Ugrás a tartalomhoz

Kutasó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Solymári (vitalap | szerkesztései) végezte 2024. szeptember 13., 07:39-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (2024)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2024. szeptember 13.) ezen a változaton alapul.
Kutasó
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Kutasó címere
Kutasó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterKéri Erika (független)[1]
Irányítószám3066
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség85 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 49″, k. h. 19° 32′ 28″47.946850°N 19.541200°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 49″, k. h. 19° 32′ 28″47.946850°N 19.541200°E
Kutasó (Nógrád vármegye)
Kutasó
Kutasó
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Kutasó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kutasó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Kútásó (egyértelműsítő lap).

Kutasó község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a Cserhát hegyei között fekszik, Hollókőtől mintegy 10 kilométerre délnyugatra. A Szuha-patak és az Egres-patak közötti lapos részre, a Királykára épült. Tengerszint feletti magassága körülbelül 300 méter. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Kutasó Hollókőtől 13 kilométerre fekszik, ahová kék túra útvonal vezet a községből. Pásztó 18 kilométerre található. Kutasóról gyalogosan is elérhető a bujáki, a szandai vár és a sasbérci kilátó.

Megközelíthető Hatvan felől a 21-es főúton a hollókői elágazásig, ott balra Hollókő felé, majd Alsótoldtól balra Balassagyarmat felé vezető 2123-as úton, és végül Cserhátszentiván után ismét balra, Bokor felé letérve a 21 147-es úton.

Története

[szerkesztés]

Az ókor idején a Cserhát vidéke már lakott volt. A környéken a régészek az 1960-as években szkíta eszközöket találtak, melyeket a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban őriznek. A szkíták az i. e. 8. században vándoroltak ezekre a területekre, kiszorítva a kimmereket.

A Wenczel okmánytárban található oklevelek már 1265-ben és 1327-ben említik a falut, mely a történészek szerint 1170 óta létezik. 1265-ben V. István király Ágasvár, Bárkány, Tar és Kutasó, valamint a pásztói monostor kegyúri jogát átruházta a Rátót nemzetségbeli Istvánra.

A falu nevét kezdetekkor Carsov, majd terra Kuthasov alakban írták. Az 1400-1500-as években Gutas írásmóddal fordult elő. Ekkor több földbirtokosé is volt.

1439-ben ezt a vidéket Albert király Báthory István országbírónak adományozta.

Az 1550-es időkben a török pusztítás Kutasót is elérte, ekkor a falu megsemmisült és kihalt, a túlélők elmenekültek. A falu ekkor kipusztításáig a nógrádi szandzsákhoz tartozott.

A török kiűzése után az 1690-es években, felvidéki ágostai (evangélikus) hitvallású tótok települtek Zólyom, Ostraluka, Bagyin vidékéről erre a környékre és népesítették be újra Kutasót.

Az 1700-as évektől több uraság birtoka lett a falu: Darvas Ferenc, Zsemberi Zsigmond, Gyürky család, Puky uraság, Schöenberg Zsigmond, gróf Károlyi Erzsébet, Dessewffy Ödönné, Pappenheim Sigfridné, majd az utolsó birtokos 1930-1940 között Füle uraság volt. Ezeknél a birtokosoknál a kutasóiak cselédként dolgoztak az uradalmi házakban. A falu szlovák származását a még ma is használt földrajzi nevek elárulják: Kopanica, Dolina, Hrastya, ill. a Gyetvan, Szlobodnyik, Mihalik személynevek.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 248 lakosából 235 magyar, 11 szlovák volt. Ebből 87 római katolikus, 158 evangélikus, 3 izraelita volt.

Az első és második világháborúban a kutasói hadkötelesek is részt vettek és sokan haltak közülük hősi halált. Az I. világháborúban a kutasóiak a 60. egri gyalogezredbe vonultak be, a II. világháború idején a 23. losonci gyalogezredbe.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Szentesi Gyuláné független 1990–2002 Az 1990-es polgármester-választásról, a Nemzeti Választási Iroda publikus adatbázisa alapján csak annak végeredménye állapítható meg.[3]
Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 90 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 55 szavazatot szerzett meg, amivel 61,11 %-os eredményt ért el.[4]
Az 1998. október 18-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 71 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[5]
Ifj. Szepes Péter Fidesz-MKDSZ 2002–2010 A 2002. október 20-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 65 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[6]
Szepes Péter Fidesz-KDNP A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 79 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 66 szavazatot szerzett meg, amivel 83,54 %-os eredményt ért el.[7]
Takács Gábor független 2010–2014 A 2010. október 3-án megtartott választáson a 72 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 40 szavazatot szerzett meg, amivel 55,56 %-os eredményt ért el.[8]
Noskó Sándor Gábor független 2014–2019 A 2014. október 12-én megtartott választáson a 70 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 40 szavazatot szerzett meg, amivel 57,14 %-os eredményt ért el.[9]
A 2016. június 26-án megtartott időközi választáson a 78 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 42 szavazatot szerzett meg, amivel 53,85 %-os eredményt ért el.[10]
Kéri Erika független 2019– A 2019. október 13-án megtartott választáson a 74 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 37 szavazatot szerzett meg, amivel 50,00 %-os eredményt ért el.[11]
A 2024. június 9-én megtartott választáson a 72 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 40 szavazatot szerzett meg, amivel 55,56 %-os eredményt ért el.[1]

A településen 2016. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és sikerült is megerősítenie a pozícióját.[10]

Kutasó testvérfaluja: Sepsiszentkirály (Románia).

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
91
87
79
89
81
83
85
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,9%-a magyarnak, 7,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,5%, református 2,2%, evangélikus 15,1%, görögkatolikus 2,2%, felekezeten kívüli 12,9% (32,3% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 87,7%-a vallotta magát magyarnak (12,3% nem nyilatkozott). Vallásuk szerint 32,1% volt római katolikus, 11,1% evangélikus, 1,2% református, 1,2% görög katolikus, 1,2% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (43,2% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Evangélikus templom: Kutasó kicsiny templomát a 20. század elején építették.
  • Temetőjében nyugszik Lukácsy Sándor irodalomtörténész (1923–2001).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kutasó települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ K települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kutasó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  5. ↑ Kutasó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  6. ↑ Kutasó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. ↑ Kutasó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. ↑ Kutasó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  9. ↑ Kutasó települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  10. ↑ a b c Kutasó települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2016. június 26. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  11. ↑ Kutasó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 27.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Kutasó Helységnévtár
  15. ↑ Kutasó Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kutasó&oldid=27442954”