Ugrás a tartalomhoz

Fényeslitke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2018. január 20., 20:06-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (AkH. 12. kiadás: görög katolikus → görögkatolikus AWB)
Fényeslitke
Erőss-kúria
Erőss-kúria
Fényeslitke címere
Fényeslitke címere
Fényeslitke zászlaja
Fényeslitke zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállásközség
PolgármesterMártha Mihály Tibor[1]
Irányítószám4621
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség2312 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség95,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 16′, k. h. 22° 06′48.266667°N 22.100000°EKoordináták: é. sz. 48° 16′, k. h. 22° 06′48.266667°N 22.100000°E
Fényeslitke (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Fényeslitke
Fényeslitke
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Fényeslitke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fényeslitke témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fényeslitke község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése

A Rétközben, Kisvárdától északkeletre, Kisvárda és Komoró közt fekvő település. Közúton elérhető a 4-es főúton; vasúton a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.

Története

A község nevét a Zichy-okmánytár 1334-ben kelt oklevele említette először Litke alakban, később pedig a leleszi, és az országos levéltár 1459-es és 1500-as keltezésű oklevelében fordult elő Lythke formában. A Zichy-féle okmánytárban két, ma már nem létező községnek a nyoma is megtalálható Litke határában; a IV. László korában egy Tölgyes (Terra Chulgus és Poss. Thulgus), és 1354 és 1402 közt egy Zug nevű falu is.

1334-ben Fényes-Litke birtokosa a Várday család volt, a 19. század első felében pedig a herceg Eszterházy, báró Horváth, Erős, Irinyi, Palaticz, Ormos, Morvay, Orosz, Szögény és Petrovay családok, a 20. század elején pedig Erős György, Petrovay János és Beretvás Endréné birtoka volt. Az Erős és a Petrovay családnak itt csinos kastélya is volt itt. Az Erős család úrilakát Erős Lajos és György 1847-ben. Mögötte szépen gondozott park terült el. Petrovay János házát Orosz Imre építtette a 18. század vége felé.

1910-ben 2237 lakosából 2220 magyar volt. A népességből 951 fő római katolikus, 131 görögkatolikus, 1044 református volt.

A 20. század elején Szabolcs vármegye Kisvárdai járásához tartozott.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei

  • A római katolikus templom 1776-1781 között épült, késő barokk stílusban. A padok és a szószék a 18. században készült.
  • Református temploma a 18. században épült, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték. Eredeti jellegében megmaradt román kori tornya a Nyugati homlokzat előtt áll. A 35 méter magas tornyot négy fiatornyos sisak fedi.

A templomot 1831-ben építették át. Szószéke késő barokk stílusú, a karzat és az orgona 1942-ben készült. Az orgonát Reiger Ottó készítette.

Jegyzetek

  1. Fényeslitke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk