„Maori nyelv” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ta:மாவோரி மொழி |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Kézi visszaállítás Egyértelműsítő hivatkozások |
||
(48 közbenső módosítás, amit 28 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{redir|Maori}} |
|||
{{Nyelv infobox |
{{Nyelv infobox |
||
| név = Maori nyelv |
| név = Maori nyelv |
||
9. sor: | 10. sor: | ||
| terület = [[Polinézia]] |
| terület = [[Polinézia]] |
||
| beszélők száma = 157 110 új-zélandi állampolgár állította, hogy tudnak mindennapi dolgokról maoriul beszélni ([[2006]]) |
| beszélők száma = 157 110 új-zélandi állampolgár állította, hogy tudnak mindennapi dolgokról maoriul beszélni ([[2006]]) |
||
| család1 = [[ |
| család1 = [[ausztronéz nyelvcsalád|ausztronéz]] |
||
| család2 = [[polinéz nyelvek|polinéz |
| család2 = [[maláj-polinéz nyelvek|maláj-polinéz]] |
||
| család3 = |
| család3 = [[polinéz nyelvek|polinéz ág]] |
||
| család4 = |
| család4 = keleti csoport |
||
| család5 = |
| család5 = '''maori nyelv''' |
||
| írásrendszer = [[latin ábécé]] |
| írásrendszer = [[latin ábécé]] |
||
| rang = |
| rang = |
||
19. sor: | 20. sor: | ||
| akadémiája = |
| akadémiája = |
||
| ISO 639-1 = mi |
| ISO 639-1 = mi |
||
| ISO 639-2 = |
| ISO 639-2/T = mri |
||
| ISO 639-2 |
| ISO 639-2/B = mao |
||
| ISO 639-2-t = |
|||
| ISO 639-3 = mri |
| ISO 639-3 = mri |
||
| térkép = |
| térkép = Idioma maorí.PNG |
||
| térképméret = |
| térképméret = |
||
| térképaláírás = |
| térképaláírás = |
||
}} |
}} |
||
A '''maori nyelv''' (saját elnevezése ''te reo Māori'', általában csak ''te reo)'' [[Új-Zéland]] egyik hivatalos nyelve. Nyelvileg a keleti [[polinéz nyelvek]] közé tartozik, legközelebbi rokona a Cook-szigeti maori, a tuamotu és a tahiti, kevésbe áll közel a hawaii és a marquez-szigeti nyelvhez, és a nyugati polinéz nyelvek, a szamoai, a [[tokelaui nyelv|tokelaui]], a niuei és a tongai a legtávolabbi rokonai. |
A '''maori nyelv''' (saját elnevezése ''te reo Māori'', általában csak ''te reo)'' (kiejtése: [ˈmaːɔɾi] {{Audio|Rar-Māori.ogg|hallgat|help=no}}) [[Új-Zéland]] egyik hivatalos nyelve. Nyelvileg a keleti [[polinéz nyelvek]] közé tartozik, legközelebbi rokona a Cook-szigeti maori, a tuamotu és a tahiti, kevésbe áll közel a hawaii és a marquez-szigeti nyelvhez, és a nyugati polinéz nyelvek, a szamoai, a [[tokelaui nyelv|tokelaui]], a niuei és a tongai a legtávolabbi rokonai. |
||
== Hivatalos |
== Hivatalos státusza == |
||
Új- |
Új-Zélandnak három hivatalos nyelve van: az [[angol nyelv]], a maori és az új-zélandi jelnyelv. A maori a hivatalos státuszát [[1987]]-ben nyerte el, amikor megszületett a [[Maori nyelvtörvény]]. A legtöbb kormányzati szervnek van kétnyelvű neve, pl. a Belügyminisztérium maoriul ''Te Tari Taiwhenua'', ugyanígy a helyi önkormányzatok és könyvtárak is használnak kétnyelvű feliratokat. Az új-zélandi posta is felismeri a kétnyelvű helyneveket. |
||
[[2004]]. márciusa óta létezik a Maori |
[[2004]]. márciusa óta létezik a Maori Televízió csatorna, ahol főleg maori nyelven zajlik a műsorszórás. [[2008]]. [[március 28.|március 28]]-án elindult a második, Te Reo tv-csatorna. |
||
== Története == |
== Története == |
||
A maorik kenukkal érték el [[Új-Zéland]] szigetét, a Cook-szigetek felől vagy a Társaság-szigetek felől. Érkezésük [[Kr. |
A maorik kenukkal érték el [[Új-Zéland]] szigetét, a Cook-szigetek felől vagy a Társaság-szigetek felől. Érkezésük [[Kr. u. 1300]] körül történhetett. Nyelvük a [[19. század]]ig viszonylagos elszigeteltségben volt. |
||
A 19. században a maori nyelvnek zavaros története volt. Kezdetben domináns nyelv volt, a mindennapi élet kommunikációs nyelve (bár az iskolákban a maori gyerekeknek már angolt is tanítottak), majd [[1860]]-tól az [[angol nyelv]] árnyékában kisebbségi nyelv lett. A 19. század második felében angol nyelvű iskolákat vezettek be, az 1880-as évektől megtiltották a maori nyelv használatát az iskolákban, így sok maori tanult angolul. |
A 19. században a maori nyelvnek zavaros története volt. Kezdetben domináns nyelv volt, a mindennapi élet kommunikációs nyelve (bár az iskolákban a maori gyerekeknek már angolt is tanítottak), majd [[1860]]-tól az [[angol nyelv]] árnyékában kisebbségi nyelv lett. A 19. század második felében angol nyelvű iskolákat vezettek be, az 1880-as évektől megtiltották a maori nyelv használatát az iskolákban, így sok maori tanult angolul. |
||
44. sor: | 44. sor: | ||
A [[második világháború]]ig a legtöbb maori első nyelve a maori volt. Politikai gyűléseket tartottak maori nyelven, irodalmat adtak ki. A változás az [[1930-as évek]]ben indult meg, az [[1940-es évek]]től az [[1970-es évek]]ig megindult a maorik vándorlása a városokba, az angol nyelv számukra a jólét és boldogulás eszköze lett. Ekkoriban történt az, hogy számos maori szülő beszüntette a gyerekeivel való érintkezésben a maori nyelv használatát. Ez, valamint az amúgy is az angol nyelvet támogató új-zélandi politika miatt az [[1980-as évek]]re a maorik kevesebb mint 20%-a beszélt elég jól maoriul, és ők is főleg otthon használták nyelvüket. |
A [[második világháború]]ig a legtöbb maori első nyelve a maori volt. Politikai gyűléseket tartottak maori nyelven, irodalmat adtak ki. A változás az [[1930-as évek]]ben indult meg, az [[1940-es évek]]től az [[1970-es évek]]ig megindult a maorik vándorlása a városokba, az angol nyelv számukra a jólét és boldogulás eszköze lett. Ekkoriban történt az, hogy számos maori szülő beszüntette a gyerekeivel való érintkezésben a maori nyelv használatát. Ez, valamint az amúgy is az angol nyelvet támogató új-zélandi politika miatt az [[1980-as évek]]re a maorik kevesebb mint 20%-a beszélt elég jól maoriul, és ők is főleg otthon használták nyelvüket. |
||
Már az 1970-es években észlelték, hogy hamarosan bekövetkezhet az, hogy a maori nyelv beszélők nélkül marad. Így megszervezték a |
Már az 1970-es években észlelték, hogy hamarosan bekövetkezhet az, hogy a maori nyelv beszélők nélkül marad. Így megszervezték a'' Te Ātaarangi''-t (nyelvtanuló rendszert), a ''Kōhanga reo''-t (nyelvi fészek) és a ''Kura kaupapa Māori''-t (maori nyelviskola). |
||
== Nyelvi besorolása == |
== Nyelvi besorolása == |
||
52. sor: | 52. sor: | ||
== Földrajzi eloszlásuk == |
== Földrajzi eloszlásuk == |
||
Több mint 100 000 ember, szinte mindegyikük maori származású, beszél maoriul |
Több mint 100 000 ember, szinte mindegyikük maori származású, beszél maoriul – leginkább Új-Zélandon. [[1996]]-ban 160 000 ember jelezte, hogy tud maoriul, más források csak 50 000 beszélőről tanúsítanak. A [[2006]]-os népszámlálás szerint 131 613 maori képes beszélgetni mindennapi dolgokról maori nyelven. Ők Új-Zéland lakosságának 4,2%-át alkotják. |
||
A maorik nyelvtudásának szintje ismeretlen, sokuk fő otthoni nyelvnek jelöli meg a maorit, néhányan meg csak pár maori szót és frázist használnak (passzív kétnyelvűség). Csak 8000 maori egynyelvű beszélő van, bár sokan vannak olyanok, akik maoriul előbb beszélnek, mint angolul, mert: |
A maorik nyelvtudásának szintje ismeretlen, sokuk fő otthoni nyelvnek jelöli meg a maorit, néhányan meg csak pár maori szót és frázist használnak (passzív kétnyelvűség). Csak 8000 maori egynyelvű beszélő van, bár sokan vannak olyanok, akik maoriul előbb beszélnek, mint angolul, mert: |
||
64. sor: | 64. sor: | ||
== Írás == |
== Írás == |
||
A maori nyelv 20 betűt használ: A Ā E Ē H I Ī K M N O Ō P R T U Ū W NG és WH. A maori nyelv latin betűs írásával először [[James Cook]] kapitány és a korai felfedezők próbálkoztak. [[1814]]-től misszionáriusok próbálták meg elkapni a nyelv hangjait. [[1815]]-ben William Kendall kiadta a ''He Korao no New Zealand'' című könyvet, aminek címe mai helyesírással ''He Kōrero nō Aotearoa'' lenne. A mai helyesírás az 1820-as években alakult ki az északi területen használt változat alapján. |
A maori nyelv 20 betűt használ: A Ā E Ē H I Ī K M N O Ō P R T U Ū W NG és WH. Ezek közül a WH a magyarban is használatos F-nek felel meg, az O és Ō kicsivel nyíltabb, mint a magyaré, az U és Ū pedig ü-höz {{Audio|Close central rounded vowel.ogg|(ʉ)|help=no}} hasonlít. |
||
A maori nyelv latin betűs írásával először [[James Cook]] kapitány és a korai felfedezők próbálkoztak. [[1814]]-től misszionáriusok próbálták meg elkapni a nyelv hangjait. [[1815]]-ben William Kendall kiadta a ''He Korao no New Zealand'' című könyvet, aminek címe mai helyesírással ''He Kōrero nō Aotearoa'' lenne. A mai helyesírás az 1820-as években alakult ki az északi területen használt változat alapján. |
|||
A maori írás a magánhangzók hosszúságát a magánhangzó felett egy vonallal jelzi. Ez fontos, hiszen jelentés-megkülönböztető szerepe van: |
A maori írás a magánhangzók hosszúságát a magánhangzó felett egy vonallal jelzi. Ez fontos, hiszen jelentés-megkülönböztető szerepe van: |
||
87. sor: | 89. sor: | ||
== Nyelvtan == |
== Nyelvtan == |
||
A névszók egyes és többes számban megőrzik az alakjukat: ''ika'' (hal), ''rākau'' (fa). A határozott névszót a ''te'', a többes számot a ''ngā'' partikula jelöli. Néhány szóban megnyúlik a magánhangzó a többes szám esetén: ''wahine'' (nő) |
A névszók egyes és többes számban megőrzik az alakjukat: ''ika'' (hal), ''rākau'' (fa). A határozott névszót a ''te'', a többes számot a ''ngā'' partikula jelöli. Néhány szóban megnyúlik a magánhangzó a többes szám esetén: ''wahine'' (nő) – ''wāhine'' (nők). |
||
=== Igék === |
=== Igék === |
||
93. sor: | 95. sor: | ||
Az igék idejét az ige előtti partikulákkal fejezik ki: ''ka'' (jövő idő), ''i'' (múlt idő), ''kua'' (befejezett múlt), ''kia'' (dezideratív), ''me'' (előíró), ''e'' (nem múlt idő), ''ina'' vagy ''ana'' (punktatív-feltételes, "ha és amikor") és ''e ... ana'' (egyszerű múlt). |
Az igék idejét az ige előtti partikulákkal fejezik ki: ''ka'' (jövő idő), ''i'' (múlt idő), ''kua'' (befejezett múlt), ''kia'' (dezideratív), ''me'' (előíró), ''e'' (nem múlt idő), ''ina'' vagy ''ana'' (punktatív-feltételes, "ha és amikor") és ''e ... ana'' (egyszerű múlt). |
||
* '''''Kei''' te oma au''. |
* '''''Kei''' te oma au''. – Futok. (jelen idő) |
||
* '''''E''' oma '''ana''' au''. |
* '''''E''' oma '''ana''' au''. – Futottam. (egyszerű múlt idő) |
||
* '''''Ka''' oma au''. |
* '''''Ka''' oma au''. – Futni fogok. (jövő idő) |
||
* '''''I''' oma au''. |
* '''''I''' oma au''. – Futottam. (múlt idő) |
||
* '''''Kua''' oma au''. |
* '''''Kua''' oma au''. – Futottam. (befejezett múlt idő) |
||
Az igék (már ha van) a mondatok elején szoktak lenni, a partikulával: |
Az igék (már ha van) a mondatok elején szoktak lenni, a partikulával: |
||
103. sor: | 105. sor: | ||
=== Igei frázis === |
=== Igei frázis === |
||
* '''''E tangi ana''' te tamaiti.'' |
* '''''E tangi ana''' te tamaiti.'' – A gyerek sír. |
||
* '''''Kua mate''' te koroua.'' |
* '''''Kua mate''' te koroua.'' – az öreg ember meghalt. |
||
=== Névszói frázis === |
=== Névszói frázis === |
||
* '''''He kai-whaka-ako''' a Mere.'' |
* '''''He kai-whaka-ako''' a Mere.'' – Mere tanár. |
||
* '''''He reka''' ēnei kai.'' |
* '''''He reka''' ēnei kai.'' – Ez az étel finom. |
||
* '''''He moni''' ā-u?'' |
* '''''He moni''' ā-u?'' – Pénzed van-e? |
||
* '''''He waka''' t-ō Rei.'' |
* '''''He waka''' t-ō Rei.'' – Reinek van autója. |
||
=== Prepozíciós frázis === |
=== Prepozíciós frázis === |
||
* '''''Ko Rei''' t-ō-ku ingoa.'' |
* '''''Ko Rei''' t-ō-ku ingoa.'' – A nevem Rei. |
||
* '''''Nā wai''' tēnei pukapuka?'' |
* '''''Nā wai''' tēnei pukapuka?'' – Kié ez a könyv? |
||
* '''''Nō Hēmi''' tērā whare..'' |
* '''''Nō Hēmi''' tērā whare..'' – Ez a ház Hemié. |
||
* '''''Mō rātou''' tēnē waka.'' |
* '''''Mō rātou''' tēnē waka.'' – Ez az autó ott az övé. |
||
=== Fókuszálás === |
=== Fókuszálás === |
||
128. sor: | 130. sor: | ||
=== Személyes névmások === |
=== Személyes névmások === |
||
[[Fájl:Pronouns_In_New_Zealand_Te_Reo_Māori.svg|thumb]] |
|||
Mint a legtöbb polinéz nyelv esetén, a maoriban is három szám van a személyes névmásoknál, egyes, kettes és többe szám: ''ia'' (E/3), ''rāua'' (Du/3), ''rātou'' (T/3). A személyes névmások között van exkluzív és inkluzív névmások: ''mātou'' (mi, exl.), ''tātou'' (mi, ink.), ''koutou'' (ti), ''rātou'' (ők), ''māua'' (mi ketten, exk.), ''tāua'' (mi ketten, ink.), ''kōrua'' (ti ketten), ''rāua'' (ők ketten). A beszélő több emberhez máshogy szól, mint egyhez: |
Mint a legtöbb polinéz nyelv esetén, a maoriban is három szám van a személyes névmásoknál, egyes, kettes és többe szám: ''ia'' (E/3), ''rāua'' (Du/3), ''rātou'' (T/3). A személyes névmások között van exkluzív és inkluzív névmások: ''mātou'' (mi, exl.), ''tātou'' (mi, ink.), ''koutou'' (ti), ''rātou'' (ők), ''māua'' (mi ketten, exk.), ''tāua'' (mi ketten, ink.), ''kōrua'' (ti ketten), ''rāua'' (ők ketten). A beszélő több emberhez máshogy szól, mint egyhez: |
||
135. sor: | 139. sor: | ||
* Tēnā koutou: Üdv nektek (több mint két személynek) |
* Tēnā koutou: Üdv nektek (több mint két személynek) |
||
== |
== Források == |
||
* Biggs, Bruce (1994). ''Does Māori have a closest relative?'' In Sutton (ed.)(1994), pp. 96–105. |
* Biggs, Bruce (1994). ''Does Māori have a closest relative?'' In Sutton (ed.)(1994), pp. 96–105. |
||
* Biggs, Bruce (1998). ''Let's Learn Māori''. Auckland: Auckland University Press. |
* Biggs, Bruce (1998). ''Let's Learn Māori''. Auckland: Auckland University Press. |
||
142. sor: | 145. sor: | ||
* Clark, Ross (1994). ''Moriori and Māori: The Linguistic Evidence''. In Sutton (ed.)(1994), pp. 123–135. |
* Clark, Ross (1994). ''Moriori and Māori: The Linguistic Evidence''. In Sutton (ed.)(1994), pp. 123–135. |
||
* Harlow, Ray (1994). ''Māori Dialectology and the Settlement of New Zealand''. In Sutton (ed.)(1994), pp. 106–122. |
* Harlow, Ray (1994). ''Māori Dialectology and the Settlement of New Zealand''. In Sutton (ed.)(1994), pp. 106–122. |
||
* [http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/maori.pdf Magyar-Maori szótár] (PDF) |
|||
* Sutton, Douglas G. (ed.) (1994). ''The Origins of the First New Zealanders''. Auckland: Auckland University Press. |
|||
== |
== További információk == |
||
{{InterWiki|code=mi}} |
{{InterWiki|code=mi}} |
||
* [ |
* [https://books.google.hu/books?id=RkJTxNbcv7oC&pg=PA6&lpg=PA6&dq=Maori+grammar&source=bl&ots=uxfniBKB5J&sig=wjrFUrfb-e5SvIEtH2XrsKNsENU&hl=hu&ei=eqfDSozNI430mAOq-cCzBg&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=4&ved=0CBMQ6AEwAzge#v=onepage&q=Maori%20grammar&f=false Maori: a linguis introduction (online könyv)] |
||
* [http://www.tereo.govt.nz/act87/index.shtml |
* [https://archive.today/20120526055421/http://www.tereo.govt.nz/act87/index.shtml] |
||
* [http://www.korero.maori.nz/ korero.maori.nz] Māori oktatási források |
* [http://www.korero.maori.nz/ korero.maori.nz] Māori oktatási források |
||
* [http://www.ethnologue.org/show_language.asp?code=mri Ethnologue report for Maori] |
* [http://www.ethnologue.org/show_language.asp?code=mri Ethnologue report for Maori] |
||
* [http://www.tetaurawhiri.govt.nz/ Māori Nyelvi Bizottság] (sets definitive standards). |
* [http://www.tetaurawhiri.govt.nz/ Māori Nyelvi Bizottság] (sets definitive standards). |
||
* [http://translator.kedri.info/ Angol és māori szófordító], originally developed at the [[University of Otago]]. |
* [https://web.archive.org/web/20070121043246/http://translator.kedri.info/ Angol és māori szófordító], originally developed at the [[University of Otago]]. |
||
* [http://www.learningmedia.co.nz/nz/online/ngata/ Ngata Māori–English English–Māori Dictionary] from Learning Media; gives several options and shows use in phrases. |
* [https://web.archive.org/web/20070128213004/http://www.learningmedia.co.nz/nz/online/ngata/ Ngata Māori–English English–Māori Dictionary] from Learning Media; gives several options and shows use in phrases. |
||
* [http://www.nzdl.org/niupepa Māori nyelvű újság] |
* [http://www.nzdl.org/niupepa Māori nyelvű újság] |
||
* [http://maoritelevision.com Maori Televízió] |
* [http://maoritelevision.com Maori Televízió] |
||
* [http://www.maorilanguage.info/mao_phon_desc1.html Maori fonológia] |
* [http://www.maorilanguage.info/mao_phon_desc1.html Maori fonológia] |
||
* [http://www.maorilanguage.net/ maorilanguage.net] Tanuld meg a maori nyelv alapjait video-kommentárokkal |
* [http://www.maorilanguage.net/ maorilanguage.net] Tanuld meg a maori nyelv alapjait video-kommentárokkal |
||
* [ |
* [https://www.microsoft.com/downloads/info.aspx?na=22&p=1&SrcDisplayLang=en&SrcCategoryId=&SrcFamilyId=&u=%2fdownloads%2fdetails.aspx%3fFamilyID%3d27ab0ec0-c2b3-409e-bdf1-d56cd5e90d9c%26DisplayLang%3den Microsoft Māori billentyűzet]{{Halott link|url=https://www.microsoft.com/downloads/info.aspx?na=22&p=1&SrcDisplayLang=en&SrcCategoryId=&SrcFamilyId=&u=%2fdownloads%2fdetails.aspx%3fFamilyID%3d27ab0ec0-c2b3-409e-bdf1-d56cd5e90d9c%26DisplayLang%3den |date=2018-11 }} |
||
* [http://www.nzhistory.net.nz/node/2282 Maori nyelvi hét (NZHistory)] |
* [http://www.nzhistory.net.nz/node/2282 Maori nyelvi hét (NZHistory)] – includes a history of the Māori language, the Treaty of Waitangi Māori Language claim and 100 words every New Zealander should know |
||
* [http://www.huia.co.nz Huia Publishers], catalogue includes ''Tirohia Kimihia'' the world's first Māori monolingual dictionary for learners |
* [http://www.huia.co.nz Huia Publishers], catalogue includes ''Tirohia Kimihia'' the world's first Māori monolingual dictionary for learners |
||
* [http://www.imdb.com/Sections/Languages/Maori/ IMDb: Māori nyelvű filmek] |
* [http://www.imdb.com/Sections/Languages/Maori/ IMDb: Māori nyelvű filmek] {{Wayback|url=http://www.imdb.com/Sections/Languages/Maori/ |date=20080407152514 }} |
||
* [http://www.tpk.govt.nz/en/in-print/our-publications/?s=a568a773-1f8c-433c-8669-288ae44d2c6c Publications about Māori language] from Te Puni Kōkiri, the Ministry of Māori Development |
* [http://www.tpk.govt.nz/en/in-print/our-publications/?s=a568a773-1f8c-433c-8669-288ae44d2c6c Publications about Māori language] {{Wayback|url=http://www.tpk.govt.nz/en/in-print/our-publications/?s=a568a773-1f8c-433c-8669-288ae44d2c6c |date=20100522194457 }} from Te Puni Kōkiri, the Ministry of Māori Development |
||
[[Kategória:Természetes nyelvek]] |
[[Kategória:Természetes nyelvek]] |
||
[[Kategória:Maori kultúra]] |
[[Kategória:Maori kultúra]] |
||
[[Kategória:Maláj-polinéz nyelvek]] |
|||
[[en:Māori language]] |
|||
[[als:Maori (Sprache)]] |
|||
[[am:ማዖሪ ቋንቋ]] |
|||
[[ang:Māorisc sprǣc]] |
|||
[[ar:لغة ماورية]] |
|||
[[be:Маары, мова]] |
|||
[[be-x-old:Маары (мова)]] |
|||
[[bg:Маорски език]] |
|||
[[br:Maorieg]] |
|||
[[ca:Maori]] |
|||
[[cs:Maorština]] |
|||
[[cy:Maori (iaith)]] |
|||
[[da:Maori (sprog)]] |
|||
[[de:Maorische Sprache]] |
|||
[[el:Μαορί γλώσσα]] |
|||
[[eo:Maoria lingvo]] |
|||
[[es:Idioma maorí]] |
|||
[[et:Maoori keel]] |
|||
[[eu:Maoriera]] |
|||
[[fa:زبان مائوری]] |
|||
[[fi:Maorin kieli]] |
|||
[[fr:Maori de Nouvelle-Zélande]] |
|||
[[ga:Maorais]] |
|||
[[gl:Lingua maorí]] |
|||
[[he:מאורית]] |
|||
[[hr:Maorski jezik]] |
|||
[[id:Bahasa Maori]] |
|||
[[it:Lingua māori]] |
|||
[[ja:マオリ語]] |
|||
[[ka:მაორული ენა]] |
|||
[[ko:마오리어]] |
|||
[[kw:Tavas Māori]] |
|||
[[la:Lingua Maoriana]] |
|||
[[lij:Lengua maori]] |
|||
[[lt:Maorių kalba]] |
|||
[[lv:Maoru valoda]] |
|||
[[mi:Reo Māori]] |
|||
[[mk:Маорски јазик]] |
|||
[[ms:Bahasa Māori]] |
|||
[[nl:Maori (taal)]] |
|||
[[nn:Maori]] |
|||
[[no:Maorisk]] |
|||
[[oc:Maòri (lenga)]] |
|||
[[pl:Język maoryski]] |
|||
[[pnb:ماوری]] |
|||
[[pt:Língua maori]] |
|||
[[qu:Mawri simi]] |
|||
[[ro:Limba maori]] |
|||
[[ru:Маори (язык)]] |
|||
[[simple:Māori language]] |
|||
[[sk:Maorijčina]] |
|||
[[sm:Gagana Māoli]] |
|||
[[sv:Maori]] |
|||
[[ta:மாவோரி மொழி]] |
|||
[[tl:Wikang Māori]] |
|||
[[uk:Маорі (мова)]] |
|||
[[wa:Mawori]] |
|||
[[zh:毛利语]] |
|||
[[zh-min-nan:Māori-gú]] |
A lap jelenlegi, 2024. július 10., 19:55-kori változata
Maori nyelv Te reo Māori | |
Kiejtés | ˈmaːoɾi, te ˈɾeo ˈmaːoɾi |
Beszélik | Új-Zéland |
Terület | Polinézia |
Beszélők száma | 157 110 új-zélandi állampolgár állította, hogy tudnak mindennapi dolgokról maoriul beszélni (2006) fő |
Nyelvcsalád | ausztronéz maláj-polinéz polinéz ág keleti csoport maori nyelv |
Írásrendszer | latin ábécé |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Új-Zéland |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | mi |
ISO 639-2 | mri (T)mao (B) |
ISO 639-3 | mri |
A Wikimédia Commons tartalmaz Te reo Māori témájú médiaállományokat. |
A maori nyelv (saját elnevezése te reo Māori, általában csak te reo) (kiejtése: [ˈmaːɔɾi] hallgat) Új-Zéland egyik hivatalos nyelve. Nyelvileg a keleti polinéz nyelvek közé tartozik, legközelebbi rokona a Cook-szigeti maori, a tuamotu és a tahiti, kevésbe áll közel a hawaii és a marquez-szigeti nyelvhez, és a nyugati polinéz nyelvek, a szamoai, a tokelaui, a niuei és a tongai a legtávolabbi rokonai.
Hivatalos státusza
[szerkesztés]Új-Zélandnak három hivatalos nyelve van: az angol nyelv, a maori és az új-zélandi jelnyelv. A maori a hivatalos státuszát 1987-ben nyerte el, amikor megszületett a Maori nyelvtörvény. A legtöbb kormányzati szervnek van kétnyelvű neve, pl. a Belügyminisztérium maoriul Te Tari Taiwhenua, ugyanígy a helyi önkormányzatok és könyvtárak is használnak kétnyelvű feliratokat. Az új-zélandi posta is felismeri a kétnyelvű helyneveket.
2004. márciusa óta létezik a Maori Televízió csatorna, ahol főleg maori nyelven zajlik a műsorszórás. 2008. március 28-án elindult a második, Te Reo tv-csatorna.
Története
[szerkesztés]A maorik kenukkal érték el Új-Zéland szigetét, a Cook-szigetek felől vagy a Társaság-szigetek felől. Érkezésük Kr. u. 1300 körül történhetett. Nyelvük a 19. századig viszonylagos elszigeteltségben volt.
A 19. században a maori nyelvnek zavaros története volt. Kezdetben domináns nyelv volt, a mindennapi élet kommunikációs nyelve (bár az iskolákban a maori gyerekeknek már angolt is tanítottak), majd 1860-tól az angol nyelv árnyékában kisebbségi nyelv lett. A 19. század második felében angol nyelvű iskolákat vezettek be, az 1880-as évektől megtiltották a maori nyelv használatát az iskolákban, így sok maori tanult angolul.
A második világháborúig a legtöbb maori első nyelve a maori volt. Politikai gyűléseket tartottak maori nyelven, irodalmat adtak ki. A változás az 1930-as években indult meg, az 1940-es évektől az 1970-es évekig megindult a maorik vándorlása a városokba, az angol nyelv számukra a jólét és boldogulás eszköze lett. Ekkoriban történt az, hogy számos maori szülő beszüntette a gyerekeivel való érintkezésben a maori nyelv használatát. Ez, valamint az amúgy is az angol nyelvet támogató új-zélandi politika miatt az 1980-as évekre a maorik kevesebb mint 20%-a beszélt elég jól maoriul, és ők is főleg otthon használták nyelvüket.
Már az 1970-es években észlelték, hogy hamarosan bekövetkezhet az, hogy a maori nyelv beszélők nélkül marad. Így megszervezték a Te Ātaarangi-t (nyelvtanuló rendszert), a Kōhanga reo-t (nyelvi fészek) és a Kura kaupapa Māori-t (maori nyelviskola).
Nyelvi besorolása
[szerkesztés]Az összehasonlító nyelvtudomány szerint a maori nyelv a keleti polinéz nyelvek közé tartozik, a tahiti alcsoportba, ahova a rarotongai és a tahiti is tartozik. Más fontosabb keleti polinéz nyelvek a hawaii, a marquez-szigeteki és a rapa nui nyelvek. Bár ezek a nyelvek elég nagy nyelvészeti hasonlóságokat mutatnak, kölcsönös érthetőség alig áll fenn közöttük. A modern maori beszélői szerint ők a Cook-szigetek nyelveit értik a legjobban.
Földrajzi eloszlásuk
[szerkesztés]Több mint 100 000 ember, szinte mindegyikük maori származású, beszél maoriul – leginkább Új-Zélandon. 1996-ban 160 000 ember jelezte, hogy tud maoriul, más források csak 50 000 beszélőről tanúsítanak. A 2006-os népszámlálás szerint 131 613 maori képes beszélgetni mindennapi dolgokról maori nyelven. Ők Új-Zéland lakosságának 4,2%-át alkotják.
A maorik nyelvtudásának szintje ismeretlen, sokuk fő otthoni nyelvnek jelöli meg a maorit, néhányan meg csak pár maori szót és frázist használnak (passzív kétnyelvűség). Csak 8000 maori egynyelvű beszélő van, bár sokan vannak olyanok, akik maoriul előbb beszélnek, mint angolul, mert:
- a maori még mindig közösségi nyelv az északi részeken
- a kohanga reo óvodákban csak maori nyelvet lehet használni
- számos maori kétnyelvű családban nő fel.
A városiasodás a második világháború után gyors nyelvváltást eredményezett, maoriról angolra, ezért a maorik sosem kommunikálnak két nyelven, főképp új-zélandi angolt használnak, vagy a második nyelvüket.
Írás
[szerkesztés]A maori nyelv 20 betűt használ: A Ā E Ē H I Ī K M N O Ō P R T U Ū W NG és WH. Ezek közül a WH a magyarban is használatos F-nek felel meg, az O és Ō kicsivel nyíltabb, mint a magyaré, az U és Ū pedig ü-höz (ʉ) hasonlít.
A maori nyelv latin betűs írásával először James Cook kapitány és a korai felfedezők próbálkoztak. 1814-től misszionáriusok próbálták meg elkapni a nyelv hangjait. 1815-ben William Kendall kiadta a He Korao no New Zealand című könyvet, aminek címe mai helyesírással He Kōrero nō Aotearoa lenne. A mai helyesírás az 1820-as években alakult ki az északi területen használt változat alapján.
A maori írás a magánhangzók hosszúságát a magánhangzó felett egy vonallal jelzi. Ez fontos, hiszen jelentés-megkülönböztető szerepe van:
rövid | hosszú | ||
---|---|---|---|
matua | apa | mātua | szülők |
panga | kirakó | pānga | hatás |
maro | kötény | mārō | kemény |
ana | barlang | anā | ott |
pahu | ugat | pahū | felrobban |
Nyelvtan
[szerkesztés]A névszók egyes és többes számban megőrzik az alakjukat: ika (hal), rākau (fa). A határozott névszót a te, a többes számot a ngā partikula jelöli. Néhány szóban megnyúlik a magánhangzó a többes szám esetén: wahine (nő) – wāhine (nők).
Igék
[szerkesztés]Az igék idejét az ige előtti partikulákkal fejezik ki: ka (jövő idő), i (múlt idő), kua (befejezett múlt), kia (dezideratív), me (előíró), e (nem múlt idő), ina vagy ana (punktatív-feltételes, "ha és amikor") és e ... ana (egyszerű múlt).
- Kei te oma au. – Futok. (jelen idő)
- E oma ana au. – Futottam. (egyszerű múlt idő)
- Ka oma au. – Futni fogok. (jövő idő)
- I oma au. – Futottam. (múlt idő)
- Kua oma au. – Futottam. (befejezett múlt idő)
Az igék (már ha van) a mondatok elején szoktak lenni, a partikulával:
Igei frázis
[szerkesztés]- E tangi ana te tamaiti. – A gyerek sír.
- Kua mate te koroua. – az öreg ember meghalt.
Névszói frázis
[szerkesztés]- He kai-whaka-ako a Mere. – Mere tanár.
- He reka ēnei kai. – Ez az étel finom.
- He moni ā-u? – Pénzed van-e?
- He waka t-ō Rei. – Reinek van autója.
Prepozíciós frázis
[szerkesztés]- Ko Rei t-ō-ku ingoa. – A nevem Rei.
- Nā wai tēnei pukapuka? – Kié ez a könyv?
- Nō Hēmi tērā whare.. – Ez a ház Hemié.
- Mō rātou tēnē waka. – Ez az autó ott az övé.
Fókuszálás
[szerkesztés]A határozott alanyt fókuszpozícióba lehet tenni, a mondat elejére, egy ko partikulával együtt:
- E horoi ana a Mere i ngā rīhi > Ko Mere e horoi ana i ngā rīhi.
- Mere az edényt mossa. > Mere mossa az edényt.
Személyes névmások
[szerkesztés]Mint a legtöbb polinéz nyelv esetén, a maoriban is három szám van a személyes névmásoknál, egyes, kettes és többe szám: ia (E/3), rāua (Du/3), rātou (T/3). A személyes névmások között van exkluzív és inkluzív névmások: mātou (mi, exl.), tātou (mi, ink.), koutou (ti), rātou (ők), māua (mi ketten, exk.), tāua (mi ketten, ink.), kōrua (ti ketten), rāua (ők ketten). A beszélő több emberhez máshogy szól, mint egyhez:
- Tēnā koe: Üdv neked (egy személynek)
- Tēnā kōrua: Üdv nektek (két személynek)
- Tēnā koutou: Üdv nektek (több mint két személynek)
Források
[szerkesztés]- Biggs, Bruce (1994). Does Māori have a closest relative? In Sutton (ed.)(1994), pp. 96–105.
- Biggs, Bruce (1998). Let's Learn Māori. Auckland: Auckland University Press.
- Bauer, Winifred (1997). Reference Grammar of Māori. Reed.
- Clark, Ross (1994). Moriori and Māori: The Linguistic Evidence. In Sutton (ed.)(1994), pp. 123–135.
- Harlow, Ray (1994). Māori Dialectology and the Settlement of New Zealand. In Sutton (ed.)(1994), pp. 106–122.
- Magyar-Maori szótár (PDF)
További információk
[szerkesztés]- Maori: a linguis introduction (online könyv)
- [1]
- korero.maori.nz Māori oktatási források
- Ethnologue report for Maori
- Māori Nyelvi Bizottság (sets definitive standards).
- Angol és māori szófordító, originally developed at the University of Otago.
- Ngata Māori–English English–Māori Dictionary from Learning Media; gives several options and shows use in phrases.
- Māori nyelvű újság
- Maori Televízió
- Maori fonológia
- maorilanguage.net Tanuld meg a maori nyelv alapjait video-kommentárokkal
- Microsoft Māori billentyűzet[halott link]
- Maori nyelvi hét (NZHistory) – includes a history of the Māori language, the Treaty of Waitangi Māori Language claim and 100 words every New Zealander should know
- Huia Publishers, catalogue includes Tirohia Kimihia the world's first Māori monolingual dictionary for learners
- IMDb: Māori nyelvű filmek Archiválva 2008. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Publications about Māori language Archiválva 2010. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben from Te Puni Kōkiri, the Ministry of Māori Development