Saulkrasti
| Saulkrasti | |||
 | |||
| Az Inčupe torkolata Saulkrastiban | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lettország | ||
| Tájegység | Vidzeme | ||
| Alapítás éve | 1991 | ||
| Irányítószám | LV 2160 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3149 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4,8 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 57° 15′ 49″, k. h. 24° 24′ 59″57.263611°N 24.416389°EKoordináták: é. sz. 57° 15′ 49″, k. h. 24° 24′ 59″57.263611°N 24.416389°E | |||
| Saulkrasti weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Saulkrasti témájú médiaállományokat. | |||
Saulkrasti (németül: Neubad) üdülőváros Lettországban, nevének jelentése magyarul Napospart.
Fekvése
[szerkesztés]Saulkrasti Rigától 45 km-re északkeletre, a Balti-tenger partján fekszik.
Lakossága
[szerkesztés]A város lakosainak többsége lett nemzetiségű. A 2007-es adatok szerint a lakosság 84%-a lett, 12%-a orosz, 4%-a pedig egyéb nemzetiségű.
Története
[szerkesztés]A település öt falunak az egyesítését követően 1931-ben jött létre, a kevésbé tehetős rigai lakosok üdülőhelyeként az elegánsabb, drágább Jūrmala ellenpontjaként. Városi jogokat 1991-ben kapott.
A Saulkrastit alkotó öt település egyikében, Pabažiban 1764. július 24-én átutazván megállt II. Katalin orosz cárnő, és udvarhölgyeivel megfürdött a tengerben. Ez a terület a 19. század végéig Katrīnbāde (Katalinfürdő) néven volt ismert.
Gazdasági élet, közlekedés
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]Kultúra, oktatás
[szerkesztés]Látnivalók
[szerkesztés]- Lett Kerékpármúzeum
- A Fehérdűne (Lettország egyik legjelentősebb homokdűnéje)
Saulkrasti testvérvárosai
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā). Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
