Ausztronéz nyelvcsalád
Az ausztronéz nyelvcsalád a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Délkelet-Ázsia és Óceánia, valamint Madagaszkár. A 21. század elején a nyelvtudomány mintegy 960 különböző nyelvet tart számon ebben a családban, 380 millió beszélővel. Az ausztronéz nyelvek között sok nagy irodalmi és államnyelv van, a többségük azonban a Csendes-óceán kisebb-nagyobb szigetein használatos, némelyikük csak néhány száz vagy ezer beszélővel.
Története, jellegzetességei
[szerkesztés]A nyelvtudomány a nyelvcsalád eredetét Tajvan szigetéig tudja visszavezetni, ahol az őslakosok még ma is használnak néhány ausztronéz nyelvet. E nyelvek hordozóinak széttelepülése az i. e. 5. évezredben kezdődött meg, de csak jóval később gyorsult fel.
Az ausztronéz nyelvek ezen az óriási területen hasonló szerkezetűek, alapszókincsükben is sok a közös szó, azonban a kölcsönös érthetőség bizonyos foka csak az egymással szorosabban rokon nyelvek, egymáshoz közelebb élő népcsoportok között fordul elő.
E nyelvek hangrendszerére általában a kevés különböző fonéma (magán- vagy mássalhangzó) jellemző. Gyakoriak a magánhangzók, a szó vége legtöbbször magánhangzóra végződik. Ragozó nyelvek, elő-, utó- és belragokkal - vagy különírás esetében elöljárókkal és névutókkal.
Többes szám első személyben megkülönböztetnek inkluzív és exkluzív alakokat: például a maláj nyelvben kita = mi (én és ti); illetve kami = mi (én és ők, nem ti)
A névszók között gyakori a kettős szám, sőt keleten hármas szám is előfordul az egyes és többes szám mellett. A nyelvcsalád sok tagja megkülönbözteti a birtokviszony esetében az állandó és alkalmi birtokosságot.
Az írásuk túlnyomórészt latin betűs; a batak nyelvnek indiai eredetű írása van (lontara írás).
Az ausztronéz nyelvcsalád etnikumai a maláj-polinéz rasszhoz tartoznak, de egyes csoportjaik észrevehetően különböznek egymástól: például az új-zélandi maorikban feltűnőbbek a mongolos vonások, a melanéziaiak bőre sötétebb. A madagaszkári malagaszok afrikai eredetű etnikumokkal is keveredtek, ezért rajtuk negrid vonások figyelhetők meg.
A családhoz tartozó nyelvek
[szerkesztés]- Tajvani ág
- atajal
- coni
- Pajvan nyelvek
- ami
- bunun
- pajvan
- szároa
- Maláj-polinéz ág
- maláj
- tyam (cham – kihalt)
- Nyugati maláj-polinéz nyelvek
- Délkelet-ázsiai nyelvek
- Fülöp-szigeteki nyelvek
- Malgas nyelvek
- Nyugat-indonéziai nyelvek
- indonéz
- borneói nyelvek
- szumátrai nyelvek
- jávai nyelvek
- bali-szaszak nyelvek
- celebeszi nyelvek
- Nyugati-mikronéziai nyelvek
- papaui
- chamorro
- Középső maláj-polinéz nyelvek
- manggarai
- ngadha
- roti
- tetum
- burui
- Dél-halmaherai nyugat-új-guineai nyelvek
- buli
- numfor-biak
- varopen
- Óceániai nyelvek
Korábban a tai-kadai nyelvcsalád nyelveit (például thai nyelv, lao nyelv) is ide sorolták egy külön ágként („thai ág”).
Források
[szerkesztés]- Comrie, Bernard, Stephen Matthews, Maria Polinsky. A nyelvek világatlasza. Budapest: Kossuth Kiadó, 91-101. o. [2006]. ISBN 963 09 4834 6
- Fodor, István. A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 177-184. o. [2004]. ISBN 963 7094 06 7
