„Liepāja” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Reas (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
(19 közbenső módosítás, amit 10 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Lett település infobox |
{{Lett település infobox |
||
| név = |
| név = Liepāja |
||
| címer = Escut Liepaja.png |
| címer = Escut Liepaja.png |
||
| kép = Liepaja market.JPG |
| kép = Liepaja market.JPG |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = A vásárcsarnok |
||
| tájegység = |
| tájegység = Kurzeme |
||
| alapítás éve = 1625 |
| alapítás éve = 1625 |
||
| irányítószám = LV-3400 |
| irányítószám = LV-3400 |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Liepāja''' ( |
'''Liepāja''' ({{litvánul|Liepoja}}, {{lengyelül|Lipawa}}, {{németül|Libau}}, {{oroszul|Либава/Libava vagy ''Лиепая''/Lijepaja,}} {{héberül|ליבאַװע}}/Libave) [[Lettország]] harmadik legnagyobb városa. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
A [[Balti-tenger]] partján, [[Riga|Rigától]] 223 km-re nyugatra fekszik, fontos jégmentes kikötő Nyugat-Lettországban. |
|||
== Lakossága == |
== Lakossága == |
||
2004-es adatok szerint a város lakosságának 51,4% [[ |
A 2004-es adatok szerint a város lakosságának 51,4%-a [[lettek|lett]], 33,4%-a [[oroszok|orosz]], 5,4%-a [[ukránok|ukrán]], 3,7%-a [[belaruszok|fehérorosz]], 3,1%-a [[litvánok|litván]] 1,2%-a [[lengyelek|lengyel]], a fennmaradó 1,8%-a pedig egyéb nemzetiségű. |
||
== Története == |
== Története == |
||
[[Fájl:Liepaja centr.JPG|thumb|300px|left|[[Szecesszió]] |
[[Fájl:Liepaja centr.JPG|thumb|300px|left|[[Szecesszió|Szecessziós]] épület Liepājában]] |
||
⚫ | Liepāját [[kurok|kur]] és [[lívek|lív]] halászok alapították. Az első írásos feljegyzés [[1253]]-ban Lyva néven említi, amikor a [[Német Lovagrend|Teuton Lovagrend]] elfoglalta a halászfalut, és a lovagok letelepedtek. Liepāja [[1625]]-ben [[Friedrich Kettler]]től, a [[Kurföldi és Zemgalei hercegség]] hercegétől kapott városi rangot. Ezt egy évvel később [[III. Zsigmond lengyel király]] is megerősítette. |
||
⚫ | |||
⚫ | Liepāját [[kurok|kur]] és [[lívek|lív]] halászok alapították. Az első írásos feljegyzés |
||
⚫ | |||
A szovjet időkben Liepāja a [[Szovjetunió]] fontos hadikikötője volt. A település északi részén található [[Karosta]] városrész zárt katonai terület volt. A városban haditengerészeti bázist hoztak létre és föld alatti raktárakat építettek a nukleáris fegyverek tárolására. 1965-ben teljesen megszüntették a polgári kereskedelmi tevékenységet a város északi részén lévő kikötőben, amely ettől kezdve kizárólag hadikikötőként üzemelt. Liepāja területének harmada katonai terület volt, a katonák létszáma elérte a 26 ezer főt. A kikötőben állomásozott a Balti Flotta 14. tengeralattjáró-raja 16 darab tengeralattjáróval (613, 629a és [[651-es tervszámú tengeralattjáró|651]] típusú tengeralattjárókkal felszerelve). Emellett a flotta egyéb kisegítő egységei és intézményei, valamint hajójavító üzem is működött a városban. |
|||
== Oktatás == |
== Oktatás == |
||
Liepāja legnagyobb felsőoktatási intézete az 1954-ben alapított |
Liepāja legnagyobb felsőoktatási intézete az 1954-ben alapított Liepājai Pedagógiai Akadémia, amely elsősorban pedagógusokat képez. Az akadémia négy fakultásán megközelítően 4000 hallgató tanul. |
||
A felsőfokú |
A felsőfokú műszaki képzést a [[Rigai Műszaki Egyetem]] kihelyezett tagozata biztosítja. |
||
Liepājában is van kihelyezett tagozata a mindhárom [[Baltikum|baltikumi országban]] tevékenykedő |
Liepājában is van kihelyezett tagozata a mindhárom [[Baltikum|baltikumi országban]] tevékenykedő Baltikumi Orosz Intézetnek ([[lett nyelv|lettül]]: ''Baltijas Krievu institūta'', [[orosz nyelv|oroszul]]: ''Балтийский русский Институт (БРИ)'') ahol az oktatás nyelve elsődlegesen orosz, de lett nyelvű csoportok is indulnak. A Baltikumi Orosz Intézet egy az [[EBS]] (European Business Schools) programja alapján működő magánegyetem. Hallgatóinak száma a három balti köztársaság különböző városaiban több mint 8000. |
||
A [[Baltikumi Orosz Intézet]] egy az [[EBS]] (European Business Schools) programja alapján működő magán egyetem! Hallgatóinak száma a három balti köztársaság különböző városaiban több mint 8000. |
|||
== Gazdasági élet, közlekedés == |
== Gazdasági élet, közlekedés == |
||
=== Közlekedés === |
=== Közlekedés === |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
Liepaja Lettország egyik legfontosabb kereskedelmi kikötője. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Látnivalók == |
== Látnivalók == |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
* A 16. században épült [[Szent Anna]] templom. |
* A 16. században épült [[Szent Anna]] templom. |
||
* Az [[1899]]-ben megnyitott |
* Az [[1899]]-ben megnyitott [[Liepāja villamosvonal-hálózata|liepājai villamosvonal]] (Lettország első villamosvonala). |
||
== Testvértelepülések == |
== Testvértelepülések == |
||
{{commonskat|Liepāja}} |
|||
* {{Zászló|Egyesült Államok}} [[Bellevue City]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] |
* {{Zászló|Egyesült Államok}} [[Bellevue City]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] |
||
* {{Zászló|Németország}} [[Darmstadt]], [[Németország]] |
* {{Zászló|Németország}} [[Darmstadt]], [[Németország]] |
||
* {{Zászló|Lengyelország}} [[Elbląg]], [[Lengyelország]] |
* {{Zászló|Lengyelország}} [[Elbląg]], [[Lengyelország]] |
||
* {{Zászló|Lengyelország}} [[Gdynia]], [[Lengyelország]] |
* {{Zászló|Lengyelország}} [[Gdynia]], [[Lengyelország]] |
||
* {{Zászló|Fehéroroszország}} [[Homel |
* {{Zászló|Fehéroroszország}} [[Homel]], [[Fehéroroszország]] |
||
* {{Zászló|Svédország}} [[Helsingborg]], [[Svédország]] |
* {{Zászló|Svédország}} [[Helsingborg]], [[Svédország]] |
||
* {{Zászló|Svédország}} [[Karlshamn]], [[Svédország]] |
* {{Zászló|Svédország}} [[Karlshamn]], [[Svédország]] |
||
70. sor: | 65. sor: | ||
* {{Zászló|Norvégia}} [[Rogaland megye]], [[Norvégia]] |
* {{Zászló|Norvégia}} [[Rogaland megye]], [[Norvégia]] |
||
== |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
|||
== További információk == |
|||
* [http://www.liepaja.lv/ A város hivatalos honlapja] |
* [http://www.liepaja.lv/ A város hivatalos honlapja] |
||
{{Lettország városai}} |
{{Lettország városai}} |
||
{{Balti államok}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{Portál|Földrajz}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Liepaja}} |
{{DEFAULTSORT:Liepaja}} |
||
[[Kategória:Lettország települései]] |
[[Kategória:Lettország települései]] |
||
[[Kategória:A Balti-tenger kikötői]] |
[[Kategória:A Balti-tenger kikötői]] |
A lap jelenlegi, 2021. április 24., 11:24-kori változata
Liepāja | |||
A vásárcsarnok | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lettország | ||
Tájegység | Kurzeme | ||
Alapítás éve | 1625 | ||
Irányítószám | LV-3400 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 66 680 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 1428 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 60,37 km² | ||
Időzóna | UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 56° 30′ 30″, k. h. 21° 00′ 40″56.508333°N 21.011111°EKoordináták: é. sz. 56° 30′ 30″, k. h. 21° 00′ 40″56.508333°N 21.011111°E | |||
Liepāja weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Liepāja témájú médiaállományokat. |
Liepāja (litvánul: Liepoja, lengyelül: Lipawa, németül: Libau, oroszul: Либава/Libava vagy Лиепая/Lijepaja, héberül: ליבאַװע/Libave) Lettország harmadik legnagyobb városa.
Fekvése
[szerkesztés]A Balti-tenger partján, Rigától 223 km-re nyugatra fekszik, fontos jégmentes kikötő Nyugat-Lettországban.
Lakossága
[szerkesztés]A 2004-es adatok szerint a város lakosságának 51,4%-a lett, 33,4%-a orosz, 5,4%-a ukrán, 3,7%-a fehérorosz, 3,1%-a litván 1,2%-a lengyel, a fennmaradó 1,8%-a pedig egyéb nemzetiségű.
Története
[szerkesztés]Liepāját kur és lív halászok alapították. Az első írásos feljegyzés 1253-ban Lyva néven említi, amikor a Teuton Lovagrend elfoglalta a halászfalut, és a lovagok letelepedtek. Liepāja 1625-ben Friedrich Kettlertől, a Kurföldi és Zemgalei hercegség hercegétől kapott városi rangot. Ezt egy évvel később III. Zsigmond lengyel király is megerősítette.
A 19. század második felében megépült a Liepāját Rigával összekötő vasútvonal, ami jelentős fejlődést hozott a település életében. Erre a korra a belvárosban szép szecessziós épületek emlékeztetnek.
A szovjet időkben Liepāja a Szovjetunió fontos hadikikötője volt. A település északi részén található Karosta városrész zárt katonai terület volt. A városban haditengerészeti bázist hoztak létre és föld alatti raktárakat építettek a nukleáris fegyverek tárolására. 1965-ben teljesen megszüntették a polgári kereskedelmi tevékenységet a város északi részén lévő kikötőben, amely ettől kezdve kizárólag hadikikötőként üzemelt. Liepāja területének harmada katonai terület volt, a katonák létszáma elérte a 26 ezer főt. A kikötőben állomásozott a Balti Flotta 14. tengeralattjáró-raja 16 darab tengeralattjáróval (613, 629a és 651 típusú tengeralattjárókkal felszerelve). Emellett a flotta egyéb kisegítő egységei és intézményei, valamint hajójavító üzem is működött a városban.
Oktatás
[szerkesztés]Liepāja legnagyobb felsőoktatási intézete az 1954-ben alapított Liepājai Pedagógiai Akadémia, amely elsősorban pedagógusokat képez. Az akadémia négy fakultásán megközelítően 4000 hallgató tanul.
A felsőfokú műszaki képzést a Rigai Műszaki Egyetem kihelyezett tagozata biztosítja.
Liepājában is van kihelyezett tagozata a mindhárom baltikumi országban tevékenykedő Baltikumi Orosz Intézetnek (lettül: Baltijas Krievu institūta, oroszul: Балтийский русский Институт (БРИ)) ahol az oktatás nyelve elsődlegesen orosz, de lett nyelvű csoportok is indulnak. A Baltikumi Orosz Intézet egy az EBS (European Business Schools) programja alapján működő magánegyetem. Hallgatóinak száma a három balti köztársaság különböző városaiban több mint 8000.
Gazdasági élet, közlekedés
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]Liepāja Lettország egyik legfontosabb kereskedelmi kikötője. A városnak nemzetközi repülőtere is van (IATA: LPX, ICAO: EVVA), ahonnan elsősorban belföldi légi járatok indulnak Rigába.
A városi közlekedést 11 autóbuszvonal és egy 14,1 km hosszú villamoshálózat biztosítja.
Látnivalók
[szerkesztés]- A szovjet hadikikötő és tengerész fegyház Karostában.
- Az 1742–1758 között épült Szentháromság templom, az 1855-ben épült orgonájával. Ez az orgona 1912-ig a világ legnagyobb orgonája volt, több mint 7000 sípjával pedig ma is Európa egyik legnagyobb mechanikus orgonája.
- A 16. században épült Szent Anna templom.
- Az 1899-ben megnyitott liepājai villamosvonal (Lettország első villamosvonala).
Testvértelepülések
[szerkesztés]- Bellevue City, USA
- Darmstadt, Németország
- Elbląg, Lengyelország
- Gdynia, Lengyelország
- Homel, Fehéroroszország
- Helsingborg, Svédország
- Karlshamn, Svédország
- Klaipėda, Litvánia
- Nykobing, Dánia
- Nynäshamn, Svédország
- Palanga, Litvánia
- Rogaland megye, Norvégia
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā). Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2024. június 19.)