Fényeslitke
Fényeslitke | |||
Erőss-kúria | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Kisvárdai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Mártha Mihály Tibor[1] | ||
Irányítószám | 4621 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2312 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 95,98 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 25,15 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 16′, k. h. 22° 06′48.266667°N 22.100000°EKoordináták: é. sz. 48° 16′, k. h. 22° 06′48.266667°N 22.100000°E | |||
Fényeslitke weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fényeslitke témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fényeslitke község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.
Fekvése
A Rétközben, Kisvárdától északkeletre, Kisvárda és Komoró közt fekvő település. Közúton elérhető a 4-es főúton; vasúton a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.
Története
A község nevét a Zichy-okmánytár 1334-ben kelt oklevele említette először Litke alakban, később pedig a leleszi, és az országos levéltár 1459-es és 1500-as keltezésű oklevelében fordult elő Lythke formában. A Zichy-féle okmánytárban két, ma már nem létező községnek a nyoma is megtalálható Litke határában; a IV. László korában egy Tölgyes (Terra Chulgus és Poss. Thulgus), és 1354 és 1402 közt egy Zug nevű falu is.
1334-ben Fényes-Litke birtokosa a Várday család volt, a 19. század első felében pedig a herceg Eszterházy, báró Horváth, Erős, Irinyi, Palaticz, Ormos, Morvay, Orosz, Szögény és Petrovay családok, a 20. század elején pedig Erős György, Petrovay János és Beretvás Endréné birtoka volt. Az Erős és a Petrovay családnak itt csinos kastélya is volt itt. Az Erős család úrilakát Erős Lajos és György 1847-ben. Mögötte szépen gondozott park terült el. Petrovay János házát Orosz Imre építtette a 18. század vége felé.
1910-ben 2237 lakosából 2220 magyar volt. A népességből 951 fő római katolikus, 131 görögkatolikus, 1044 református volt.
A 20. század elején Szabolcs vármegye Kisvárdai járásához tartozott.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
- A római katolikus templom 1776-1781 között épült, késő barokk stílusban. A padok és a szószék a 18. században készült.
- Református temploma a 18. században épült, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték. Eredeti jellegében megmaradt román kori tornya a Nyugati homlokzat előtt áll. A 35 méter magas tornyot négy fiatornyos sisak fedi.
A templomot 1831-ben építették át. Szószéke késő barokk stílusú, a karzat és az orgona 1942-ben készült. Az orgonát Reiger Ottó készítette.
- Nepomuki Szent János szobor - A 18. században készült, barokk stílusban. 1990-ben faragták újjá.
Jegyzetek
- ↑ Fényeslitke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora