-Pázmány nemzetség ősi birtoka. Alsószelényt 1268-ban Zelen, 1270-ben Scelen, 1292-ben Zelen alakban említik a korabeli források. A 14. századtól a Szelényi családé, majd a Plachyak, a Palásthyak és a Gyürkiek birtoka. 1434-től a 18. századig részben a Szelényi család birtokolta. A Majthényi család a 20. századig volt birtokos a településen. 1715-ben 3, 1720-ban 4 háza állt. 1828-ban 56 házában 336 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Felsőszelényt 1303-ban említik először, Alsószelény határában keletkezett a 14. század elején. 1462-ben "Felseu Zelen" néven említik, nemesi családok birtokolták. 1715-ben 16, 1720-ban 8 háza volt, közülük 5 jobbágy és 3 zsellércsaládé.

Vályi András szerint "SZELÉNY. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kőkeszinek szomszédságában, mellynek filiája; postája is van; határja jó, szőleje híres, legelője, fája elég van."[2]

Fényes Elek szerint "Szelén, magyar falu, Honth vmegyében, B.-Gyarmathoz éjszakra 2 mfld. 330 kath., 18 evang. lak., számos uri lakházak. Szőlőhegye nevezetes bort terem. F. u. többen."[3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Alsószelény, magyar kisközség, 14 házzal és 77 róm. kath. vallású lakossal; postája Kőkeszin, vasúti és táviróállomása Balassagyarmaton van. Hajdan közös volt Felsőszelénynyel, melynek sorsában osztozott. Első okleveles említésére 1270-ben akadunk, a mikor a Hunt nemzetségbeli Lampert egri püspök testvérének, Miklósnak fiai, Pázmány és Miklós, e birtokért pereskedtek és végül Pázmány nyerte el azt. E nemzetség Kóvári családága révén, 1392-ben, Palásthi Miklós és Péter örökölték a jószágot, a melyet utódaik századokon át megtartottak. A XV. században része volt itt a Szelényi családnak is, a mely innen vette a nevét. 1434-ben Szelényi Tamás a vármegye alispánja volt, a család két másik tagja pedig, Franciscus és Stefanus de Zelen, királyi emberekként szerepeltek egy 1439. évi oklevélben. A Szelényieket a XVIII. században is birtokban találjuk itt. A mult század első felében, a Palásthiakon kivül, Plachy Ferencznek és Gyürky Antalnak volt birtoka. Ezidőszerint nagyobb birtokosa nincsen."[4]

"Felsőszelény, magyar kisközség, 30 házzal és 143 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Balassagyarmaton, postája Kőkeszin van. A falu hajdan közös volt Alsószelénynyel és ennek sorsában osztozott. Okleveles nyomára már 1265-ben akadunk. 1270-ben a Hunt nemzetségbeli Miklós fiai és Pázmány Miklós pörösködek érte, mígnem az 1303. osztály alkalmával Pázmány, a Kóváry család őse nyerte el. a XV. században a Szelényi család nevében is felbukkan a község neve, mely családnak két tagja, Franciscus és Stephanus de Zelen, 1439-ben királyi emberek voltak. A Szelényi családot a XVIII. században is itt találjuk még. A mult században a Plachy családnak volt itt birtoka és nemesi kúriája, mely ma a Scheuffelen örökösöké. Felsőszelény községhez tartozik az Eresztény-major."[4]

Alsó- és Felsőszelényt 1907-ben egyesítették.

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban Alsószelény 64 lakosából 63 magyar anyanyelvű és 1 csecsemő; Felsőszelény 162 lakosából 153 magyar, 1 német anyanyelvű és 8 csecsemő volt. Alsószelényt 45 római katolikus, 17 zsidó, valamint 1-1 evangélikus és református; Felsőszelényt 142 római katolikus, 14 zsidó és 6 evangélikus lakta.

1910-ben 221 lakosából 220 magyar és 1 szlovák. 208 római katolikus, 7 evangélikus, 5 zsidó és 1 református lakta.

2001-ben 233 lakosából 126 magyar és 105 szlovák volt.

2011-ben 204 lakosából 92 magyar és 111 szlovák.[5]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Felsőszelényben született 1817-ben Gyürki Antal közgazdász, gazdasági szakíró, több borászati szakkönyv szerzője, az 1848-as nemzetőrség parancsnoka. Tiszteletére 1997-ben emléktáblát avattak.
  • Itt szolgált Mendlik Ágoston római katolikus apátplébános.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ a b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.
  5. ↑ Archivált másolat. (Hozzáférés: 2016. február 7.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Seľany
A Wikimédia Commons tartalmaz Szelény témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szelény&oldid=24598913”