Ugrás a tartalomhoz

„Szecesszió” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
 
(216 közbenső módosítás, amit 72 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{lektor}}
A '''Szecesszió''' szó ''közhasználatban'' egy meghatározott tartalommal és megjelenéssel rendelkező ''művészeti stílusirányzatot jelent''. Amennyiben azonban csak felszínesen is figyelmet fordítunk a szecesszió (és névváltozatai) ''feltűnésének történelmi körülményeire'', azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy egy, a művészeti stílusnál mélyebb tartalmat hordozó, tulajdonképpen ''új kulturális stádium; az ipari forradalom társadalmának intellektuális tükröződése''.

== A szó lexikális meghatározása ==

* lásd:(Művészettörténeti ABC)<ref>Szerkb.: Művészettörténeti ABC - Akadémiai K. Bp. 1961. - (?)</ref>
* ''szecesszió (latin: kivonulás) '': a művészettörténetben azoknak a művészcsoportoknak a mozgalma, amelyek kiválnak a már meglevő egyesülésekből, hogy saját művészi céljaikat kövessék. Ilyen volt a müncheni szecesszió (1892), a bécsi szecesszió (1897), berlini szecesszió (1899)
* ''szecessziós stílus:'' a historizáló stílusok (> historizmus) ellenhatásaként kialakult képzőművészeti, iparművészeti, építészeti stílus, kb. 1890-1910 között. Általában a bécsi szecesszió stílusát nevezzük így, amely a német Jugendstíl legkifinomultabb változata. Ornamentikáját természeti formákból merítette; stilizált, dekoratív lendületes vonalvezetésű fő motívumai: vízi növények, állatok és hullámok. Kedvelt színei: lila, szürke, rózsaszín, májszín, olajzöld. (> még: art nouveau, > style1900). Fő képviselői a festészetben: [[M. Klinger]] (1857-1920), [[Ferdinand Hodler|F. Hodler]] (1853-1917), [[Gustav Klimt]] (1862-1918), az iparművészetben [[W. Crane]] (1845-1915), stb.
* ''jugend-stílus:'' a >historizmus ellenhatásaként létrejött képzőművészeti irányzat (kb. 1896-1910) német elnevezése. A Münchenben megjelenő Jugend művészeti folyóiratról kapta a nevét. Célja egy új, növényi elemeket stilizáló lineáris kompozíciójú díszítési rendszer alkotása volt, minden régi elem elvetésével. Az irányzat annaki idején erősen befolyásolta az iparművészetet, a használati grafikát, a női divatot, a bútorstílust, sőt helyenként az építészeti dekorációt és a festészetet is; a szobrászatban csak igen kis mértékben jelentkezett. – Ausztriában és Magyarországon szecessziós stílusnak, Franciaországban art nuoveau- nak nevezték.
* ''art nuoveau:'' [ár nuvo] (fr.: új művészet) a >szecessziós stílus (Jugendstil) 1895-1910) francia elnevezése.

== Előzmények és általános értelmezés ==

„...Az új művészet ambivalenciája, többarcúsága és változékonysága (amit eltérő nevei is mutatnak) nem szeszélyből fakad, hanem ''a stílust életre hívó (sz.:társadalmi) helyzetből''. Egyszerűen fogalmazva, ''ez az ambivalencia a művészet és a technikai fejlődés disszonanciájának a következménye'', amely a 19. század során egyre nyilvánvalóbbá vált, és egyre égetőbben igényelt valamilyen megoldást. Erre 1900 körül érkezett el a pillanat. A feszültség az alkotó energia nagy hatású és kiterjedésű robbanásához vezetett.”(K.J.S.)<ref> a többször felmerülő idézett: Klaus Jürgen Sembach </ref>

A 19. századvég a technikai forradalom kiteljesedésének megjelenítésének időszaka, amely a gépi tömeg)termelést, a kézművesség hanyatlását, a társadalom széleskörűen: szegények- és szűk körűen: gazdagok rétegeire bomlását, a gép(technika) nimbuszát és a humán kultúra háttérbe szorulását eredményezte. A kialakult társadalmi (gazdasági, politikai, kultúrális) feszültségek feloldására számtalan mozgalom aktivizálódott.

[[John Ruskin]](1819-1900) már a XIX. század közepén meghirdette a visszatérést a kézművességhez és egyfajta spiritualizmushoz, mint ami az ipari civilizáció sivárságának ellenszere. Az ő nyomdokain járó ír származású [[William Morris]] (1834-1896) olyan művészetről álmodott, amely mindenkié és mindenütt jelen van. Így született meg az „[[Arts and Crafts]]” (művészi kézművesség) mozgalom. A tradicionális formákba bújtatott gépi tömegtermékekkel szemben az esztétikai (művészi) értéket is hordozó kézműves eszközök, használati tárgyak termelését hirdette. Programjuk szerint e tárgyak értékét a használati cél (eszközfunkció), az előállítási mód (kézműves technika) és művészi hatás (megjelenési mód, esztétikum) együttes érvényesülése képezi. ''Annak ellenére, hogy a mozgalom kedvező társadalmi fogadtatásban részesült, s valóban értékes termékek jöttek létre, a mozgalom csakhamar kifulladt'' (a kézműves termékek költséges előállításuk miatt a társadalom széles rétegei számára elérhetetlenek (de legalábbis a tömegcikkekkel szemben versenyképtelenek) lévén, ''végül is csupán a társadalmi elit „divat-termékei”-vé lokalizálódtak''.

Amit ma szecessziónak nevezünk, a maga korában más-más helyen és más-más néven jelentkezett, és nem pontosan ugyanazt jelentette a különböző társadalmi és gazdasági helyzetű és igen eltérő nemzeti sajátságokkal rendelkező országokban, illetve régiókban.

* Franciaországban: „Art Nouveau" vagy „style Guimard"
* Belgiumban: ugyancsak „Art Nouveau",
* Angliában: „Art Nouveau" és „Modern Style"
* Egyesült Államokban: ugyanígy „Art Nouveau" és „Modern Style", "Tiffany Style"
* Németországban: „Jugendstil",
* Ausztriában: „Sezession",
* Magyarországon: „Szecesszió",
* Olaszországban: „Stile Liberty",
* Barcelonában, Valenciában: „Modernisme"
* Spanyolország többi részén: „Modernismo"
* Latin-Amerikában: úgyszintén „Modernismo".

A szecessziót ''egyrészt az ipari civilizáció elleni fellépésnek tekinthetjük'', melynek esztétikája a szimbolizmus gondolatvilágában gyökerezik, ''másrészt a természet formavilágához való közeledésnek''. Ezt a két indítékot [[Mackmurdo]] (1851-1942) tárta fel. Szerinte „a művészet nem törekedhet a természet utánzására, hanem olyan imaginatív alkotótevékenység, amely a természetben keresi szimbólumait; az akadémizmus és a historizáló eklektikamesterkéltségével szemben” és felszabadulást akar hozni az élet és az őszinteség nevében. A mozgalom belső sokrétűségére jellemző, hogy míg Morris ''mindenki művészetének'' tulajdonképpeni társadalmi funkciójára alapoz, uganakkor az angol esztéticizmus fő teoretikusának, [[Walter Peters]]-nek (1839-1894) elveit is befogadja, aki szerint „a művészet önmagáért van, nem feladata a társadalmi problémák tükrözése”. [[Voysey]] (1857-1941) építész pedig szintén Morrisnak, az eklektika dagályossága elleni elve szerint, világos, eszköztelen stílusával szinte már a racionális építészetelőfutárának tekinthető.

Az Angliában nagy jelentőségűvé vált esztéticizmus a kontinens országait és térségeit sem hagyta érintetlenül. Ez a hatás azonban csak vázát képezte a területenként – sokszor csak városokra koncentrált – építészeti-művészeti-, iparművészeti-, vagy művészetelméleti gyakorlatnak. A szecesszió lényegéhez tartozó jellege – vagyis a művészeti ágak egymásba játszása – az irányzat európai pályafutása során kristályosodott ki és ezért nehéz a szecessziós építészetről, vagy iparművészetről, beszélni. Ezt példázza a magyarországi [[Gödöllői Művésztelep]] is, jelezve, hogy nem célszerű a technikák, vagy ágazatok szerinti hagyományos csoportosítás. A szecesszió európai pályafutásának másik jellemzője, hogy határozottan regionális színezetű, az egyes nemzeti (például magyar-), regionális (például orosz-),– esetenként etnikai (például Barcelona-) színezetet is magába szív. Ezért csupán általános keretként értelmezhetjük a szecessziónak egyes országok szerinti tárgyalását, hangsúlyozva, hogy a létrejött alkotások jellege (stílusa) területileg (etnikailag, stb.) mindenkor konkrét.

== A szecesszió térségi kibontakozása és jellemzői ==

A szecesszió elemzése szűklátókörű lenne, ha csupán a művészetről és a jobb életkörülményekről alkotott elgondolások együttesének látnánk. Egyébként is: nem tartott sokáig. Legkiemelkedőbb művelői – amennyiben sikerült túlélniük a világháborút – az újabb irányzatok elindítóivá, művelőivé váltak. A szecessziónak, mint tünékeny jelenségnek, több központja volt. A steril, aprólékos művészetelemzéstől eltérően, topográfiailag vizsgálva látható, hogy az új kezdeményezések nem annyira a nagyvárosokban jelentkeztek, mint inkább az akkor jelentéktelenebbnek számító helyeken. Például [[Glasgow]]-ban, a franciaországi [[Nancy]-ban, a németorságiDarmstadtban vagy [[Weimar]]-ban, [[München]]-ben, a Párizs árnyékzónájában levő [[Brüsszel]]-ben, a spanyol/baszk [[Barcelona|Barcelonában]] és [[Helsinki]]-ben, vagy a kiegyezéskoriMagyarország vidéki városaiban. Tény, hogy sok minden történt Párizsban, Bécsben, s Berlin is kivette a részét, de London jóformán alig, Madrid pedig egyáltalán nem.

'''A távoli Amerikában ''' – furcsa módon - több minden történt Chicagoban, mint New Yorkban, ahol pedig kedvezőbbek voltak a feltételek. A vidék tehát nemcsak részt vállalt az új felkarolásában, hanem neki jutott a döntő szerep. A vidéki városok - voltaképpen helyzetüket kihasználva - befogadóivá váltak ennek az egyébként olyan „emelkedett stílus”-nak. Pedig a szecesszió, mely a szociális reformok iránti érzékenysége ellenére, inkább a nagyvárosi, kifinomultabb ízlésvilágú és kellően vagyonos polgárokra számíthatott valójában.

=== Anglia ===
A szigetországban az eszéticizmusból szinte észrevétlenül alakult ki a szecesszió. Nagy egyénisége a skót származású [[Charles Rennie Mackintosh]] (1868-1928), aki zömében Glasgowban tevékenykedett. Fő jellemzője az anyag és a különböző technológiák tisztelete és az a felfogása, hogy az építészet feladata a terek létesítése. Ez az ''Arts and Crafrts'' elveiből és abból származik amit a kézműves érez a természetes anyagok és azok megmunkálási folyamata iránt. Szinte vallásos áhitatot érez a kő iránt.

* '''Glasgow:''' A kilencvenes években a "glasgowi négyek" vezéralakja Mackintosh, s ide tartozik leendő felesége, [[Margaret Macdonald]] eteik, de a kontinensen 1900-ban (Bécsben, Torinóban és Moszkvában) rendezett kiállításaik nagy sikert arattak. Mackintosh főműve, az 1897-ben épített ''School of Art'', melyen teljes pompájukban érvénesülnek a nagy sima falfelületek. Figyelemre méltó az a nagy gondosság, amivel a fát, a vasat és az üveget kezeli. Térfelfogásának érvényesülése az intézmény könyvtárán ismerhető fel. Feltehető, hogy ő volt az első építész, aki elválasztotta a homlokzatot a belső szerkezettől.
* ''Kiemelkedő alkotók'': [[Charles Rennie Mackintosh]], [[Margaret Macdonald Mackintosh]], [[Frances Macdonalds]] (..), [[Herbert Mc-Nair]](..), [[Henry Hobson Richardson]], [[Arthur Mackmurdo]], [[Richard Norman Show]]
* ''Jelentős alkotások'': School of Art (1897.C.R.M.) >>>>

=== Franciaország ===
Bármennyire regionális jellegű művészet a szecesszió, a kontinensbeli fejlődéséhez Franciaország - és benne [[Párizs]] - igen jelentős szerepet vállalt. Az ország ipari/gazdasági élvonalbeli jellege, másrészt a már legalább évszázados, permanensen forrongó, minden újításra élénken reagáló művészeti légköre kényszerítette ki.
"...Az 1890-es évek két újdonsággal lepték meg a világot: a mozival és a szecesszióval. Nem idegenek egymástól, hasonló célokat tűztek ki, s vágyaik is közel álltak egymáshoz. A mozgó kép és a mozgalmas stílus a maga módján egyaránt a technika korának szülötte: közvetlenül általa teremtődtek, közvetve pedig a kifinomultság utáni vágy öltött testet bennük. Mindkettő szavak nélkül, ám kifejező kommunikációs eszköztárral szólította meg a közönséget, a film némileg harsányabban, az esztétikai stílus pedig olykor naivnak, máskor nyíltan közönségesnek tetszett. Mindkettő vágyta a népszerűséget. A közös lendítőerőt a mozgás iránti elragadtatásban lelhetjük fel"...(KJS.)

* '''Párizs''': Ez a város a szecesszió számára részben megjelenési fórumot (1900-as világkiállítás, létesítményeivel,és az eseménysorozattal), továbbá művészet-elméleti előképet nyújtott (az impresszionisták találtak elsőként esztétikailag kielégítő formát a tűnékenynek és mindannak, ami nem zárható szilárd körvonalak közé). A nemzetek kiállítási pavilonjaiban rendre megjelent a szecesszió, és kezdettől fogva a figyelem középpontjában állt. Ez ösztönzően hatott, de egyúttal végzetes módon ki is szolgáltatta a közvéleménynek, közvéleményfüggővé vált. Ez olyan határozott irányváltást adott, hogy hatása még a szecessziót követő stílusirányzatokban is meghatározó elemmé vált. A kiállítási hajsza, az egyszeri, de hatásos (esetenként harsány) megjelenítés, a látvány tűnékenysége végleges nyomot hagyott a stíluson.
* ''Jelentős alkotók'': [[Georges Chedanne]], [[Hector Guimard]], [[Charles Plumet]], [[Eugéne Gaillard]], [[Lucien Gaillard]]
* Jelentős alkotások: [[Castel Béranger]] (1897.H.G.), [[Metro|Párizsi Metro és állomásai]] (1900.H.G.), bútortervek, lakberendezés (1900.H.G.), [[Időszaki lapok listája az országok betűrendjében|Le Parisien]] szerkesztősége (1903.G.Ch.), Bútortervek (1900.G.Ch.), ékszer (hajtű)(1906.L.G.), ülőbútor (1900.E.G.)

* '''Nancy''': Az 1871-es vesztett háború után, az elcsatolt területek miatt peremvárossá lett, ami olyan előnyhöz juttatta, hogy az elcsatolt területek emigránsai - főleg tehetősek és jó szakemberek - a városban telepedtek meg. A betelepült értelmiségiekel a kultúrális élet is fellendült. Jó minőségű és keresett árúcikkeket gyártottak (bútorok, üvegtárgyak, luxuscikkek) Az üvegművészet a szecesszió egyik kiemelkedő ága, a lotharingiai üvegek finomságban elmaradtak ugyan a Tiffany-áruktól, de jobban igazodtak a polgári izléshez. A bútoroknál főként a felületi díszítésre fektettek hangsúlyt és hagyományos elemeket korszerűekkel kevertek.
* ''Jelentős alkotók'': [[Jean ? August Daum]], [[Jacques Gruber]], [[Emile Gallé]], [[Louis Majorelle]], [[Albert Louis Dammouse]], L. Falise – ötvösművész, Henri Vever – ékszerész, René Lalique – üvegművész
* ''Jelentős alkotások'': krókuszmotívumos váza (1900.E.G.), asztal (1900.E.G.), lótuszlámpa (1900.J.D.), üvegkancsó (1900.E.G.), kikerics-díszes váza (1899.E.G.), háromrészes paraván (J.G.), Café de Paris berendezése (1899.L.M.))

=== Belgium ===
A Belga Királyság 1831-ban vált függetlenné, de az országon belüli megoldatlan nemzetiségi viszonyok bonyolították a politikai életet. A tehetős brüsszeli körök frankofil felsővárosi és kereskedő-iparos vallon alsóvárosi etnikumot képeztek. A századfortdulón ehhez élénk munkásmozgalom társult.
* '''Brüsszel''': a jellegzetes belga közéletben fővárosi pozíciójának megerősítésére törekedett, s ehhez befogadójává vált az új eszméknek és művészeti törekvéseknek is. Brüsszel nyitott, (sok külföldi-) internacionális lakossága, valamint jelentős ékszerkereskedelmi jellege a szecessziós építészet mellett ösztönző hatást gyakorolt a belsőépítészeti-, bútor-, dísztárgy- és ékszerkészítés művészeti ágaira is. A helyi művészeti tevékelység az angol Arts and Crafts mozgalom hagyományainak továbbfolytatója (főleg V. Horta műveiben).
* ''Kiemelkedő alkotók'': [[Paul Hankar]], [[Gustave Serrurier-Bovy]] , [[Victor Horta]] , [[Henry van de Velde]], [[Philippe Wolfers]], [[Frans Hoosemans]]
* Kiemelkedő alkotások: Brüsszeli utcafront-terv (1900.k.P.H.), Üzletbejárat (1900.P.H.), Maison de Peuple (1897.V.H.), Tassel-palota (1893.V.H.), Grand Bazar (1903.V.H.), Wissinger-ház (1895.V.H.),Solvay-ház (1895.V.H.), von Eetvelde-ház (1897.V.H.), Dolgozószoba (1899.H.v.V), "Babszem-íróasztal" (1899. H.v.V.), Br. lakásbelső (1899.H.v.V.), Nyaklánc (1898.P.W.), Gyertyatartó (1900.F.H.), Gyertyatartó (1899.H.v.V)

== Németország ==
* '''[[Berlin]]''':

* '''[[München]]''': A korszakra jellemző általános társadalmi fellendülés Münchent éppúgy magával ragadta, mint a többi várost, de hatása itt kétarcú volt: nemcsak az újra és az ismeretlenre - vagyis többek közt az európai szecesszió müncheni változatára - gyakorolt élénkítő hatást, hanem a hagyományosra, a polgári neoklasszicizmusra is. Ami másutt időben követte egymást, az Münchenben párhuzamosan zajlott. A város polgárai minden új iránt nyitottnak bizonyultak, de semmit sem vittek túlzásba; Régi és új keveredése időnként különös dolgokat eredményezett. A századforduló művészeti reformmozgalmai közül feltehetően a müncheni volt a legnépiesebb. A „vulgáris Jugendstil” megindító példái jól bizonyítják, milyen könnyedén összhangba hozható az új művészet a polgári igényekkel. A bajor főváros polgárai meghitt kapcsolatban éltek a múzsákkal, s ezért a provokatív műalkotásokat valószínűleg puszta tréfának tekintették. <ref>Sembach p.81</ref> A város polgárai minden új iránt nyitottnak bizonyultak, de semmit sem vittek túlzásba; a kedvelt régi dolgokat nem áldozták fel az új kedvéért. A műalkotások közérthetőek voltak, egyszerűek és tetszetősek. A fenséges és emelkedett iránti tisztelet hiánya ártalmatlan volt, s ma már a művészi demokratizmus megnyilvánulásaként is értékelhető lenne. <ref>Sb p.81.</ref> Ez a nyitott művészi konzervatívizmus a város múltjával magyarázható. München – mint politikai periféria - mentes maradt a Vilmos kor historizmusának vadhajtásaitól; a 19. század végi iparosodás nem rombolta szét az értékeket. A növekedés egyenletes volt, a város öntudata nem szenvedett csorbát. A polgárok megengedhették maguknak a kényelmes szemlélődést.<ref>Sb. p.82.</ref> Az iparosítás ellenére a városban összhangban maradt a gazdasági növekedés és az építészeti arculat. München elsősorban adminisztratív központ volt, de emellett a hagyományos iparágak is virágoztak. A kiegyensúlyozott fejlődés eredményeként a gazdaságban és a művészetben egyaránt a folytonosság uralkodott. Münchenben 1900 körül a művészeti fellendülésnek ezért természetesek voltak a gyökerei, nem mesterségesen hozták létre, mint [[Darmstadt|Darmstadtban]], és a gazdasági fejlődés szolgálatára sem kényszerült, mint [[Weimar|Weimarban]].
* ''Építészet, városkép:'' A Münchenre jellemző mérsékelt historizmus hagyományát akkortájt [[Gabriel von Seidl]] építész (1848-1913) tartotta elevenen. Munkásságát a historizmusnak olyan fajta tartózkodó alkalmazása jellemezte, amely valójában újat nem teremtett, mégis nyitottabbá tett az új iránt. [[Theodor Fischer]] (1862-1938) Alkotásait nem kreatív eredetiség, hanem értéktartó visszafogottság jellemezte. Noha az 1900 körüli Németországban a Jugendstilt létrehozó művésznemzedékhez tartozott, művei ennek kevés jelét viselik. [[Franz von Stuck]] (1863-1928) is hagyományos stílusban építette híres villáját 1897-98-ban.Akkoriban természetes volt, hogy a művészek maguk tervezik házaikat. A művészek szinte kötelezőnek érezték, hogy műkedvelő építészként tevékenykedjenek. Így bizonyíthatták legnyilvánvalóbban, valamennyi művészeti ágban otthon vannak, s eleget tesznek a „Gesamtkunstwerk" (összművészet) hirdetett eszméinek., Néhány festő kizárólag erre ügyel¬ve, végül az „alkalmazott művészetnél" kötött ki. Ezek közé sorolható a müncheni [[Richard Riemerschmid]] is, (aki 1896-ban München mellett, Pasingban épített magának egyszerű falusi házat.).A Prinzregentenstraße két felét [[Theodor Fischer]] 1901-ben épített elegáns hídja kötötte össze (82. old.). Mindezt az 1899-ben emelt Békeangyal antikizáló emlékműve koronázta meg.<ref>KJS.p.84.</ref>
* ''Építészeti ornamentika:'' München kulturált előkelőségéhez képest a századforduló új törekvései kifejozetten barbárnak tetszettek. 1897-ben [[August Endell]] szinte csatakiáltással riasztotta meg Münchent: az általa tervezett [[Elvira fényképész-műterem]] merész, minden szabályt elvető konstrukció. Új formanyelv vívta ki a maga jogát. Drámai összecsapás színhelye volt az akkoriban elkészült diadalúl, a Prinzregentenstraße. Az utca alvégén az Elvira-műterem homlokzata megbotránkoztatta a polgárokat, a másik végén, az [[Isar]] túlpartján lévő dombon emelt Stuck-villa viszont megnyugtató ellentétként hatott.
* ''Szobrászat, plasztika'': A svájci szobrász, [[Hermann Obrist]] már 1896-ban feltűnt Münchenben. (hímzések, kutak és emlékművek tervezése során alakította ki a természethez kötetlenül igazodó stílusát Díszítései hol tekervényesek vagy burjánzók, hol elfolyók és lágyak. A müncheni szecesszió legtöbb művésze Hermann Obrist befolyása alatt állt.
* ''Belsőépítészet, bútortervezés:''
* ''Berendezési térgyak:''
* ''Grafika, tipográfia, sajtó:'' München neoklasszicista felszíne mögül előtűnt az új szellemiség, amely nemcsak az iparművészetben, de hamarosan az irodalomban, a kabaréban és a zenében is éreztette hatását. A folyóiratok közismertté tették az új szellemet, [[Dekorative Kunst]] (1899-től), amely elevenebb volt a Darmstadtban kiadott „Deutsche Kunst und Dekoration"-nál. A jellegzetes müncheni hang legtisztábban a [[Jugend]]-ban és a [[Simplicissimus]]-ban jelentkezett. Az előbbi folyóirat meglehetősen konzervatív volt, mégis ez adott nevet az irányzatnak (Jugendstil), az utóbbi főleg szatirikus rajzaival szórakoztatott. A „Simplicissimus" fordult a legélesebben szembe Észak-Németországgal. A „Simplicissimus" legeredetibb karikaturistája [[Bruno Paul]] volt. [[Thomas Theodor Heine]] gonosz tolla is talált kedvenc célpontokat: bulldogok, patás ördögök, szerepelnek rajzain. [[Olaf Gulbransson]] stílusa közelebb áll Pauléhoz, rajzai finomabbak. A csípős hangnem az egész müncheni Jugendstilre jellemző. Az erőteljes vonalak, plasztikába kívánkoztak, s éppen ebben a műnemben születtek a legfontosabb művek.
* ''Kiemelkedő alkotók:''[[Theodor Fischer]], [[Gabriel von Seidl]], [[Thomas Theodor Heine]], [[Olaf Gulbransson]], [[Bruno Paul]], [[Hermann Obrist]], [[Bruno Paul]], [[August Endell]], [[Theodor Fischer]], [[Franz von Stuck]], [[Peter Behrens]], [[Friedrich Adler]],[[Wiktor Magnussen|W. Magnussen]], [[Scharvogel]], [[Otto Eckman]], [[Herman Gradl]]
* ''Kiemelkedő alkotások:''Stuck-villa, Prinzregenthen-híd, Simplimissimus-karikatúrák, Pankok székek, Riemenschmid-bútorok, Obrist-szökőkutak,Behrens-tapéta, Bunter Theater-terv, Elvira-studió, Kamaraszínház belső terei, Müncheni népiskila,


* '''Darmstadt'''
* '''Weimar'''
* Kiemelkedő alkotások
* Kiemelkedő alkotók

== Spanyolország ==
* '''Barcelona'''
* '''Valencia'''
* Kiemelkedő alkotások
* és alkotók

== Finnország ==
* '''Helsinki'''
* Kiemelkedő alkotások
* és alkotók

== Oroszország ==
* a
* a
* a

== Az Osztrák-Magyar Monarchia ==
* '''Bécs (Wien)'''
* '''Brünn, Prága'''
* '''Szerb-horvát régió'''
* '''(Magyarországot külön)'''
* Kiemelkedő alkotások
* és alkotók

== A magyarországi szecesszió ==
.
.
.

== A szecesszió eredményei és hatása ==
.
.
.
== Képgaléria ==
(ideiglenes)

Ez a szócikk még csak csonk, a visszahozott,réészben kidolgozott rész továbbfejlesztést kíván. Kétlek segítsd a befejezést !!!

== Források és irodalom ==
* ''Klaus Jürgen Sembach'': Szecesszió – Bp. 1999. TASCHEN-Vince K. – ISBN 3 8828 2023 7
* ''Moravánszky Ákos'': Versengő Látmások - Vincze Kiadó 1980 -- ISBN 963 919 214
* ''Moravánszky Ákos'': Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában - Corvina K. 1980. - ISBN 963 1320 960
* '' Szerkb.'': Művészettörténeti ABC - Akadémiai K. Bp. 1961. - (?)
* ''Kiss Tamás'': VESZPRÉM: Megyeház-Színház-Múzeum - TKM s.1990. (rövid korrajz és ism.) - ISBN 963-555-680-2

* ''Szerk: Németh Lajos'': Magyar Művészet 1890-1919. - Akadémiai K. 1981. - AK. 1754 k 8184.
* ''Szerk.: A GOLDEN AGE'' - Hungarian art and society in 1896-1914 (1990 C. the fine Arts New York - Miami - ISBN 0 946 372 15 2) (Később magyarul, tejes tartalomhűséggel: A Magyar századforduló 1896-1914 címen - Corvina K. Bp. 1997 - ISBN 963-13-4442-8)
* ''Encyclopedia Britannica Hungarica'' CD ver. 2005.
* ''Gerle-Kovács-Makovecz'': A századforduló magyar építészete - Szépirod. K.- ISBN 963 15 4278 5
* ''Alastair Duncan'': Szecesszió - Bp., Glória Kiadó, 2006 - ISBN 963 9283 62 2
* ''Lepsényi Miklós'': A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910
* ''Bartha Zoltán'': Az építőművész Bp. 1984/8

== Külső hivatkozások ==
• szecesszió lap
• Site and blog all about hungarian secession
• enciklopedia.fazekas.hu – A szecesszió
• A Szecesszió művészete
• Sulinet – A század első felének művészete – szimbolizmus és szecesszió
• Sulinet – A szecesszió
• lartnouveau.com (francais-english -deutsch)
• Réseau Art Nouveau Network
• Art Nouveau worldwide
• Art Nouveau in Poland
• Csipkék a szecesszió jegyében
• The Vienna Secession Home
• Metropolitan Museum of Art szecessziós gyűjteménye
• szecesszio.com (angol nyelvű)

...............................................................................................
* Ez a szócikk korrekció előtti lecserélendőváltozata
........................................................
{{más|secessio plebis}}
{{más|secessio plebis}}
[[Fájl:Alfons Mucha - Fruit2.jpg|bélyegkép|220px|[[Alfons Mucha]]: Gyümölcsök]]
[[Fájl:Alfons Mucha - Monaco Monte Carlo.jpg|bélyegkép|220px|[[Alfons Mucha]] litográfiája]]
[[Fájl:Budapest Gresham Hotel.jpg|bélyegkép|220px|Gresham Palota, Budapest ([[Quittner Zsigmond]] és a Vágó-fivérek alkotása)]]
[[Fájl:Budapest Gresham Hotel.jpg|bélyegkép|220px|[[Gresham-palota|Gresham Palota]], Budapest ([[Quittner Zsigmond]] és a Vágó fivérek alkotása)]]
[[Fájl:Szekesfehervar Arpadfurdo.jpg|bélyegkép|220px|Árpád fürdő, [[Székesfehérvár]]. Az épület szecessziós hangulatot varázsol Fehérvár [[Belváros (Székesfehérvár)|barokk belvárosába]]]]
[[Fájl:Tündérpalota.jpg|bélyegkép|220px|[[Tündérpalota]], Budapest ([[Kőrössy Albert Kálmán]])]]
[[Fájl:Cifra Palota.jpg|bélyegkép|220px|[[Cifrapalota]], Kecskemét ([[Márkus Géza]])]]
[[Fájl:Cifra Palota.jpg|bélyegkép|220px|[[Cifrapalota]], Kecskemét ([[Márkus Géza]])]]
[[Fájl:Kaposvár Csiky Gergely Színház.JPG|bélyegkép|220px|[[Csiky Gergely Színház]], [[Kaposvár]] ([[Magyar Ede]] és [[Stahl József]])]]
[[Fájl:Bécsi vadászati kiállítás, 1910, magyar pavilon.jpg|bélyegkép|220px|Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja]]
[[Fájl:Bécsi vadászati kiállítás, 1910, magyar pavilon.jpg|bélyegkép|220px|Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja]]


A '''szecesszió''' kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A [[századforduló]] jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata, stílusként nehezen értelmezhető, [[historizmus]]- és [[eklektika]]ellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a [[19. század]] összekuszálódott végének vagy a [[20. század]] tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az [[1970-es évek]]től figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az [[avantgárd]] legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények azonban máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy napjainkban a szecesszió a [[kereskedelmi festészet]] és a [[giccs]] forrásává vált.
A '''szecesszió''' kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben [[Bécs]]ben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A [[századforduló]] jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, [[historizmus]]- és [[eklektika]]ellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a [[19. század]] összekuszálódott végének vagy a [[20. század]] tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az [[1970-es évek]]től figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az [[avantgárd]] legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy [[20. század]]ban és napjainkban is a szecesszió fokozatosan, majd egyre tömegesebben a kereskedelmi képzőművészet és a [[giccs]] forrásává vált.


== A szecesszió kialakulása ==
== A szecesszió kialakulása ==
A szecesszió fogalma először még nem a művészetben, hanem a 19. századi [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] történelemben lett ismert, ezzel a [[jelző]]vel illették ugyanis az [[Amerikai Konföderációs Államok]] kiválását, valamint az ezzel kapcsolatos eszméket és az azokat hirdető személyeket.

Az [[amerikai polgárháború]] után megszűnő Konföderációval a kifejezés is kissé feledésbe merült, míg harminc évvel később az [[európa]]i művészvilág révén újra ismertté nem vált, szinte el is feledtetve korábbi szerepét.


A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga [[latin nyelv|latin]] eredetű ''(sēcēdō, sēcēdere:'' kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli [[akadémikus művészet]] képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga [[latin nyelv|latin]] eredetű ''(sēcēdō, sēcēdere:'' kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli [[Akadémizmus|akadémikus művészet]] képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).


Első felbukkanása a művészetben [[John Ruskin]] (1819–1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az [[Arts and Crafts]] mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újrafelfedezése is.
Első felbukkanása a művészetben [[John Ruskin]] (1819–1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra az irodalomról, a festészetről, az építészetről, a szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az [[Arts and Crafts movement|Arts and Crafts]] ([[magyar nyelv]]en: Művészetek és kézművesség) mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újra felfedezése is.


Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó [[ornamentika]], hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.
Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó [[ornamentika]], hangsúlyos, élénk [[szín]]ek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.


== Egyéb elnevezései ==
== Egyéb elnevezései ==


A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiában]] a ''Sezession'' szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő
A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiában]] a ''Sezession'' szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő
művészek állították ki műveiket), addig [[Franciaország]]ban az '''''Art Nouveau''''' („új művészet”), [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] pedig a ''modern style'' („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma angolul is az ''Art Nouveau'' kifejezés használatos). [[Németország]]ban a '''''Jugendstil''''' (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a ''Wellenstil'' („hullámstílus”), [[Spanyolország]]ban a ''Modernismo'', [[Olaszország]]ban a ''stile floreale'' („virágos stílus”) és a ''stile Liberty'', az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban pedig a ''Tiffany style'' elnevezés terjedt el.
művészek állították ki műveiket), addig [[Franciaország]]ban az [[art nouveau]] („új művészet”), [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] pedig a ''modern style'' („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma az angoloknál is az ''art nouveau'' kifejezés használatos). [[Németország]]ban a ''Jugendstil'' (a [[münchen]]i „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a ''Wellenstil'' („hullámstílus”), [[Spanyolország]]ban a ''Modernismo'', [[Olaszország]]ban a ''stile floreale'' („virágos stílus”) és a ''stile Liberty'', az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban pedig a ''Tiffany style'' elnevezés terjedt el.


== Építészet ==
== Építészet ==
[[Fájl:SF - Nacimiento.jpg|bélyegkép|220px|[[Sagrada Família]] (tervező: [[Gaudí]])]]
[[Fájl:SF - Nacimiento.jpg|bélyegkép|[[Szent Család-templom (Barcelona)|Sagrada Família]] (tervező: [[Antoni Gaudí]])]]


Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.
Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.


=== Ausztria szecessziós építészete ===
=== Ausztria szecessziós építészete ===

'''Ausztriában''' (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez:
'''Ausztriában''' (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez:
* [[Otto Wagner]] (1841–1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai.
* [[Otto Wagner]] (1841–1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai.
* [[Joseph Hoffmann]] (1870–1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője.
* [[Joseph Hoffmann]] (1870–1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője.
* [[Adolf Loos]]: a bécsi Steinerhaus építője.
* [[Adolf Loos]]: a bécsi Steinerhaus építője.
* [[J. M. Olbrich]]: "Sezession" épülete
* [[Joseph Maria Olbrich]]: a "Sezession" épülete Bécsben.


=== Katalán modernisme ===
=== A katalán modernisme ===
Európában elsősorban [[Antoni Gaudí]] (1852–1926) [[katalánok|katalán]] építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a [[Sagrada Família]], a [[Güell park]], a [[Casa Milà]] és a [[Casa Batlló]] ([[Barcelona]]).


Európában elsősorban [[Antoni Gaudí]] (1852–1926) [[katalánok|katalán]] építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a [[Szent Család-templom (Barcelona)|Sagrada Família]], a [[Güell park]], a [[Casa Milà]] és a [[Casa Batlló]] ([[Barcelona]]).
A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei [[Joseph Puig i Cadafalch]] és [[Domènech i Montaner]] voltak.


A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei [[Josep Puig i Cadafalch]] és [[Lluís Domènech i Montaner]] voltak.
[[Fájl:HORTAMUZEUM.JPG|bélyegkép|jobbra|220px|A Horta Múzeum utcafrontja]]

[[Fájl:Bxlsecess.JPG|bélyegkép|jobbra|220px|Az egyik Hankar ház]]
[[Fájl:Victor Horta Múzeum, Brüsszel.jpg|bélyegkép|jobbra|130px|A Horta Múzeum utcafrontja]]
[[Fájl:Paul Hankar tervezésű ház Brüsszelben.jpg|bélyegkép|jobbra|130px|Az egyik Hankar ház]]


=== Angol szecessziós építészet ===
=== Angol szecessziós építészet ===
Angol építészek:
Angol építészek:
* [[Charles Rennie Mackintosh]] (1868–1928): a Glasgow-i Művészeti Iskola megépítője
* [[Charles Rennie Mackintosh]] (1868–1928): a Glasgow-i Művészeti Iskola megépítője
* [[Henry Hobson Richardson]] (1838–1886)
* [[Henry Hobson Richardson]]
* [[Arthur Makmurdo]] (1851–1942)
* [[Arthur Makmurdo]] (1851–1942)
* [[Richard Norman Show]] (1831–1912)
* [[Richard Norman Show]]


=== Belgium szecessziós építészete ===
=== Belgium szecessziós építészete ===

Belga építészek:
Belga építészek:
* [[Victor Horta]] (1861–1947): legnevesebb alkotásai [[Brüsszel]]ben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház
* [[Victor Horta]] (1861–1947): legnevesebb alkotásai [[Brüsszel]]ben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház, a Horta Múzeum stb.
* [[Henry van de Velde]] (1863–1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf ([[Uccle]] – [[Brüsszel Fővárosi Régió|Brüsszel]]) és Haus Leuring (Sveningen – Hollandia)
* [[Henry van de Velde]] (1863–1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle – Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen – Hollandia)
* [[Paul Hankar]] (1861–1901)
* [[Paul Hankar]] (1861–1901) szecessziós épületein sok iparművészeti technikát alkalmazott (Hankar házak)


=== Francia szecessziós építészet ===
=== Francia szecessziós építészet ===
221. sor: 64. sor:
* [[Émile André]] (1871–1933) – a [[Nancy Iskola]] képviselője
* [[Émile André]] (1871–1933) – a [[Nancy Iskola]] képviselője


=== Német szecesszió építészete ===
=== Német szecessziós építészet ===

Német építészek:
Német építészek:
* [[Joseph Maria Olbrich]] (1867–1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapítótagja, a [[Darmstadti Művészkolónia]] létrehozója
* [[Joseph Maria Olbrich]] (1867–1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapító tagja, a [[Darmstadti Művészkolónia]] létrehozója
* [[August Endell]] (1871–1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München)
* [[August Endell]] (1871–1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München)


=== Magyar szecessziós építészet ===
=== Magyar szecessziós építészet ===
[[Fájl:Iparművészeti múzeum 1.jpg|jobbra|bélyegkép|220px|Az [[Iparművészeti Múzeum]] épülete Budapesten ([[Lechner Ödön]])]]
[[Fájl:Iparművészeti múzeum 1.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Az [[Iparművészeti Múzeum]] épülete Budapesten ([[Lechner Ödön]])]]
[[Fájl:Kvár Kakasos templom.jpg|bélyegkép|220px|[[Kakasos templom]], Kolozsvár ([[Kós Károly (építész)|Kós Károly]])]]
[[Fájl:SzegedZsinagoga.jpg|bélyegkép|jobbra|A szegedi zsinagóga kupolája]]
[[Fájl:Reök4KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|A [[Reök-palota]] homlokzati része, [[Szeged]] ([[Magyar Ede]])]]
[[Fájl:Kvár Kakasos templom.jpg|bélyegkép|200px|[[Kakasos templom (Kolozsvár)|Kakasos templom]], Kolozsvár ([[Kós Károly (építész)|Kós Károly]])]]
[[Fájl:Reök4KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A [[Reök-palota]] homlokzati része, [[Szeged]] ([[Magyar Ede]])]]
[[Fájl:MagyarEde13KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Magyar Ede: Szeged, Tábor utca 5. Kapualj]]


{{Bővebben|Szecessziós építészet Magyarországon}}
{{Bővebben|Szecessziós építészet Magyarországon}}
235. sor: 81. sor:
[[Magyarország]]on a szecessziót elsősorban [[Lechner Ödön]] (1845–1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:
[[Magyarország]]on a szecessziót elsősorban [[Lechner Ödön]] (1845–1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:
* [[Iparművészeti Múzeum]], [[Budapest]] IX., [[Üllői út]]
* [[Iparművészeti Múzeum]], [[Budapest]] IX., [[Üllői út]]
* [[Földtani Intézet]], [[Budapest]] XIV., Stefánia út
* [[Magyar Állami Földtani Intézet|Földtani Intézet]], [[Budapest]] XIV., Stefánia út
* [[Postatakarékpénztár]], [[Budapest]] V., Hold utca (ma a Magyar Államkincstár épülete)<ref name="Ispánkiné2005">{{Cite web
* [[Postatakarékpénztár]], [[Budapest]] V., Hold utca (ma a Magyar Államkincstár épülete)<ref name="Ispánkiné2005">{{Cite web
| title = A Postatakarékpénztár és a Magyar Államkincstár - Összeállítás a Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója alkalmából és tisztelgés Lechner Ödön alkotói emlékének
|title = A Postatakarékpénztár és a Magyar Államkincstár - Összeállítás a Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója alkalmából és tisztelgés Lechner Ödön alkotói emlékének
| author = Ispánkiné S. Katalin (összeáll.)
|author = Ispánkiné S. Katalin (összeáll.)
| work = |year = 2005
|work =
|year = 2005
| accessdate = 2010-05-18
|accessdate = 2010-05-18
| url = http://www.allamkincstar.gov.hu/dokumentum/568?SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608&SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608
|url = http://www.allamkincstar.gov.hu/dokumentum/568?SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608&SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608
| quote = Lecher Ödön élete és munkássága, alkotásainak áttekintő jegyzéke, képek, hátramaradt tervek
|quote = Lecher Ödön élete és munkássága, alkotásainak áttekintő jegyzéke, képek, hátramaradt tervek
}}</ref>
}}{{Halott link|url=http://www.allamkincstar.gov.hu/dokumentum/568?SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608&SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608 |date=2018-11 }}</ref>
* [[Kecskeméti Városháza|Városháza]], [[Kecskemét]]
* [[Városháza (Kecskemét)|Városháza]], [[Kecskemét]]
* [[Törley-mauzóleum]] (Budapest)
* [[Törley-mauzóleum]] (Budapest)
* [[Kék templom (Pozsony)|Kék templom]], [[Pozsony]]
* [[Kék templom (Pozsony)|Kék templom]], [[Pozsony]]
* Magyar Szecesszió Háza (állandó kiállítás és kávéház korabeli bútorokkal, Budapest V. Honvéd u. 3).


Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a [[Felvidék]]től a [[Bácska|Bácskáig]] és [[Erdély]]ig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült pl. szecessziós stílusban a [[kiskunfélegyháza|kiskunfélegyházi]], a [[szabadka]]i és a [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|marosvásárhelyi városháza]]. Az [[úri középosztály]] körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. [[Kaposvár]]on, [[Temesvár]]on, [[Marosvásárhely]]en, [[Kiskunfélegyháza|Kiskunfélegyházán]], [[Kecskemét]]en, [[Tiszakécske|Tiszakécskén]] és [[Kiskunhalas]]on számos [[szecessziós lakóház]]at találunk.
Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a [[Bácska|Bácskáig]] és [[Erdély]]ig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült például szecessziós stílusban a [[kiskunfélegyháza|kiskunfélegyházi]], a [[szabadka]]i és a [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|marosvásárhelyi városháza]]. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a [[mezőváros]]okban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. [[Temesvár]]on, [[Marosvásárhely]]en, [[Kiskunfélegyháza|Kiskunfélegyházán]], [[Kecskemét]]en, [[Tiszakécske|Tiszakécskén]], [[Kiskunhalas]]on számos [[szecessziós lakóház]]at találunk.


További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:
További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:
*[[Baumhorn Lipót]]
**Mintegy 22 zsinagógát tervezett mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusban, közülük egyik legszebb a [[szegedi zsinagóga]].
* [[Jakab Dezső]] és [[Komor Marcell]]
* [[Jakab Dezső]] és [[Komor Marcell]]
** [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|Közigazgatási Palota]] és [[Kultúrpalota (Marosvásárhely)|Kultúrpalota]], [[Marosvásárhely]]
** [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|Közigazgatási Palota]] és [[Kultúrpalota (Marosvásárhely)|Kultúrpalota]], [[Marosvásárhely]]
** [[Szabadka]]i városháza
** [[Szabadka]]i városháza
** [[Déva]]i színház
** [[Déva]]i színház
** [[Iparosotthon]],[[Kecskemét]]
** [[Iparosotthon]], [[Kecskemét]]
* [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]]
* [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]]
** [[Kós-ház]], [[Miskolc]]
** [[Kós-ház]], [[Miskolc]]
* [[Kőrössy Albert Kálmán]]
** A [[Kölcsey Ferenc Gimnázium (Budapest)|budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium]] épülete
** [[Tündérpalota]], Budapest, Könyves Kálmán körút 40.
* [[Lajta Béla]]
* [[Lajta Béla]]
**Vakok Intézete, Budapest, Mexikói út 60.
* [[Magyar Ede]]
* [[Magyar Ede]]
** [[Csiky Gergely Színház]], [[Kaposvár]]
**[[Reök-palota]] ([[Szeged]])
* [[Marschalkó Béla]]
* [[Márkus Géza]]
* [[Márkus Géza]]
** [[Cifrapalota]], [[Kecskemét]]
**[[Cifrapalota]], [[Kecskemét]]
* [[Medgyaszay István]]
* [[Medgyaszay István (építész)|Medgyaszay István]]
**[[Veszprémi Petőfi Színház]]
* [[Mende Valér]]
* [[Mende Valér]]
** [[Luther-palota]], [[Kecskemét]]
** [[Luther-palota]], [[Kecskemét]]
273. sor: 127. sor:
** [[Gresham-palota]], Budapest
** [[Gresham-palota]], Budapest
* [[Raichle J. Ferenc]]
* [[Raichle J. Ferenc]]
**Gróf-palota, Szeged (műemlék)
* [[Székely László (építész, 1877–1934)|Székely László]]
* [[Székely László (építész, 1877–1934)|Székely László]]
**Hungária fürdő, mai nevén Neptun fürdő - más néven „Székely Ház”, [[Temesvár]]
* [[Vas Ferenc]]
* [[Zrumeczky Dezső]]
* [[Zrumeczky Dezső]]
**A [[Fővárosi Állat- és Növénykert]] számos épülete [[Kós Károly (építész)|Kós Károllyal]] együtt


== Festészet, grafika ==
== Festészet, grafika ==
[[Fájl:Klimt-Apfelbaum I.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|[[Gustav Klimt]]: ''Almáskert'' [[1912]]]]
[[Fájl:Klimt-Apfelbaum I.jpg|bélyegkép|jobbra| [[Gustav Klimt]]: ''Almáskert'' ([[1912]])]]
=== Neves festők, grafikusok, illusztrátorok ===
=== Neves festők, grafikusok, illusztrátorok (válogatás)===


* [[Alfons Mucha]] (1860–1939), cseh festőművész
* [[Alfons Mucha]] (1860–1939), cseh festőművész
* [[Gustav Klimt]] (1862–1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója
* [[Gustav Klimt]] (1862–1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója
* [[Jan Toorop]], holland festő
* [[Jan Toorop]], holland festő
* katalán festők: [[Ramón Casas i Carbó]] (1866–1932), [[Santiago Rusinol i Prats]] (1861–1931), [[Isidre Nonell]]
* Katalán festők: [[Ramón Casas i Carbó]] (1866–1932), [[Santiago Rusinol i Prats]] (1861–1931), [[Isidre Nonell]]
* [[Aubrey Beardsley]] (1872–1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere
* [[Aubrey Beardsley]] (1872–1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere
* [[Henri Toulouse-Lautrec]]: francia posztimpresszionista festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára
* [[Henri de Toulouse-Lautrec]]: francia posztimpresszionista festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára
* Francia festők: (a francia art nouveau a [[posztimpresszionizmus]] körébe tartozik) [[Georges Seurat]], [[Émile Bernard]], [[Georges de Feure]], [[Félix Vallotton]],[[Victor Prouvé]]
* További francia festők: (a francia [[art nouveau]] a [[posztimpresszionizmus]] körébe tartozók) [[Georges Seurat]], [[Émile Bernard]], [[Georges de Feure]], [[Félix Vallotton]], [[Victor Prouvé]]
* [[Stanisław Wyspiański]] (1869–1907) lengyel festő (egyben drámaíró és költő is!)
* [[Stanisław Wyspiański]] (1869–1907) lengyel festő (egyben drámaíró és költő is)
* [[Jozef Mehoffer]] (1869–1946) lengyel festő
* [[Jozef Mehoffer]] (1869–1946) lengyel festő


=== Magyar festők, grafikusok ===
=== Magyar festők, grafikusok (válogatás)===
[[Fájl:Marffy gulacsy.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|[[Lakatos Artúr]]:Plakát ([[1907]])]]
* [[Rippl-Rónai József]] (1861–1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak
* [[Rippl-Rónai József]] (1861–1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak
* [[Vaszary János (festő)|Vaszary János]] (1867–1937) szintén posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak
* [[Vaszary János (festő)|Vaszary János]] (1867–1937) szintén posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak
* [[Kernstok Károly]] korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik
* [[Kernstok Károly (festő, 1873–1940)|Kernstok Károly]] korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik
* [[Körösfői-Kriesch Aladár]] (1863–1920) – a [[gödöllői művésztelep|gödöllői iskola]] képviselője
* [[Körösfői-Kriesch Aladár]] (1863–1920) – a [[gödöllői művésztelep|gödöllői iskola]] képviselője
* [[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] (1869–1951) – a gödöllői iskola képviselője
* [[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] (1869–1951) – a gödöllői iskola képviselője
301. sor: 156. sor:
* [[Róth Miksa]] üvegfestő
* [[Róth Miksa]] üvegfestő
* [[Gulácsy Lajos]] (1882–1932) festményei is rokoníthatók a szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem.
* [[Gulácsy Lajos]] (1882–1932) festményei is rokoníthatók a szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem.
* [[Horti Pál]] ([[1865]]–[[1907]]) alkotásai az iparművészet minden ágát (bútor, kerámia- és zománcművészet) képviselik.
* [[Horti Pál]] (1865–1907) alkotásai az iparművészet minden ágát (bútor, kerámia- és zománcművészet) képviselik.


== Iparművészet ==
== Iparművészet ==
[[Fájl:Window with flower motives from the Villa Alpár.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Róth Miksa]]: Stilizált virágmotívumos ablak az Alpár villában (1903)]]
A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére számtalan példa akad a korból.


A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre, kisplasztikákra és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére (bútorok) számtalan példa akad a korból.
'''Neves iparművészek''':

* '''az Amerikai Egyesült Államokban''':
=== Neves iparművészek ===
** [[Louis Comfort Tiffany]] (1848–1933)
==== Az Amerikai Egyesült Államokban ====
* '''Angliában''':
** [[William Morris]] (1834–1896)
* [[Louis Comfort Tiffany]] (1848–1933)

** [[James Abbott McNeill Whistler]] (1834–1903) dekoratőr
==== Angliában ====
* '''Franciaországban''':
* [[William Morris]] (1834–1896)
** [[Auguste Daum]] (1854–1909) üveg – és kerámiamunkák
* [[James McNeill Whistler|James Abbott McNeill Whistler]] (1834–1903) dekoratőr
** [[Émile Gallé]] (1846–1904) üveg és kerámiamunkák

** [[Albert Louis Dammouse]] – kerámiamunkák
==== Franciaországban ====
** [[Louis Majorelle]] (1859–1928) – bútorok készítése
* [[Auguste Daum]] (1854–1909) üveg – és kerámiamunkák
** [[L. Falise]] – ötvösművész
* [[Émile Gallé]] (1846–1904) üveg és kerámiamunkák
** [[Henri Vever]] – ékszerész
** [[René Lalique]] – üvegművész
* [[Albert Louis Dammouse]] – kerámiamunkák
* [[Louis Majorelle]] (1859–1928) – bútorok készítése
* '''Magyarországon''':
** [[Zsolnay Vilmos]] - kerámia
* [[L. Falise]] – ötvösművész
* [[Henri Vever]] – ékszerész
** [[Szontagh testvérek]] - [[csetneki csipke]]
* [[René Lalique]] – üvegművész
<center>

<gallery>
==== Magyarországon ====
Fájl:Csetneki Crochet Lace from Slovakia.jpg|Csetneki csipke a szecesszió jegyében
* [[Toroczkai Wigand Ede]] az építészet mellett az iparművészetnek is kiváló mestere volt, híres nemes anyagokkal díszített (ezüstberakás, rózsa- és cédrusmarketéria) ebédlőszekrénye 1903-ból.
* [[Kozma Lajos (építész)|Kozma Lajos]] építész iparművészként is jeles alkotó, nevezetes a Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezéséhez készített karosszéke, amelynek háttámlájára stilizált növényi díszítményeket faragott, amely egyben a magyar népi művészethez is kötődik.
* [[Zsolnay Vilmos]] kerámiáiról híres
* A [[Herendi Porcelánmanufaktúra]] a porcelán edényekről és kisplasztikákról nevezetes
* A [[Szontagh nővérek|Szontagh testvérek]]hez fűződik a [[csetneki csipke]]
<gallery class="center">

Fájl:DSC07712.JPG|Csetneki csipke a szecesszió jegyében
Fájl:Girl with Cherry Blossoms - Tiffany Glass & Decorating Company, c. 1890.JPG|Tiffany üveg
Fájl:Girl with Cherry Blossoms - Tiffany Glass & Decorating Company, c. 1890.JPG|Tiffany üveg
Fájl:Keramdiszbr.JPG|Kerámia díszítés brüsszeli lakóházon
Fájl:Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon.jpg|Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon
Fájl:Bxlelisabethparkkovvkerit.JPG|Art nouveau kerítéslánc – Elisabeth Park – Brüsszel
Fájl:Brüsszel, Elisabeth Park.jpg|Art nouveau kerítéslánc – Elisabeth Park – Brüsszel
</gallery>
</gallery>
</center>


== Irodalom ==
== Szépirodalom ==

{{csonk-szakasz}}
Az irodalmi szecesszióban elsőrendű szerep jut az esztétikumnak, az események és cselekmények részletekbe menő ábrázolásával szemben. Az irodalmi műveket nagyvonalú, laza szerkesztés, bővített mondatok, jelzőhalmozás, allegóriák, hangulati túlfűtöttség, finomság, a távol-keleti és ó-európai kultúrák motívumai jellemzik. Az irodalmi szecesszió stíluseszményének gyökerei az 1883-ban [[Brüsszel]]ben ''Les Vingts'' (A Huszak) néven alakult csoportosuláshoz köthető. Franciaországban a ''Revue Blanche'', Németországban a ''Jugend,'' a ''Simplicissimus'' és a ''Pan Insel,'' Ausztriában pedig a ''Ver Sacrum'' című lapokhoz kötődő irodalmi kör járult hozzá az irodalmi szecesszió kibontakozásához. Legjelentősebb képviselői közé tartozott a belga [[Maurice Maeterlinck]] és [[Émile Verhaeren]], az angol [[Algernon Charles Swinburne]], az ír [[Oscar Wilde]], a francia [[Paul Claudel]], az osztrák [[Arthur Schnitzler]], [[Hugo von Hofmannsthal]] és [[Rainer Maria Rilke]]. A [[magyar irodalom]]ban elsősorban [[Bródy Sándor]], [[Szomory Dezső]] és [[Krúdy Gyula]] prózájában, illetve [[Ady Endre]], [[Babits Mihály]] és [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] lírájában mutatkoznak meg a szecesszió stílusjegyei.<ref>{{MNL|16|548}}</ref>
A szépirodalmi szecesszióban elsőrendű szerep jut az esztétikumnak, az események és cselekmények részletekbe menő ábrázolásával szemben. Az irodalmi műveket nagyvonalú, laza szerkesztés, bővített mondatok, jelzőhalmozás, allegóriák, hangulati túlfűtöttség, finomság, a távol-keleti és ó-európai kultúrák motívumai jellemzik. Az irodalmi szecesszió stíluseszményének gyökerei az 1883-ban [[Brüsszel]]ben ''Les Vingts'' (A Huszak) néven alakult csoportosuláshoz köthető. Franciaországban a ''Revue Blanche'', Németországban a ''Jugend,'' a ''Simplicissimus'' és a ''Pan Insel,'' Ausztriában pedig a ''Ver Sacrum'' című lapokhoz kötődő irodalmi kör járult hozzá az irodalmi szecesszió kibontakozásához. Legjelentősebb képviselői közé tartozott a belga [[Maurice Maeterlinck]] és [[Émile Verhaeren]], az angol [[Algernon Charles Swinburne]], az ír [[Oscar Wilde]], a francia [[Paul Claudel]], az osztrák [[Arthur Schnitzler]], [[Hugo von Hofmannsthal]] és [[Rainer Maria Rilke]]. A [[magyar irodalom]]ban elsősorban [[Bródy Sándor (író)|Bródy Sándor]], [[Szomory Dezső]] és [[Krúdy Gyula]] prózájában, illetve [[Ady Endre]], [[Babits Mihály]] és [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] lírájában mutatkoznak meg a szecesszió stílusjegyei.<ref>{{MNL|16|548}}</ref> Bródyt, Krúdyt, Szomoryt egy tágabb körbe, az [[impresszionizmus]]hoz sorolja [[Szerb Antal]], majd Adynál, Babitsnál, Juhász Gyulánál kifejti azt is, hogy nem egyetlen stílusirány letéteményesei.<ref>Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Budapest; Magvető, 1978. {{ISBN|963 270 651 X}} Impresszionizmus lásd 477-482; Ady Endre lásd 486-510., Babits Mihály 510-516. p.</ref>


== Galéria ==
== Galéria ==
<center>
<gallery class="center">
Fájl:Kovácsoltvas erkély Brüsszelben.jpg|Art nouveau
<gallery>
Fájl:Kovácsoltvas erkély-art nouveau stílus, Brüsszel.jpg|kovácsolt vas
Fájl:Brerkelyartnouvkovv.JPG|Art nouveau
Fájl:Kovácsoltvas erkély-art nouveau, Brüsszel.jpg|erkélyek
Fájl:Kovverkelybxl.JPG|kovácsolt vas
Fájl:Kovácsoltvas erkély, Brüsszel.jpg|Brüsszelben
Fájl:Kovverkbxl.JPG|erkélyek
Fájl:Brüsszeli házfal.jpg|Emléktábla
Fájl:Kovverkelybxlartnou.JPG|Brüsszelben
Fájl:Szecessziós megálló, Brüsszel.jpg|Szecessziós buszmegálló – Brüsszel
Fájl:Hofpaulhankar .JPG|Emléktábla
Fájl:Horta Múzeum, Brüsszel.jpg|A Horta múzeum lépcsőháza
Fájl:Bxlstat.JPG|Szecessziós buszmegálló – Brüsszel
Fájl:Hangszermúzeum, Brüsszel.jpg|Hangszerek háza – utcafront részlet
Fájl:Artnouveaulakasbelso.JPG|Art nouveau lakásbelső
Fájl:Budapest 10 Szent László Gimnázium Lechner.JPG|Szecesszió [[Budapest X. kerülete|Kőbányán]]: a [[Szent László Gimnázium (Budapest)|Szent László Gimnázium]]
Fájl:Hofinstrumreszlet.JPG|Hangszerek háza – utcafront részlet
Fájl:Szent László Gimnázium.JPG|[[Szent László Gimnázium]], Budapest
</gallery>
</gallery>
</center>


== Források ==
* Alastair Duncan: ''Szecesszió'' - Bp., Glória Kiadó, 2006 - ISBN 963-9283-62-2
* Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910
* Bartha Zoltán: Az építőművész Bp. 1984/8
== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{jegyzetek}}

== Források ==
* Művészeti kislexikon /szerk. Végh János. Budapest; Corvina, 2006. {{ISBN|963 13 55349}} Szecesszió lásd 201-202. p.
* [[Somorjai Ferenc]]: Művészettörténet. Budapest; Képzőművészeti Kiadó, 2005. A szecesszió lásd 219-225. p. {{ISBN|963 337 001 9}}
* Alastair Duncan: ''Szecesszió'' - Bp., Glória Kiadó, 2006 - {{ISBN|963-9283-62-2}}
* Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910
* Bartha Zoltán: Az építőművész. Budapest, 1984/8
* {{Művészeti lexikon}}


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.britannica.com/art/Art-Nouveau Art nouveau, Encyclopaedia Britannica]
* [http://szecesszio.lap.hu/ szecesszió lap]
* [http://szecesszio.lap.hu/ szecesszió lap]
* [http://www.szecesszio.com/ Site and blog all about hungarian secession]
* [http://www.szecesszio.com/ Site and blog all about hungarian secession]
* [http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/szecesszio.htm enciklopedia.fazekas.hu – A szecesszió]
* [http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/szecesszio.htm enciklopedia.fazekas.hu – A szecesszió]
* [http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html A Szecesszió művészete]
* [http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html A Szecesszió művészete] {{Wayback|url=http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html |date=20081013202610 }}
* [http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/26het/muvtori/muvtori26.html Sulinet – A század első felének művészete – szimbolizmus és szecesszió]
* [http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/26het/muvtori/muvtori26.html Sulinet – A század első felének művészete – szimbolizmus és szecesszió]
* [http://www.sulinet.hu/muvesz/szecesszio/szecesszio.html Sulinet – A szecesszió]
* [https://web.archive.org/web/20050218102753/http://www.sulinet.hu/muvesz/szecesszio/szecesszio.html Sulinet – A szecesszió]
* [http://lartnouveau.com/ lartnouveau.com (francais-english -deutsch)]
* [http://lartnouveau.com/ lartnouveau.com (français-english-deutsch)]
* [http://www.artnouveau-net.eu Réseau Art Nouveau Network]
* [http://www.artnouveau-net.eu Réseau Art Nouveau Network]
* [http://perso.orange.fr/artnouveau/ Art Nouveau worldwide]
* [http://perso.orange.fr/artnouveau/ Art Nouveau worldwide]
* [http://www.inyourpocket.com/poland/krakow/en/feature?id=4246 Art Nouveau in Poland]
* [https://web.archive.org/web/20061016165852/http://www.inyourpocket.com/poland/krakow/en/feature?id=4246 Art Nouveau in Poland]
* [http://www.csetnekicsipke.hu Csipkék a szecesszió jegyében]
* [https://web.archive.org/web/20070126082411/http://www.csetnekicsipke.hu/ Csipkék a szecesszió jegyében]
* [http://www.achome.co.uk/vienna/index.php?page=home The Vienna Secession Home]
* [http://www.achome.co.uk/vienna/index.php?page=home The Vienna Secession Home]
* [http://www.metmuseum.org/toah/hd/artn/hd_artn.htm Metropolitan Museum of Art szecessziós gyűjteménye]
* [http://www.metmuseum.org/toah/hd/artn/hd_artn.htm Metropolitan Museum of Art szecessziós gyűjteménye]
* [http://www.szecesszio.com/ szecesszio.com (angol nyelvű)]
* [http://www.szecesszio.com/ szecesszio.com (angol nyelvű)]
* [http://szecesszio.lap.hu/ Szecesszió.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [http://szecesszio.lap.hu/ Szecesszió.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [http://www.art1900.info art1900.info] – Art & Architecture about 1900 in Central Europe
* [https://web.archive.org/web/20170921014834/http://art1900.info/ art1900.info] – Art & Architecture about 1900 in Central Europe


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Németország|-}}
{{Portál|Művészet}}
{{Európa építészete}}


[[Kategória:Szecesszió| ]]
[[Kategória:Szecesszió| ]]

A lap jelenlegi, 2024. október 1., 09:37-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: secessio plebis.
Alfons Mucha litográfiája
Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása)
Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán)
Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza)
Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja

A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy 20. században és napjainkban is a szecesszió fokozatosan, majd egyre tömegesebben a kereskedelmi képzőművészet és a giccs forrásává vált.

A szecesszió kialakulása

[szerkesztés]

A szecesszió fogalma először még nem a művészetben, hanem a 19. századi amerikai történelemben lett ismert, ezzel a jelzővel illették ugyanis az Amerikai Konföderációs Államok kiválását, valamint az ezzel kapcsolatos eszméket és az azokat hirdető személyeket.

Az amerikai polgárháború után megszűnő Konföderációval a kifejezés is kissé feledésbe merült, míg harminc évvel később az európai művészvilág révén újra ismertté nem vált, szinte el is feledtetve korábbi szerepét.

A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).

Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819–1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra az irodalomról, a festészetről, az építészetről, a szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts (magyar nyelven: Művészetek és kézművesség) mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újra felfedezése is.

Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.

Egyéb elnevezései

[szerkesztés]

A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák–Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az art nouveau („új művészet”), Nagy-Britanniában pedig a modern style („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma az angoloknál is az art nouveau kifejezés használatos). Németországban a Jugendstil (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a Wellenstil („hullámstílus”), Spanyolországban a Modernismo, Olaszországban a stile floreale („virágos stílus”) és a stile Liberty, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style elnevezés terjedt el.

Építészet

[szerkesztés]
Sagrada Família (tervező: Antoni Gaudí)

Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.

Ausztria szecessziós építészete

[szerkesztés]

Ausztriában (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez:

  • Otto Wagner (1841–1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai.
  • Joseph Hoffmann (1870–1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője.
  • Adolf Loos: a bécsi Steinerhaus építője.
  • Joseph Maria Olbrich: a "Sezession" épülete Bécsben.

A katalán modernisme

[szerkesztés]

Európában elsősorban Antoni Gaudí (1852–1926) katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a Sagrada Família, a Güell park, a Casa Milà és a Casa Batlló (Barcelona).

A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei Josep Puig i Cadafalch és Lluís Domènech i Montaner voltak.

A Horta Múzeum utcafrontja
Az egyik Hankar ház

Angol szecessziós építészet

[szerkesztés]

Angol építészek:

Belgium szecessziós építészete

[szerkesztés]

Belga építészek:

  • Victor Horta (1861–1947): legnevesebb alkotásai Brüsszelben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház, a Horta Múzeum stb.
  • Henry van de Velde (1863–1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle – Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen – Hollandia)
  • Paul Hankar (1861–1901) szecessziós épületein sok iparművészeti technikát alkalmazott (Hankar házak)

Francia szecessziós építészet

[szerkesztés]

Francia építészek:

Német szecessziós építészet

[szerkesztés]

Német építészek:

Magyar szecessziós építészet

[szerkesztés]
Az Iparművészeti Múzeum épülete Budapesten (Lechner Ödön)
A szegedi zsinagóga kupolája
Kakasos templom, Kolozsvár (Kós Károly)
A Reök-palota homlokzati része, Szeged (Magyar Ede)
Magyar Ede: Szeged, Tábor utca 5. Kapualj
Bővebben: Szecessziós építészet Magyarországon

Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön (1845–1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:

Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült például szecessziós stílusban a kiskunfélegyházi, a szabadkai és a marosvásárhelyi városháza. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a mezővárosokban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. Temesváron, Marosvásárhelyen, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén, Kiskunhalason számos szecessziós lakóházat találunk.

További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:

Festészet, grafika

[szerkesztés]
Gustav Klimt: Almáskert (1912)

Neves festők, grafikusok, illusztrátorok (válogatás)

[szerkesztés]

Magyar festők, grafikusok (válogatás)

[szerkesztés]

Iparművészet

[szerkesztés]
Róth Miksa: Stilizált virágmotívumos ablak az Alpár villában (1903)

A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre, kisplasztikákra és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére (bútorok) számtalan példa akad a korból.

Neves iparművészek

[szerkesztés]

Az Amerikai Egyesült Államokban

[szerkesztés]

Angliában

[szerkesztés]

Franciaországban

[szerkesztés]

Magyarországon

[szerkesztés]
  • Toroczkai Wigand Ede az építészet mellett az iparművészetnek is kiváló mestere volt, híres nemes anyagokkal díszített (ezüstberakás, rózsa- és cédrusmarketéria) ebédlőszekrénye 1903-ból.
  • Kozma Lajos építész iparművészként is jeles alkotó, nevezetes a Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezéséhez készített karosszéke, amelynek háttámlájára stilizált növényi díszítményeket faragott, amely egyben a magyar népi művészethez is kötődik.
  • Zsolnay Vilmos kerámiáiról híres
  • A Herendi Porcelánmanufaktúra a porcelán edényekről és kisplasztikákról nevezetes
  • A Szontagh testvérekhez fűződik a csetneki csipke
  • Csetneki csipke a szecesszió jegyében
    Csetneki csipke a szecesszió jegyében
  • Tiffany üveg
    Tiffany üveg
  • Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon
    Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon
  • Art nouveau kerítéslánc – Elisabeth Park – Brüsszel
    Art nouveau kerítéslánc – Elisabeth Park – Brüsszel

Szépirodalom

[szerkesztés]

A szépirodalmi szecesszióban elsőrendű szerep jut az esztétikumnak, az események és cselekmények részletekbe menő ábrázolásával szemben. Az irodalmi műveket nagyvonalú, laza szerkesztés, bővített mondatok, jelzőhalmozás, allegóriák, hangulati túlfűtöttség, finomság, a távol-keleti és ó-európai kultúrák motívumai jellemzik. Az irodalmi szecesszió stíluseszményének gyökerei az 1883-ban Brüsszelben Les Vingts (A Huszak) néven alakult csoportosuláshoz köthető. Franciaországban a Revue Blanche, Németországban a Jugend, a Simplicissimus és a Pan Insel, Ausztriában pedig a Ver Sacrum című lapokhoz kötődő irodalmi kör járult hozzá az irodalmi szecesszió kibontakozásához. Legjelentősebb képviselői közé tartozott a belga Maurice Maeterlinck és Émile Verhaeren, az angol Algernon Charles Swinburne, az ír Oscar Wilde, a francia Paul Claudel, az osztrák Arthur Schnitzler, Hugo von Hofmannsthal és Rainer Maria Rilke. A magyar irodalomban elsősorban Bródy Sándor, Szomory Dezső és Krúdy Gyula prózájában, illetve Ady Endre, Babits Mihály és Juhász Gyula lírájában mutatkoznak meg a szecesszió stílusjegyei.[2] Bródyt, Krúdyt, Szomoryt egy tágabb körbe, az impresszionizmushoz sorolja Szerb Antal, majd Adynál, Babitsnál, Juhász Gyulánál kifejti azt is, hogy nem egyetlen stílusirány letéteményesei.[3]

Galéria

[szerkesztés]
  • Art nouveau
    Art nouveau
  • kovácsolt vas
    kovácsolt vas
  • erkélyek
    erkélyek
  • Brüsszelben
    Brüsszelben
  • Emléktábla
    Emléktábla
  • Szecessziós buszmegálló – Brüsszel
    Szecessziós buszmegálló – Brüsszel
  • A Horta múzeum lépcsőháza
    A Horta múzeum lépcsőháza
  • Hangszerek háza – utcafront részlet
    Hangszerek háza – utcafront részlet
  • Szecesszió Kőbányán: a Szent László Gimnázium
    Szecesszió Kőbányán: a Szent László Gimnázium

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ispánkiné S. Katalin (összeáll.): A Postatakarékpénztár és a Magyar Államkincstár - Összeállítás a Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója alkalmából és tisztelgés Lechner Ödön alkotói emlékének, 2005. (Hozzáférés: 2010. május 18.) „Lecher Ödön élete és munkássága, alkotásainak áttekintő jegyzéke, képek, hátramaradt tervek”[halott link]
  2. ↑ Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 548. o. ISBN 963-9257-15-X  
  3. ↑ Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Budapest; Magvető, 1978. ISBN 963 270 651 X Impresszionizmus lásd 477-482; Ady Endre lásd 486-510., Babits Mihály 510-516. p.

Források

[szerkesztés]
  • Művészeti kislexikon /szerk. Végh János. Budapest; Corvina, 2006. ISBN 963 13 55349 Szecesszió lásd 201-202. p.
  • Somorjai Ferenc: Művészettörténet. Budapest; Képzőművészeti Kiadó, 2005. A szecesszió lásd 219-225. p. ISBN 963 337 001 9
  • Alastair Duncan: Szecesszió - Bp., Glória Kiadó, 2006 - ISBN 963-9283-62-2
  • Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910
  • Bartha Zoltán: Az építőművész. Budapest, 1984/8
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szecesszió&oldid=27486176”