Ugrás a tartalomhoz

„Szecesszió” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
 
(557 közbeeső változat nincs mutatva, amit 100 szerkesztő módosított)
1. sor: 1. sor:
{{más|secessio plebis}}
[[Kép:Budapest Gresham Hotel.jpg|thumb|300px|Gresham Palota, Budapest, [[Quittner Zsigmond]] és a Vágó-fivérek)]]
[[Fájl:Alfons Mucha - Monaco Monte Carlo.jpg|bélyegkép|220px|[[Alfons Mucha]] litográfiája]]
A '''szecesszió''' a [[19. század]] végének és a [[20. század]] elejének egyik stílusirányzata
[[Fájl:Budapest Gresham Hotel.jpg|bélyegkép|220px|[[Gresham-palota|Gresham Palota]], Budapest ([[Quittner Zsigmond]] és a Vágó fivérek alkotása)]]
az iparművészetben és a képzőművészetben.
[[Fájl:Tündérpalota.jpg|bélyegkép|220px|[[Tündérpalota]], Budapest ([[Kőrössy Albert Kálmán]])]]
[[Fájl:Cifra Palota.jpg|bélyegkép|220px|[[Cifrapalota]], Kecskemét ([[Márkus Géza]])]]
[[Fájl:Bécsi vadászati kiállítás, 1910, magyar pavilon.jpg|bélyegkép|220px|Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja]]


A '''szecesszió''' kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben [[Bécs]]ben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A [[századforduló]] jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, [[historizmus]]- és [[eklektika]]ellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a [[19. század]] összekuszálódott végének vagy a [[20. század]] tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az [[1970-es évek]]től figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az [[avantgárd]] legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy [[20. század]]ban és napjainkban is a szecesszió fokozatosan, majd egyre tömegesebben a kereskedelmi képzőművészet és a [[giccs]] forrásává vált.
==A szecesszió kialakulása==


== A szecesszió kialakulása ==
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga [[latin nyelv|latin]] eredetű ''(sēcēdō, sēcēdere:'' kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).
A szecesszió fogalma először még nem a művészetben, hanem a 19. századi [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] történelemben lett ismert, ezzel a [[jelző]]vel illették ugyanis az [[Amerikai Konföderációs Államok]] kiválását, valamint az ezzel kapcsolatos eszméket és az azokat hirdető személyeket.


Az [[amerikai polgárháború]] után megszűnő Konföderációval a kifejezés is kissé feledésbe merült, míg harminc évvel később az [[európa]]i művészvilág révén újra ismertté nem vált, szinte el is feledtetve korábbi szerepét.
Első felbukkanása a művészetben [[John Ruskin]] (1819-1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az [[Arts and Crafts]] mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újrafelfedezése is.


A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga [[latin nyelv|latin]] eredetű ''(sēcēdō, sēcēdere:'' kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli [[Akadémizmus|akadémikus művészet]] képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).
Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.


Első felbukkanása a művészetben [[John Ruskin]] (1819–1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra az irodalomról, a festészetről, az építészetről, a szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az [[Arts and Crafts movement|Arts and Crafts]] ([[magyar nyelv]]en: Művészetek és kézművesség) mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újra felfedezése is.
==Egyéb elnevezései==


Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó [[ornamentika]], hangsúlyos, élénk [[szín]]ek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.
A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel
illették. Míg az Osztrák-Magyar Monarchiában a szecesszió ''(Sezession)'' szót alkalmazták
(egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő
művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az ''art noveau,''
Nagy-Britanniában a ''modern style'' illetve ''Liberty'' (ma angolul is az ''art noveau'' kifejezés használatos), Németországban a ''Jugendstil,'' Spanyolországban ''Modernismo,'' Katalóniában a ''Modernisme,'' Olaszországban a ''Floreale'' vagy ''Liberty'' volt az elfogadott elnevezés.


== Egyéb elnevezései ==
A szecesszió egyik jellegzetessége volt a helyi, népi tradíciók felhasználása,
így érthető módon országonként eléggé eltérően alakult a stílus.


A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiában]] a ''Sezession'' szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő
==Építészet==
művészek állították ki műveiket), addig [[Franciaország]]ban az [[art nouveau]] („új művészet”), [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] pedig a ''modern style'' („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma az angoloknál is az ''art nouveau'' kifejezés használatos). [[Németország]]ban a ''Jugendstil'' (a [[münchen]]i „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a ''Wellenstil'' („hullámstílus”), [[Spanyolország]]ban a ''Modernismo'', [[Olaszország]]ban a ''stile floreale'' („virágos stílus”) és a ''stile Liberty'', az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban pedig a ''Tiffany style'' elnevezés terjedt el.
[[Kép:Iparművészeti_múzeum_1.jpg|right|thumb|Az Iparművészeti Múzeum épülete Budapesten (Lechner Ödön)]]
[[Image:Szeged-reok.jpg|thumb|Reök-palota, Szeged (Magyar Ede)]]
Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma
közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.


== Építészet ==
Európában elsősorban [[Antoni Gaudi]] (1852-1926) [[katalánok|katalán]] építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei:
[[Fájl:SF - Nacimiento.jpg|bélyegkép|[[Szent Család-templom (Barcelona)|Sagrada Família]] (tervező: [[Antoni Gaudí]])]]
* [[Sagrada Família]] (Szent Család) templom, [[Barcelona]]
* [[Güell Park]], [[Barcelona]]
* [[Casa Milà]], [[Barcelona]]
* [[Casa Batlló]], [[Barcelona]]


Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.
A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei [[Joseph Puig i Cadafalch]] és [[Doménech i Montaner]] voltak.


További neves szecessziós építészek:
=== Ausztria szecessziós építészete ===
* '''Angliában'''
** [[Charles Rennie Mackintosh]] (1868-1928): a Glasgowi Művészeti Iskola megépítője
** [[Henry Hobson Richardson]]
** [[Arthur Makmurdo]] (1851-1942)
** [[Richard Norman Show]]
* '''Belgiumban'''
** [[Victor Horta]] (1861-1947): legnevesebb alkotásai [[Brüsszel]]ben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel - ház
** [[Henry van de Velde]] (1863-1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle - Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen - Hollandia)
** [[Paul Hankar]] (1861-1901)
* '''Franciaországban'''
** [[Hector Guimard]] (1867-1942) - a párizsi Metró alkotója
** [[Émile André]] (1871-1933) - a [[Nancy Iskola]] képviselője
* '''Németországban'''
** [[Joseph Maria Olbrich]] (1867-1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapítótagja, a [[Darmstadti Művészkolónia]] létrehozója
** [[August Endell]] (1871-1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München)
* '''Ausztriában''' / akkor Osztrák - Magyar - Monarchia: a Bécsi Iskola mesterei
** [[Otto Wagner]] (1841-1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai
** [[Joseph Hoffmann]] (1870-1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője
** [[Adolf Loos]]: a bécsi Steinerhaus építője


'''Ausztriában''' (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez:
===Magyar szecessziós építészet===
* [[Otto Wagner]] (1841–1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai.
[[Kép:Cifra_Palota.jpg|thumb|150px|Cifra Palota, Kecskemét (Márkus Géza)]]
* [[Joseph Hoffmann]] (1870–1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője.
[[Kép:Kvár Kakasos templom.jpg|thumb|150px|Református templom, Kolozsvár (Kós Károly)]]
* [[Adolf Loos]]: a bécsi Steinerhaus építője.
[[Magyarország]]on a szecessziót elsősorban [[Lechner Ödön]] (1845-1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:
* [[Joseph Maria Olbrich]]: a "Sezession" épülete Bécsben.
*[[Iparművészeti Múzeum]], [[Budapest]] IX., [[Üllői út]]
*[[Földtani Intézet]], [[Budapest]] XIV., Stefánia út
*[[Postatakarékpénztár]], [[Budapest]] V., Hold utca (ma a Magyar Nemzeti Bank épülete)
*[[Kecskeméti Városháza|Városháza]], [[Kecskemét]]
*[[Kós-ház]], [[Miskolc]]
*[[Törley-mauzóleum]]


=== A katalán modernisme ===
Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült fel a [[kiskunfélegyházi városháza]], a szabadkai városháza. Az [[úri középosztály]] körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a mezővárosokban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén, Kiskunhalason számos [[szecessziós lakóház]]at találunk.


Európában elsősorban [[Antoni Gaudí]] (1852–1926) [[katalánok|katalán]] építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a [[Szent Család-templom (Barcelona)|Sagrada Família]], a [[Güell park]], a [[Casa Milà]] és a [[Casa Batlló]] ([[Barcelona]]).
További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:
*[[Kós Károly]]
*[[Magyar Ede]]
*[[Medgyaszay István]]
*Vas Ferenc
*Morbitzer Nándor
*[[Mende Valér]]
*[[Márkus Géza]]
**[[Cifra Palota]], [[Kecskemét]]


A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei [[Josep Puig i Cadafalch]] és [[Lluís Domènech i Montaner]] voltak.
==Iparművészet==


[[Fájl:Victor Horta Múzeum, Brüsszel.jpg|bélyegkép|jobbra|130px|A Horta Múzeum utcafrontja]]
A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére számtalan példa akad a korból.
[[Fájl:Paul Hankar tervezésű ház Brüsszelben.jpg|bélyegkép|jobbra|130px|Az egyik Hankar ház]]


=== Angol szecessziós építészet ===
[[Kép:DSC07712.JPG|thumb|210px|Csetneki csipke a szecesszió jegyében]]
Angol építészek:
* [[Charles Rennie Mackintosh]] (1868–1928): a Glasgow-i Művészeti Iskola megépítője
* [[Henry Hobson Richardson]]
* [[Arthur Makmurdo]] (1851–1942)
* [[Richard Norman Show]]


=== Belgium szecessziós építészete ===
* '''Magyrországon''':
Belga építészek:
** [[Csetneki csipke]] - Szontagh testvérek
* [[Victor Horta]] (1861–1947): legnevesebb alkotásai [[Brüsszel]]ben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház, a Horta Múzeum stb.
* [[Henry van de Velde]] (1863–1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle – Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen – Hollandia)
* [[Paul Hankar]] (1861–1901) szecessziós épületein sok iparművészeti technikát alkalmazott (Hankar házak)


=== Francia szecessziós építészet ===
A legismertebb iparművészek:
Francia építészek:
* [[Hector Guimard]] (1867–1942) – a párizsi Metró alkotója
* [[Émile André]] (1871–1933) – a [[Nancy Iskola]] képviselője


=== Német szecessziós építészet ===
* '''az Amerikai Egyesült Államokban''':
** [[Louis Comfort Tiffany]] (1848-1933)
* '''Angliában''':
** [[William Moris]] (1834–1896)
** [[James Abbott McNeill Whistler]] (1834-1903) dekoratőr
* '''Franciaországban''':
** [[Auguste Daum]] (1854–1909) üveg - és kerámiamunkák
** [[Émile Gallé]] (1846–1904) üveg és kerámiamunkák
** [[Albert Louis Dammouse]] – kerámiamunkák
** [[Louis Majorelle]] (1859–1928) – bútorok készítése
** [[L. Falise]] - ötvösművész
** [[Henri Vever]] - ékszerész
** [[René Lalique]] - ötvösművész


Német építészek:
==Képzőművészet==
* [[Joseph Maria Olbrich]] (1867–1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapító tagja, a [[Darmstadti Művészkolónia]] létrehozója
* [[August Endell]] (1871–1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München)


=== Magyar szecessziós építészet ===
'''Neves festők, grafikusok, illusztrátorok'''
[[Fájl:Iparművészeti múzeum 1.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Az [[Iparművészeti Múzeum]] épülete Budapesten ([[Lechner Ödön]])]]
* [[Alfons Mucha]] (1860-1939),
[[Fájl:SzegedZsinagoga.jpg|bélyegkép|jobbra|A szegedi zsinagóga kupolája]]
cseh festőművész [http://images.google.co.hu/images?q=mucha&hl=hu&btnG=Google+keres%C3%A9s Képei]
[[Fájl:Kvár Kakasos templom.jpg|bélyegkép|200px|[[Kakasos templom (Kolozsvár)|Kakasos templom]], Kolozsvár ([[Kós Károly (építész)|Kós Károly]])]]
* [[Gustav Klimt]] (1862-1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója
[[Fájl:Reök4KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A [[Reök-palota]] homlokzati része, [[Szeged]] ([[Magyar Ede]])]]
[[Fájl:MagyarEde13KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Magyar Ede: Szeged, Tábor utca 5. Kapualj]]

{{Bővebben|Szecessziós építészet Magyarországon}}

[[Magyarország]]on a szecessziót elsősorban [[Lechner Ödön]] (1845–1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:
* [[Iparművészeti Múzeum]], [[Budapest]] IX., [[Üllői út]]
* [[Magyar Állami Földtani Intézet|Földtani Intézet]], [[Budapest]] XIV., Stefánia út
* [[Postatakarékpénztár]], [[Budapest]] V., Hold utca (ma a Magyar Államkincstár épülete)<ref name="Ispánkiné2005">{{Cite web
|title = A Postatakarékpénztár és a Magyar Államkincstár - Összeállítás a Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója alkalmából és tisztelgés Lechner Ödön alkotói emlékének
|author = Ispánkiné S. Katalin (összeáll.)
|work =
|year = 2005
|accessdate = 2010-05-18
|url = http://www.allamkincstar.gov.hu/dokumentum/568?SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608&SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608
|quote = Lecher Ödön élete és munkássága, alkotásainak áttekintő jegyzéke, képek, hátramaradt tervek
}}{{Halott link|url=http://www.allamkincstar.gov.hu/dokumentum/568?SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608&SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608 |date=2018-11 }}</ref>
* [[Városháza (Kecskemét)|Városháza]], [[Kecskemét]]
* [[Törley-mauzóleum]] (Budapest)
* [[Kék templom (Pozsony)|Kék templom]], [[Pozsony]]
* Magyar Szecesszió Háza (állandó kiállítás és kávéház korabeli bútorokkal, Budapest V. Honvéd u. 3).

Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a [[Bácska|Bácskáig]] és [[Erdély]]ig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült például szecessziós stílusban a [[kiskunfélegyháza|kiskunfélegyházi]], a [[szabadka]]i és a [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|marosvásárhelyi városháza]]. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a [[mezőváros]]okban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. [[Temesvár]]on, [[Marosvásárhely]]en, [[Kiskunfélegyháza|Kiskunfélegyházán]], [[Kecskemét]]en, [[Tiszakécske|Tiszakécskén]], [[Kiskunhalas]]on számos [[szecessziós lakóház]]at találunk.

További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:
*[[Baumhorn Lipót]]
**Mintegy 22 zsinagógát tervezett mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusban, közülük egyik legszebb a [[szegedi zsinagóga]].
* [[Jakab Dezső]] és [[Komor Marcell]]
** [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|Közigazgatási Palota]] és [[Kultúrpalota (Marosvásárhely)|Kultúrpalota]], [[Marosvásárhely]]
** [[Szabadka]]i városháza
** [[Déva]]i színház
** [[Iparosotthon]], [[Kecskemét]]
* [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]]
** [[Kós-ház]], [[Miskolc]]
* [[Kőrössy Albert Kálmán]]
** A [[Kölcsey Ferenc Gimnázium (Budapest)|budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium]] épülete
** [[Tündérpalota]], Budapest, Könyves Kálmán körút 40.
* [[Lajta Béla]]
**Vakok Intézete, Budapest, Mexikói út 60.
* [[Magyar Ede]]
**[[Reök-palota]] ([[Szeged]])
* [[Márkus Géza]]
**[[Cifrapalota]], [[Kecskemét]]
* [[Medgyaszay István (építész)|Medgyaszay István]]
**[[Veszprémi Petőfi Színház]]
* [[Mende Valér]]
** [[Luther-palota]], [[Kecskemét]]
** [[Református Újkollégium]], [[Kecskemét]]
* [[Morbitzer Nándor]] és Vas József
** [[Városháza (Kiskunfélegyháza)|Kiskunfélegyházi városháza]]
* [[Quittner Zsigmond]]
** [[Gresham-palota]], Budapest
* [[Raichle J. Ferenc]]
**Gróf-palota, Szeged (műemlék)
* [[Székely László (építész, 1877–1934)|Székely László]]
**Hungária fürdő, mai nevén Neptun fürdő - más néven „Székely Ház”, [[Temesvár]]
* [[Zrumeczky Dezső]]
**A [[Fővárosi Állat- és Növénykert]] számos épülete [[Kós Károly (építész)|Kós Károllyal]] együtt

== Festészet, grafika ==
[[Fájl:Klimt-Apfelbaum I.jpg|bélyegkép|jobbra| [[Gustav Klimt]]: ''Almáskert'' ([[1912]])]]
=== Neves festők, grafikusok, illusztrátorok (válogatás)===

* [[Alfons Mucha]] (1860–1939), cseh festőművész
* [[Gustav Klimt]] (1862–1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója
* [[Jan Toorop]], holland festő
* [[Jan Toorop]], holland festő
* katalán festők: [[Ramón Casas i Carbó]] (1866-1932), [[Santiago Rusinol i Prats]] (1861-1931), [[Isidre Nonell]]
* Katalán festők: [[Ramón Casas i Carbó]] (1866–1932), [[Santiago Rusinol i Prats]] (1861–1931), [[Isidre Nonell]]
* [[Aubrey Beardsley]] (1872-1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere
* [[Aubrey Beardsley]] (1872–1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere
* [[Henri de Toulouse-Lautrec]]: francia posztimpresszionista festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára
* francia festők: [[Henri Toulouse-Lautrec]], [[Paul Serusier]], [[Emile Bernard]], [[Georges de Feure]], [[Pierre Puvis de Chavannes]], [[Gustave Moreau]], [[Felix Vallotton]],[[ Victor Prouvé]]
* További francia festők: (a francia [[art nouveau]] a [[posztimpresszionizmus]] körébe tartozók) [[Georges Seurat]], [[Émile Bernard]], [[Georges de Feure]], [[Félix Vallotton]], [[Victor Prouvé]]
* [[Stanisław Wyspiański]] (1869-1907) lengyel festő (mellesleg drámaíró és költő is!)
* [[Jozef Mehoffer]] (1869-1946) lengyel festő
* [[Stanisław Wyspiański]] (1869–1907) lengyel festő (egyben drámaíró és költő is)
* [[Jozef Mehoffer]] (1869–1946) lengyel festő


'''Magyar festők, grafikusok'''
=== Magyar festők, grafikusok (válogatás)===
* [[Rippl-Rónai József]] (1861-1927) - a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak
* [[Rippl-Rónai József]] (1861–1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak
* [[Vaszary János (festő)|Vaszary János]] (1867–1937) szintén posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak
* [[Gulácsy Lajos]] (1882-1932)
* [[Kernstok Károly (festő, 1873–1940)|Kernstok Károly]] korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik
* [[Vaszary János (festő)|Vaszary János]] (1867-1937)
* [[Körösfői-Kriesch Aladár]] (1863–1920) – a [[gödöllői művésztelep|gödöllői iskola]] képviselője
* [[Kernstok Károly]]
* [[Körösfői-Kriesch Aladár]] (1863-1920) - a gödöllői iskola képviselője
* [[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] (1869–1951) – a gödöllői iskola képviselője
* [[Faragó Géza]] festő, plakáttervező
* [[Nagy Sándor]] (1869-1951) - a gödöllői iskola képviselője
* [[Faragó Géza]]
* [[Róth Miksa]] üvegfestő
* [[Róth Miksa]] üvegfestő
* [[Gulácsy Lajos]] (1882–1932) festményei is rokoníthatók a szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem.
* [[Horti Pál]] (1865–1907) alkotásai az iparművészet minden ágát (bútor, kerámia- és zománcművészet) képviselik.


== Külső hivatkozások ==
== Iparművészet ==
[[Fájl:Window with flower motives from the Villa Alpár.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Róth Miksa]]: Stilizált virágmotívumos ablak az Alpár villában (1903)]]
*[http://szecesszio.lap.hu/ szecesszió lap]
*[http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/szecesszio.htm enciklopedia.fazekas.hu - A szecesszió]
*[http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html A Szecesszió művészete]
*[http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/26het/muvtori/muvtori26.html Sulinet - A század első felének művészete - szimbolizmus és szecesszió]
*[http://www.sulinet.hu/muvesz/szecesszio/szecesszio.html Sulinet - A szecesszió]
* [http://lartnouveau.com/ lartnouveau.com] (francais-english -deutsch)
* [http://www.artnouveau-net.eu Réseau Art Nouveau Network]
* [http://perso.orange.fr/artnouveau/ Art Nouveau worldwide]
*[http://www.inyourpocket.com/poland/krakow/en/feature?id=4246 Art Nouveau in Poland]


A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre, kisplasztikákra és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére (bútorok) számtalan példa akad a korból.


=== Neves iparművészek ===
[[Kategória:Művészeti stílusok]][[Kategória:Művészettörténet]]
==== Az Amerikai Egyesült Államokban ====
*[http://www.csetnekicsipke.hu Csipkék a szecesszió jegyében]
* [[Louis Comfort Tiffany]] (1848–1933)
*[http://www.achome.co.uk/vienna/index.php?page=home The Vienna Secession Home]


==== Angliában ====
{{Link FA|bg}}
* [[William Morris]] (1834–1896)
* [[James McNeill Whistler|James Abbott McNeill Whistler]] (1834–1903) dekoratőr

==== Franciaországban ====
* [[Auguste Daum]] (1854–1909) üveg – és kerámiamunkák
* [[Émile Gallé]] (1846–1904) üveg és kerámiamunkák
* [[Albert Louis Dammouse]] – kerámiamunkák
* [[Louis Majorelle]] (1859–1928) – bútorok készítése
* [[L. Falise]] – ötvösművész
* [[Henri Vever]] – ékszerész
* [[René Lalique]] – üvegművész

==== Magyarországon ====
* [[Toroczkai Wigand Ede]] az építészet mellett az iparművészetnek is kiváló mestere volt, híres nemes anyagokkal díszített (ezüstberakás, rózsa- és cédrusmarketéria) ebédlőszekrénye 1903-ból.
* [[Kozma Lajos (építész)|Kozma Lajos]] építész iparművészként is jeles alkotó, nevezetes a Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezéséhez készített karosszéke, amelynek háttámlájára stilizált növényi díszítményeket faragott, amely egyben a magyar népi művészethez is kötődik.
* [[Zsolnay Vilmos]] kerámiáiról híres
* A [[Herendi Porcelánmanufaktúra]] a porcelán edényekről és kisplasztikákról nevezetes
* A [[Szontagh nővérek|Szontagh testvérek]]hez fűződik a [[csetneki csipke]]
<gallery class="center">

Fájl:DSC07712.JPG|Csetneki csipke a szecesszió jegyében
Fájl:Girl with Cherry Blossoms - Tiffany Glass & Decorating Company, c. 1890.JPG|Tiffany üveg
Fájl:Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon.jpg|Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon
Fájl:Brüsszel, Elisabeth Park.jpg|Art nouveau kerítéslánc – Elisabeth Park – Brüsszel
</gallery>

== Szépirodalom ==

A szépirodalmi szecesszióban elsőrendű szerep jut az esztétikumnak, az események és cselekmények részletekbe menő ábrázolásával szemben. Az irodalmi műveket nagyvonalú, laza szerkesztés, bővített mondatok, jelzőhalmozás, allegóriák, hangulati túlfűtöttség, finomság, a távol-keleti és ó-európai kultúrák motívumai jellemzik. Az irodalmi szecesszió stíluseszményének gyökerei az 1883-ban [[Brüsszel]]ben ''Les Vingts'' (A Huszak) néven alakult csoportosuláshoz köthető. Franciaországban a ''Revue Blanche'', Németországban a ''Jugend,'' a ''Simplicissimus'' és a ''Pan Insel,'' Ausztriában pedig a ''Ver Sacrum'' című lapokhoz kötődő irodalmi kör járult hozzá az irodalmi szecesszió kibontakozásához. Legjelentősebb képviselői közé tartozott a belga [[Maurice Maeterlinck]] és [[Émile Verhaeren]], az angol [[Algernon Charles Swinburne]], az ír [[Oscar Wilde]], a francia [[Paul Claudel]], az osztrák [[Arthur Schnitzler]], [[Hugo von Hofmannsthal]] és [[Rainer Maria Rilke]]. A [[magyar irodalom]]ban elsősorban [[Bródy Sándor (író)|Bródy Sándor]], [[Szomory Dezső]] és [[Krúdy Gyula]] prózájában, illetve [[Ady Endre]], [[Babits Mihály]] és [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] lírájában mutatkoznak meg a szecesszió stílusjegyei.<ref>{{MNL|16|548}}</ref> Bródyt, Krúdyt, Szomoryt egy tágabb körbe, az [[impresszionizmus]]hoz sorolja [[Szerb Antal]], majd Adynál, Babitsnál, Juhász Gyulánál kifejti azt is, hogy nem egyetlen stílusirány letéteményesei.<ref>Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Budapest; Magvető, 1978. {{ISBN|963 270 651 X}} Impresszionizmus lásd 477-482; Ady Endre lásd 486-510., Babits Mihály 510-516. p.</ref>

== Galéria ==
<gallery class="center">
Fájl:Kovácsoltvas erkély Brüsszelben.jpg|Art nouveau
Fájl:Kovácsoltvas erkély-art nouveau stílus, Brüsszel.jpg|kovácsolt vas
Fájl:Kovácsoltvas erkély-art nouveau, Brüsszel.jpg|erkélyek
Fájl:Kovácsoltvas erkély, Brüsszel.jpg|Brüsszelben
Fájl:Brüsszeli házfal.jpg|Emléktábla
Fájl:Szecessziós megálló, Brüsszel.jpg|Szecessziós buszmegálló – Brüsszel
Fájl:Horta Múzeum, Brüsszel.jpg|A Horta múzeum lépcsőháza
Fájl:Hangszermúzeum, Brüsszel.jpg|Hangszerek háza – utcafront részlet
Fájl:Budapest 10 Szent László Gimnázium Lechner.JPG|Szecesszió [[Budapest X. kerülete|Kőbányán]]: a [[Szent László Gimnázium (Budapest)|Szent László Gimnázium]]
</gallery>

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
* Művészeti kislexikon /szerk. Végh János. Budapest; Corvina, 2006. {{ISBN|963 13 55349}} Szecesszió lásd 201-202. p.
* [[Somorjai Ferenc]]: Művészettörténet. Budapest; Képzőművészeti Kiadó, 2005. A szecesszió lásd 219-225. p. {{ISBN|963 337 001 9}}
* Alastair Duncan: ''Szecesszió'' - Bp., Glória Kiadó, 2006 - {{ISBN|963-9283-62-2}}
* Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910
* Bartha Zoltán: Az építőművész. Budapest, 1984/8
* {{Művészeti lexikon}}

== Külső hivatkozások ==
*[http://www.britannica.com/art/Art-Nouveau Art nouveau, Encyclopaedia Britannica]
* [http://szecesszio.lap.hu/ szecesszió lap]
* [http://www.szecesszio.com/ Site and blog all about hungarian secession]
* [http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/szecesszio.htm enciklopedia.fazekas.hu – A szecesszió]
* [http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html A Szecesszió művészete] {{Wayback|url=http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html |date=20081013202610 }}
* [http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/26het/muvtori/muvtori26.html Sulinet – A század első felének művészete – szimbolizmus és szecesszió]
* [https://web.archive.org/web/20050218102753/http://www.sulinet.hu/muvesz/szecesszio/szecesszio.html Sulinet – A szecesszió]
* [http://lartnouveau.com/ lartnouveau.com (français-english-deutsch)]
* [http://www.artnouveau-net.eu Réseau Art Nouveau Network]
* [http://perso.orange.fr/artnouveau/ Art Nouveau worldwide]
* [https://web.archive.org/web/20061016165852/http://www.inyourpocket.com/poland/krakow/en/feature?id=4246 Art Nouveau in Poland]
* [https://web.archive.org/web/20070126082411/http://www.csetnekicsipke.hu/ Csipkék a szecesszió jegyében]
* [http://www.achome.co.uk/vienna/index.php?page=home The Vienna Secession Home]
* [http://www.metmuseum.org/toah/hd/artn/hd_artn.htm Metropolitan Museum of Art szecessziós gyűjteménye]
* [http://www.szecesszio.com/ szecesszio.com (angol nyelvű)]
* [http://szecesszio.lap.hu/ Szecesszió.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [https://web.archive.org/web/20170921014834/http://art1900.info/ art1900.info] – Art & Architecture about 1900 in Central Europe


{{Nemzetközi katalógusok}}
[[be-x-old:Мадэрн]]
{{Portál|Művészet}}
{{Európa építészete}}


[[Kategória:Szecesszió| ]]
[[en:Art Nouveau]] [[bg:Ар нуво]] [[bs:Art Nouveau]] [[ca:Modernisme català]] [[cs:Secese]] [[da:Jugendstil]] [[de:Jugendstil]] [[eo:Secesio (stilo)]] [[es:Modernismo catalán]] [[fa:آرت نوو]] [[fi:Jugend]] [[fr:Art nouveau]] [[gl:Art Nouveau]] [[he:אר נובו]] [[hr:Art Nouveau]] [[it:Art Nouveau]] [[ja:アール・ヌーヴォー]] [[ka:არტ-ნუვო]] [[ko:아르누보]] [[lb:Jugendstil]] [[lv:Jūgendstils]] [[nl:Jugendstil]] [[nn:Jugendstil]] [[no:Art nouveau]] [[nrm:Art Nouvé]] [[pl:Secesja (sztuka)]] [[pt:Modernidade]] [[ro:Art Nouveau]] [[ru:Модерн]] [[sk:Secesia]] [[sl:Art Nouveau]] [[sv:Jugend]] [[tr:Art nouveau]] [[zh:新艺术运动]]

A lap jelenlegi, 2024. október 1., 09:37-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: secessio plebis.
Alfons Mucha litográfiája
Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása)
Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán)
Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza)
Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja

A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy 20. században és napjainkban is a szecesszió fokozatosan, majd egyre tömegesebben a kereskedelmi képzőművészet és a giccs forrásává vált.

A szecesszió kialakulása

[szerkesztés]

A szecesszió fogalma először még nem a művészetben, hanem a 19. századi amerikai történelemben lett ismert, ezzel a jelzővel illették ugyanis az Amerikai Konföderációs Államok kiválását, valamint az ezzel kapcsolatos eszméket és az azokat hirdető személyeket.

Az amerikai polgárháború után megszűnő Konföderációval a kifejezés is kissé feledésbe merült, míg harminc évvel később az európai művészvilág révén újra ismertté nem vált, szinte el is feledtetve korábbi szerepét.

A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).

Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819–1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra az irodalomról, a festészetről, az építészetről, a szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts (magyar nyelven: Művészetek és kézművesség) mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újra felfedezése is.

Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.

Egyéb elnevezései

[szerkesztés]

A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák–Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az art nouveau („új művészet”), Nagy-Britanniában pedig a modern style („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma az angoloknál is az art nouveau kifejezés használatos). Németországban a Jugendstil (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a Wellenstil („hullámstílus”), Spanyolországban a Modernismo, Olaszországban a stile floreale („virágos stílus”) és a stile Liberty, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style elnevezés terjedt el.

Építészet

[szerkesztés]
Sagrada Família (tervező: Antoni Gaudí)

Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.

Ausztria szecessziós építészete

[szerkesztés]

Ausztriában (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez:

  • Otto Wagner (1841–1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai.
  • Joseph Hoffmann (1870–1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője.
  • Adolf Loos: a bécsi Steinerhaus építője.
  • Joseph Maria Olbrich: a "Sezession" épülete Bécsben.

A katalán modernisme

[szerkesztés]

Európában elsősorban Antoni Gaudí (1852–1926) katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a Sagrada Família, a Güell park, a Casa Milà és a Casa Batlló (Barcelona).

A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei Josep Puig i Cadafalch és Lluís Domènech i Montaner voltak.

A Horta Múzeum utcafrontja
Az egyik Hankar ház

Angol szecessziós építészet

[szerkesztés]

Angol építészek:

Belgium szecessziós építészete

[szerkesztés]

Belga építészek:

  • Victor Horta (1861–1947): legnevesebb alkotásai Brüsszelben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház, a Horta Múzeum stb.
  • Henry van de Velde (1863–1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle – Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen – Hollandia)
  • Paul Hankar (1861–1901) szecessziós épületein sok iparművészeti technikát alkalmazott (Hankar házak)

Francia szecessziós építészet

[szerkesztés]

Francia építészek:

Német szecessziós építészet

[szerkesztés]

Német építészek:

Magyar szecessziós építészet

[szerkesztés]
Az Iparművészeti Múzeum épülete Budapesten (Lechner Ödön)
A szegedi zsinagóga kupolája
Kakasos templom, Kolozsvár (Kós Károly)
A Reök-palota homlokzati része, Szeged (Magyar Ede)
Magyar Ede: Szeged, Tábor utca 5. Kapualj
Bővebben: Szecessziós építészet Magyarországon

Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön (1845–1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:

Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült például szecessziós stílusban a kiskunfélegyházi, a szabadkai és a marosvásárhelyi városháza. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a mezővárosokban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. Temesváron, Marosvásárhelyen, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén, Kiskunhalason számos szecessziós lakóházat találunk.

További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:

Festészet, grafika

[szerkesztés]
Gustav Klimt: Almáskert (1912)

Neves festők, grafikusok, illusztrátorok (válogatás)

[szerkesztés]

Magyar festők, grafikusok (válogatás)

[szerkesztés]

Iparművészet

[szerkesztés]
Róth Miksa: Stilizált virágmotívumos ablak az Alpár villában (1903)

A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre, kisplasztikákra és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére (bútorok) számtalan példa akad a korból.

Neves iparművészek

[szerkesztés]

Az Amerikai Egyesült Államokban

[szerkesztés]

Angliában

[szerkesztés]

Franciaországban

[szerkesztés]

Magyarországon

[szerkesztés]
  • Toroczkai Wigand Ede az építészet mellett az iparművészetnek is kiváló mestere volt, híres nemes anyagokkal díszített (ezüstberakás, rózsa- és cédrusmarketéria) ebédlőszekrénye 1903-ból.
  • Kozma Lajos építész iparművészként is jeles alkotó, nevezetes a Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezéséhez készített karosszéke, amelynek háttámlájára stilizált növényi díszítményeket faragott, amely egyben a magyar népi művészethez is kötődik.
  • Zsolnay Vilmos kerámiáiról híres
  • A Herendi Porcelánmanufaktúra a porcelán edényekről és kisplasztikákról nevezetes
  • A Szontagh testvérekhez fűződik a csetneki csipke
  • Csetneki csipke a szecesszió jegyében
    Csetneki csipke a szecesszió jegyében
  • Tiffany üveg
    Tiffany üveg
  • Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon
    Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon
  • Art nouveau kerítéslánc – Elisabeth Park – Brüsszel
    Art nouveau kerítéslánc – Elisabeth Park – Brüsszel

Szépirodalom

[szerkesztés]

A szépirodalmi szecesszióban elsőrendű szerep jut az esztétikumnak, az események és cselekmények részletekbe menő ábrázolásával szemben. Az irodalmi műveket nagyvonalú, laza szerkesztés, bővített mondatok, jelzőhalmozás, allegóriák, hangulati túlfűtöttség, finomság, a távol-keleti és ó-európai kultúrák motívumai jellemzik. Az irodalmi szecesszió stíluseszményének gyökerei az 1883-ban Brüsszelben Les Vingts (A Huszak) néven alakult csoportosuláshoz köthető. Franciaországban a Revue Blanche, Németországban a Jugend, a Simplicissimus és a Pan Insel, Ausztriában pedig a Ver Sacrum című lapokhoz kötődő irodalmi kör járult hozzá az irodalmi szecesszió kibontakozásához. Legjelentősebb képviselői közé tartozott a belga Maurice Maeterlinck és Émile Verhaeren, az angol Algernon Charles Swinburne, az ír Oscar Wilde, a francia Paul Claudel, az osztrák Arthur Schnitzler, Hugo von Hofmannsthal és Rainer Maria Rilke. A magyar irodalomban elsősorban Bródy Sándor, Szomory Dezső és Krúdy Gyula prózájában, illetve Ady Endre, Babits Mihály és Juhász Gyula lírájában mutatkoznak meg a szecesszió stílusjegyei.[2] Bródyt, Krúdyt, Szomoryt egy tágabb körbe, az impresszionizmushoz sorolja Szerb Antal, majd Adynál, Babitsnál, Juhász Gyulánál kifejti azt is, hogy nem egyetlen stílusirány letéteményesei.[3]

Galéria

[szerkesztés]
  • Art nouveau
    Art nouveau
  • kovácsolt vas
    kovácsolt vas
  • erkélyek
    erkélyek
  • Brüsszelben
    Brüsszelben
  • Emléktábla
    Emléktábla
  • Szecessziós buszmegálló – Brüsszel
    Szecessziós buszmegálló – Brüsszel
  • A Horta múzeum lépcsőháza
    A Horta múzeum lépcsőháza
  • Hangszerek háza – utcafront részlet
    Hangszerek háza – utcafront részlet
  • Szecesszió Kőbányán: a Szent László Gimnázium
    Szecesszió Kőbányán: a Szent László Gimnázium

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ispánkiné S. Katalin (összeáll.): A Postatakarékpénztár és a Magyar Államkincstár - Összeállítás a Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója alkalmából és tisztelgés Lechner Ödön alkotói emlékének, 2005. (Hozzáférés: 2010. május 18.) „Lecher Ödön élete és munkássága, alkotásainak áttekintő jegyzéke, képek, hátramaradt tervek”[halott link]
  2. ↑ Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 548. o. ISBN 963-9257-15-X  
  3. ↑ Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Budapest; Magvető, 1978. ISBN 963 270 651 X Impresszionizmus lásd 477-482; Ady Endre lásd 486-510., Babits Mihály 510-516. p.

Források

[szerkesztés]
  • Művészeti kislexikon /szerk. Végh János. Budapest; Corvina, 2006. ISBN 963 13 55349 Szecesszió lásd 201-202. p.
  • Somorjai Ferenc: Művészettörténet. Budapest; Képzőművészeti Kiadó, 2005. A szecesszió lásd 219-225. p. ISBN 963 337 001 9
  • Alastair Duncan: Szecesszió - Bp., Glória Kiadó, 2006 - ISBN 963-9283-62-2
  • Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910
  • Bartha Zoltán: Az építőművész. Budapest, 1984/8
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szecesszió&oldid=27486176”