„Szecesszió” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
(557 közbeeső változat nincs mutatva, amit 100 szerkesztő módosított) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{más|secessio plebis}} |
|||
[[Kép:Budapest Gresham Hotel.jpg|thumb|300px|Gresham Palota, Budapest, [[Quittner Zsigmond]] és a Vágó-fivérek)]] |
|||
[[Fájl:Alfons Mucha - Monaco Monte Carlo.jpg|bélyegkép|220px|[[Alfons Mucha]] litográfiája]] |
|||
A '''szecesszió''' a [[19. század]] végének és a [[20. század]] elejének egyik stílusirányzata |
|||
[[Fájl:Budapest Gresham Hotel.jpg|bélyegkép|220px|[[Gresham-palota|Gresham Palota]], Budapest ([[Quittner Zsigmond]] és a Vágó fivérek alkotása)]] |
|||
az iparművészetben és a képzőművészetben. |
|||
[[Fájl:Tündérpalota.jpg|bélyegkép|220px|[[Tündérpalota]], Budapest ([[Kőrössy Albert Kálmán]])]] |
|||
[[Fájl:Cifra Palota.jpg|bélyegkép|220px|[[Cifrapalota]], Kecskemét ([[Márkus Géza]])]] |
|||
[[Fájl:Bécsi vadászati kiállítás, 1910, magyar pavilon.jpg|bélyegkép|220px|Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja]] |
|||
A '''szecesszió''' kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben [[Bécs]]ben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A [[századforduló]] jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, [[historizmus]]- és [[eklektika]]ellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a [[19. század]] összekuszálódott végének vagy a [[20. század]] tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az [[1970-es évek]]től figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az [[avantgárd]] legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy [[20. század]]ban és napjainkban is a szecesszió fokozatosan, majd egyre tömegesebben a kereskedelmi képzőművészet és a [[giccs]] forrásává vált. |
|||
==A szecesszió kialakulása== |
|||
== A szecesszió kialakulása == |
|||
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga [[latin nyelv|latin]] eredetű ''(sēcēdō, sēcēdere:'' kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok). |
|||
A szecesszió fogalma először még nem a művészetben, hanem a 19. századi [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] történelemben lett ismert, ezzel a [[jelző]]vel illették ugyanis az [[Amerikai Konföderációs Államok]] kiválását, valamint az ezzel kapcsolatos eszméket és az azokat hirdető személyeket. |
|||
Az [[amerikai polgárháború]] után megszűnő Konföderációval a kifejezés is kissé feledésbe merült, míg harminc évvel később az [[európa]]i művészvilág révén újra ismertté nem vált, szinte el is feledtetve korábbi szerepét. |
|||
Első felbukkanása a művészetben [[John Ruskin]] (1819-1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az [[Arts and Crafts]] mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újrafelfedezése is. |
|||
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga [[latin nyelv|latin]] eredetű ''(sēcēdō, sēcēdere:'' kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli [[Akadémizmus|akadémikus művészet]] képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok). |
|||
Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat. |
|||
Első felbukkanása a művészetben [[John Ruskin]] (1819–1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra az irodalomról, a festészetről, az építészetről, a szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az [[Arts and Crafts movement|Arts and Crafts]] ([[magyar nyelv]]en: Művészetek és kézművesség) mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újra felfedezése is. |
|||
==Egyéb elnevezései== |
|||
Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó [[ornamentika]], hangsúlyos, élénk [[szín]]ek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat. |
|||
A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel |
|||
illették. Míg az Osztrák-Magyar Monarchiában a szecesszió ''(Sezession)'' szót alkalmazták |
|||
(egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő |
|||
művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az ''art noveau,'' |
|||
Nagy-Britanniában a ''modern style'' illetve ''Liberty'' (ma angolul is az ''art noveau'' kifejezés használatos), Németországban a ''Jugendstil,'' Spanyolországban ''Modernismo,'' Katalóniában a ''Modernisme,'' Olaszországban a ''Floreale'' vagy ''Liberty'' volt az elfogadott elnevezés. |
|||
== Egyéb elnevezései == |
|||
A szecesszió egyik jellegzetessége volt a helyi, népi tradíciók felhasználása, |
|||
így érthető módon országonként eléggé eltérően alakult a stílus. |
|||
A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák–Magyar Monarchiában]] a ''Sezession'' szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő |
|||
==Építészet== |
|||
művészek állították ki műveiket), addig [[Franciaország]]ban az [[art nouveau]] („új művészet”), [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] pedig a ''modern style'' („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma az angoloknál is az ''art nouveau'' kifejezés használatos). [[Németország]]ban a ''Jugendstil'' (a [[münchen]]i „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a ''Wellenstil'' („hullámstílus”), [[Spanyolország]]ban a ''Modernismo'', [[Olaszország]]ban a ''stile floreale'' („virágos stílus”) és a ''stile Liberty'', az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban pedig a ''Tiffany style'' elnevezés terjedt el. |
|||
[[Kép:Iparművészeti_múzeum_1.jpg|right|thumb|Az Iparművészeti Múzeum épülete Budapesten (Lechner Ödön)]] |
|||
[[Image:Szeged-reok.jpg|thumb|Reök-palota, Szeged (Magyar Ede)]] |
|||
Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma |
|||
közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát. |
|||
== Építészet == |
|||
Európában elsősorban [[Antoni Gaudi]] (1852-1926) [[katalánok|katalán]] építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: |
|||
[[Fájl:SF - Nacimiento.jpg|bélyegkép|[[Szent Család-templom (Barcelona)|Sagrada Família]] (tervező: [[Antoni Gaudí]])]] |
|||
* [[Sagrada Família]] (Szent Család) templom, [[Barcelona]] |
|||
* [[Güell Park]], [[Barcelona]] |
|||
* [[Casa Milà]], [[Barcelona]] |
|||
* [[Casa Batlló]], [[Barcelona]] |
|||
Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát. |
|||
A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei [[Joseph Puig i Cadafalch]] és [[Doménech i Montaner]] voltak. |
|||
=== Ausztria szecessziós építészete === |
|||
* '''Angliában''' |
|||
** [[Charles Rennie Mackintosh]] (1868-1928): a Glasgowi Művészeti Iskola megépítője |
|||
** [[Henry Hobson Richardson]] |
|||
** [[Arthur Makmurdo]] (1851-1942) |
|||
** [[Richard Norman Show]] |
|||
* '''Belgiumban''' |
|||
** [[Victor Horta]] (1861-1947): legnevesebb alkotásai [[Brüsszel]]ben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel - ház |
|||
** [[Henry van de Velde]] (1863-1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle - Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen - Hollandia) |
|||
** [[Paul Hankar]] (1861-1901) |
|||
* '''Franciaországban''' |
|||
** [[Hector Guimard]] (1867-1942) - a párizsi Metró alkotója |
|||
** [[Émile André]] (1871-1933) - a [[Nancy Iskola]] képviselője |
|||
* '''Németországban''' |
|||
** [[Joseph Maria Olbrich]] (1867-1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapítótagja, a [[Darmstadti Művészkolónia]] létrehozója |
|||
** [[August Endell]] (1871-1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München) |
|||
* '''Ausztriában''' / akkor Osztrák - Magyar - Monarchia: a Bécsi Iskola mesterei |
|||
** [[Otto Wagner]] (1841-1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai |
|||
** [[Joseph Hoffmann]] (1870-1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője |
|||
** [[Adolf Loos]]: a bécsi Steinerhaus építője |
|||
'''Ausztriában''' (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez: |
|||
===Magyar szecessziós építészet=== |
|||
* [[Otto Wagner]] (1841–1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai. |
|||
[[Kép:Cifra_Palota.jpg|thumb|150px|Cifra Palota, Kecskemét (Márkus Géza)]] |
|||
* [[Joseph Hoffmann]] (1870–1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője. |
|||
[[Kép:Kvár Kakasos templom.jpg|thumb|150px|Református templom, Kolozsvár (Kós Károly)]] |
|||
* [[Adolf Loos]]: a bécsi Steinerhaus építője. |
|||
[[Magyarország]]on a szecessziót elsősorban [[Lechner Ödön]] (1845-1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete: |
|||
* [[Joseph Maria Olbrich]]: a "Sezession" épülete Bécsben. |
|||
*[[Iparművészeti Múzeum]], [[Budapest]] IX., [[Üllői út]] |
|||
*[[Földtani Intézet]], [[Budapest]] XIV., Stefánia út |
|||
*[[Postatakarékpénztár]], [[Budapest]] V., Hold utca (ma a Magyar Nemzeti Bank épülete) |
|||
*[[Kecskeméti Városháza|Városháza]], [[Kecskemét]] |
|||
*[[Kós-ház]], [[Miskolc]] |
|||
*[[Törley-mauzóleum]] |
|||
=== A katalán modernisme === |
|||
Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült fel a [[kiskunfélegyházi városháza]], a szabadkai városháza. Az [[úri középosztály]] körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a mezővárosokban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén, Kiskunhalason számos [[szecessziós lakóház]]at találunk. |
|||
Európában elsősorban [[Antoni Gaudí]] (1852–1926) [[katalánok|katalán]] építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a [[Szent Család-templom (Barcelona)|Sagrada Família]], a [[Güell park]], a [[Casa Milà]] és a [[Casa Batlló]] ([[Barcelona]]). |
|||
További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek: |
|||
*[[Kós Károly]] |
|||
*[[Magyar Ede]] |
|||
*[[Medgyaszay István]] |
|||
*Vas Ferenc |
|||
*Morbitzer Nándor |
|||
*[[Mende Valér]] |
|||
*[[Márkus Géza]] |
|||
**[[Cifra Palota]], [[Kecskemét]] |
|||
A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei [[Josep Puig i Cadafalch]] és [[Lluís Domènech i Montaner]] voltak. |
|||
==Iparművészet== |
|||
[[Fájl:Victor Horta Múzeum, Brüsszel.jpg|bélyegkép|jobbra|130px|A Horta Múzeum utcafrontja]] |
|||
A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére számtalan példa akad a korból. |
|||
[[Fájl:Paul Hankar tervezésű ház Brüsszelben.jpg|bélyegkép|jobbra|130px|Az egyik Hankar ház]] |
|||
=== Angol szecessziós építészet === |
|||
[[Kép:DSC07712.JPG|thumb|210px|Csetneki csipke a szecesszió jegyében]] |
|||
Angol építészek: |
|||
* [[Charles Rennie Mackintosh]] (1868–1928): a Glasgow-i Művészeti Iskola megépítője |
|||
* [[Henry Hobson Richardson]] |
|||
* [[Arthur Makmurdo]] (1851–1942) |
|||
* [[Richard Norman Show]] |
|||
=== Belgium szecessziós építészete === |
|||
* '''Magyrországon''': |
|||
Belga építészek: |
|||
** [[Csetneki csipke]] - Szontagh testvérek |
|||
* [[Victor Horta]] (1861–1947): legnevesebb alkotásai [[Brüsszel]]ben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház, a Horta Múzeum stb. |
|||
* [[Henry van de Velde]] (1863–1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle – Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen – Hollandia) |
|||
* [[Paul Hankar]] (1861–1901) szecessziós épületein sok iparművészeti technikát alkalmazott (Hankar házak) |
|||
=== Francia szecessziós építészet === |
|||
A legismertebb iparművészek: |
|||
Francia építészek: |
|||
* [[Hector Guimard]] (1867–1942) – a párizsi Metró alkotója |
|||
* [[Émile André]] (1871–1933) – a [[Nancy Iskola]] képviselője |
|||
=== Német szecessziós építészet === |
|||
* '''az Amerikai Egyesült Államokban''': |
|||
** [[Louis Comfort Tiffany]] (1848-1933) |
|||
* '''Angliában''': |
|||
** [[William Moris]] (1834–1896) |
|||
** [[James Abbott McNeill Whistler]] (1834-1903) dekoratőr |
|||
* '''Franciaországban''': |
|||
** [[Auguste Daum]] (1854–1909) üveg - és kerámiamunkák |
|||
** [[Émile Gallé]] (1846–1904) üveg és kerámiamunkák |
|||
** [[Albert Louis Dammouse]] – kerámiamunkák |
|||
** [[Louis Majorelle]] (1859–1928) – bútorok készítése |
|||
** [[L. Falise]] - ötvösművész |
|||
** [[Henri Vever]] - ékszerész |
|||
** [[René Lalique]] - ötvösművész |
|||
Német építészek: |
|||
==Képzőművészet== |
|||
* [[Joseph Maria Olbrich]] (1867–1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapító tagja, a [[Darmstadti Művészkolónia]] létrehozója |
|||
* [[August Endell]] (1871–1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München) |
|||
=== Magyar szecessziós építészet === |
|||
'''Neves festők, grafikusok, illusztrátorok''' |
|||
[[Fájl:Iparművészeti múzeum 1.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Az [[Iparművészeti Múzeum]] épülete Budapesten ([[Lechner Ödön]])]] |
|||
* [[Alfons Mucha]] (1860-1939), |
|||
[[Fájl:SzegedZsinagoga.jpg|bélyegkép|jobbra|A szegedi zsinagóga kupolája]] |
|||
cseh festőművész [http://images.google.co.hu/images?q=mucha&hl=hu&btnG=Google+keres%C3%A9s Képei] |
|||
[[Fájl:Kvár Kakasos templom.jpg|bélyegkép|200px|[[Kakasos templom (Kolozsvár)|Kakasos templom]], Kolozsvár ([[Kós Károly (építész)|Kós Károly]])]] |
|||
* [[Gustav Klimt]] (1862-1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója |
|||
[[Fájl:Reök4KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A [[Reök-palota]] homlokzati része, [[Szeged]] ([[Magyar Ede]])]] |
|||
[[Fájl:MagyarEde13KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Magyar Ede: Szeged, Tábor utca 5. Kapualj]] |
|||
{{Bővebben|Szecessziós építészet Magyarországon}} |
|||
[[Magyarország]]on a szecessziót elsősorban [[Lechner Ödön]] (1845–1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete: |
|||
* [[Iparművészeti Múzeum]], [[Budapest]] IX., [[Üllői út]] |
|||
* [[Magyar Állami Földtani Intézet|Földtani Intézet]], [[Budapest]] XIV., Stefánia út |
|||
* [[Postatakarékpénztár]], [[Budapest]] V., Hold utca (ma a Magyar Államkincstár épülete)<ref name="Ispánkiné2005">{{Cite web |
|||
|title = A Postatakarékpénztár és a Magyar Államkincstár - Összeállítás a Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója alkalmából és tisztelgés Lechner Ödön alkotói emlékének |
|||
|author = Ispánkiné S. Katalin (összeáll.) |
|||
|work = |
|||
|year = 2005 |
|||
|accessdate = 2010-05-18 |
|||
|url = http://www.allamkincstar.gov.hu/dokumentum/568?SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608&SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608 |
|||
|quote = Lecher Ödön élete és munkássága, alkotásainak áttekintő jegyzéke, képek, hátramaradt tervek |
|||
}}{{Halott link|url=http://www.allamkincstar.gov.hu/dokumentum/568?SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608&SSID=83a5efdcde94c03f5dee2cb480893608 |date=2018-11 }}</ref> |
|||
* [[Városháza (Kecskemét)|Városháza]], [[Kecskemét]] |
|||
* [[Törley-mauzóleum]] (Budapest) |
|||
* [[Kék templom (Pozsony)|Kék templom]], [[Pozsony]] |
|||
* Magyar Szecesszió Háza (állandó kiállítás és kávéház korabeli bútorokkal, Budapest V. Honvéd u. 3). |
|||
Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a [[Bácska|Bácskáig]] és [[Erdély]]ig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült például szecessziós stílusban a [[kiskunfélegyháza|kiskunfélegyházi]], a [[szabadka]]i és a [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|marosvásárhelyi városháza]]. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a [[mezőváros]]okban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. [[Temesvár]]on, [[Marosvásárhely]]en, [[Kiskunfélegyháza|Kiskunfélegyházán]], [[Kecskemét]]en, [[Tiszakécske|Tiszakécskén]], [[Kiskunhalas]]on számos [[szecessziós lakóház]]at találunk. |
|||
További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek: |
|||
*[[Baumhorn Lipót]] |
|||
**Mintegy 22 zsinagógát tervezett mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusban, közülük egyik legszebb a [[szegedi zsinagóga]]. |
|||
* [[Jakab Dezső]] és [[Komor Marcell]] |
|||
** [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|Közigazgatási Palota]] és [[Kultúrpalota (Marosvásárhely)|Kultúrpalota]], [[Marosvásárhely]] |
|||
** [[Szabadka]]i városháza |
|||
** [[Déva]]i színház |
|||
** [[Iparosotthon]], [[Kecskemét]] |
|||
* [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] |
|||
** [[Kós-ház]], [[Miskolc]] |
|||
* [[Kőrössy Albert Kálmán]] |
|||
** A [[Kölcsey Ferenc Gimnázium (Budapest)|budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium]] épülete |
|||
** [[Tündérpalota]], Budapest, Könyves Kálmán körút 40. |
|||
* [[Lajta Béla]] |
|||
**Vakok Intézete, Budapest, Mexikói út 60. |
|||
* [[Magyar Ede]] |
|||
**[[Reök-palota]] ([[Szeged]]) |
|||
* [[Márkus Géza]] |
|||
**[[Cifrapalota]], [[Kecskemét]] |
|||
* [[Medgyaszay István (építész)|Medgyaszay István]] |
|||
**[[Veszprémi Petőfi Színház]] |
|||
* [[Mende Valér]] |
|||
** [[Luther-palota]], [[Kecskemét]] |
|||
** [[Református Újkollégium]], [[Kecskemét]] |
|||
* [[Morbitzer Nándor]] és Vas József |
|||
** [[Városháza (Kiskunfélegyháza)|Kiskunfélegyházi városháza]] |
|||
* [[Quittner Zsigmond]] |
|||
** [[Gresham-palota]], Budapest |
|||
* [[Raichle J. Ferenc]] |
|||
**Gróf-palota, Szeged (műemlék) |
|||
* [[Székely László (építész, 1877–1934)|Székely László]] |
|||
**Hungária fürdő, mai nevén Neptun fürdő - más néven „Székely Ház”, [[Temesvár]] |
|||
* [[Zrumeczky Dezső]] |
|||
**A [[Fővárosi Állat- és Növénykert]] számos épülete [[Kós Károly (építész)|Kós Károllyal]] együtt |
|||
== Festészet, grafika == |
|||
[[Fájl:Klimt-Apfelbaum I.jpg|bélyegkép|jobbra| [[Gustav Klimt]]: ''Almáskert'' ([[1912]])]] |
|||
=== Neves festők, grafikusok, illusztrátorok (válogatás)=== |
|||
* [[Alfons Mucha]] (1860–1939), cseh festőművész |
|||
* [[Gustav Klimt]] (1862–1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója |
|||
* [[Jan Toorop]], holland festő |
* [[Jan Toorop]], holland festő |
||
* |
* Katalán festők: [[Ramón Casas i Carbó]] (1866–1932), [[Santiago Rusinol i Prats]] (1861–1931), [[Isidre Nonell]] |
||
* [[Aubrey Beardsley]] ( |
* [[Aubrey Beardsley]] (1872–1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere |
||
* [[Henri de Toulouse-Lautrec]]: francia posztimpresszionista festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára |
|||
* francia festők: [[Henri Toulouse-Lautrec]], [[Paul Serusier]], [[Emile Bernard]], [[Georges de Feure]], [[Pierre Puvis de Chavannes]], [[Gustave Moreau]], [[Felix Vallotton]],[[ Victor Prouvé]] |
|||
* További francia festők: (a francia [[art nouveau]] a [[posztimpresszionizmus]] körébe tartozók) [[Georges Seurat]], [[Émile Bernard]], [[Georges de Feure]], [[Félix Vallotton]], [[Victor Prouvé]] |
|||
* [[Stanisław Wyspiański]] (1869-1907) lengyel festő (mellesleg drámaíró és költő is!) |
|||
* [[ |
* [[Stanisław Wyspiański]] (1869–1907) lengyel festő (egyben drámaíró és költő is) |
||
* [[Jozef Mehoffer]] (1869–1946) lengyel festő |
|||
=== Magyar festők, grafikusok (válogatás)=== |
|||
* [[Rippl-Rónai József]] ( |
* [[Rippl-Rónai József]] (1861–1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak |
||
* [[Vaszary János (festő)|Vaszary János]] (1867–1937) szintén posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak |
|||
* [[Gulácsy Lajos]] (1882-1932) |
|||
* [[Kernstok Károly (festő, 1873–1940)|Kernstok Károly]] korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik |
|||
* [[Vaszary János (festő)|Vaszary János]] (1867-1937) |
|||
* [[Körösfői-Kriesch Aladár]] (1863–1920) – a [[gödöllői művésztelep|gödöllői iskola]] képviselője |
|||
* [[Kernstok Károly]] |
|||
* [[ |
* [[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] (1869–1951) – a gödöllői iskola képviselője |
||
* [[Faragó Géza]] festő, plakáttervező |
|||
* [[Nagy Sándor]] (1869-1951) - a gödöllői iskola képviselője |
|||
* [[Faragó Géza]] |
|||
* [[Róth Miksa]] üvegfestő |
* [[Róth Miksa]] üvegfestő |
||
* [[Gulácsy Lajos]] (1882–1932) festményei is rokoníthatók a szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem. |
|||
* [[Horti Pál]] (1865–1907) alkotásai az iparművészet minden ágát (bútor, kerámia- és zománcművészet) képviselik. |
|||
== |
== Iparművészet == |
||
[[Fájl:Window with flower motives from the Villa Alpár.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Róth Miksa]]: Stilizált virágmotívumos ablak az Alpár villában (1903)]] |
|||
*[http://szecesszio.lap.hu/ szecesszió lap] |
|||
*[http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/szecesszio.htm enciklopedia.fazekas.hu - A szecesszió] |
|||
*[http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html A Szecesszió művészete] |
|||
*[http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/26het/muvtori/muvtori26.html Sulinet - A század első felének művészete - szimbolizmus és szecesszió] |
|||
*[http://www.sulinet.hu/muvesz/szecesszio/szecesszio.html Sulinet - A szecesszió] |
|||
* [http://lartnouveau.com/ lartnouveau.com] (francais-english -deutsch) |
|||
* [http://www.artnouveau-net.eu Réseau Art Nouveau Network] |
|||
* [http://perso.orange.fr/artnouveau/ Art Nouveau worldwide] |
|||
*[http://www.inyourpocket.com/poland/krakow/en/feature?id=4246 Art Nouveau in Poland] |
|||
A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre, kisplasztikákra és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére (bútorok) számtalan példa akad a korból. |
|||
=== Neves iparművészek === |
|||
[[Kategória:Művészeti stílusok]][[Kategória:Művészettörténet]] |
|||
==== Az Amerikai Egyesült Államokban ==== |
|||
*[http://www.csetnekicsipke.hu Csipkék a szecesszió jegyében] |
|||
* [[Louis Comfort Tiffany]] (1848–1933) |
|||
*[http://www.achome.co.uk/vienna/index.php?page=home The Vienna Secession Home] |
|||
==== Angliában ==== |
|||
{{Link FA|bg}} |
|||
* [[William Morris]] (1834–1896) |
|||
* [[James McNeill Whistler|James Abbott McNeill Whistler]] (1834–1903) dekoratőr |
|||
==== Franciaországban ==== |
|||
* [[Auguste Daum]] (1854–1909) üveg – és kerámiamunkák |
|||
* [[Émile Gallé]] (1846–1904) üveg és kerámiamunkák |
|||
* [[Albert Louis Dammouse]] – kerámiamunkák |
|||
* [[Louis Majorelle]] (1859–1928) – bútorok készítése |
|||
* [[L. Falise]] – ötvösművész |
|||
* [[Henri Vever]] – ékszerész |
|||
* [[René Lalique]] – üvegművész |
|||
==== Magyarországon ==== |
|||
* [[Toroczkai Wigand Ede]] az építészet mellett az iparművészetnek is kiváló mestere volt, híres nemes anyagokkal díszített (ezüstberakás, rózsa- és cédrusmarketéria) ebédlőszekrénye 1903-ból. |
|||
* [[Kozma Lajos (építész)|Kozma Lajos]] építész iparművészként is jeles alkotó, nevezetes a Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezéséhez készített karosszéke, amelynek háttámlájára stilizált növényi díszítményeket faragott, amely egyben a magyar népi művészethez is kötődik. |
|||
* [[Zsolnay Vilmos]] kerámiáiról híres |
|||
* A [[Herendi Porcelánmanufaktúra]] a porcelán edényekről és kisplasztikákról nevezetes |
|||
* A [[Szontagh nővérek|Szontagh testvérek]]hez fűződik a [[csetneki csipke]] |
|||
<gallery class="center"> |
|||
Fájl:DSC07712.JPG|Csetneki csipke a szecesszió jegyében |
|||
Fájl:Girl with Cherry Blossoms - Tiffany Glass & Decorating Company, c. 1890.JPG|Tiffany üveg |
|||
Fájl:Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon.jpg|Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon |
|||
Fájl:Brüsszel, Elisabeth Park.jpg|Art nouveau kerítéslánc – Elisabeth Park – Brüsszel |
|||
</gallery> |
|||
== Szépirodalom == |
|||
A szépirodalmi szecesszióban elsőrendű szerep jut az esztétikumnak, az események és cselekmények részletekbe menő ábrázolásával szemben. Az irodalmi műveket nagyvonalú, laza szerkesztés, bővített mondatok, jelzőhalmozás, allegóriák, hangulati túlfűtöttség, finomság, a távol-keleti és ó-európai kultúrák motívumai jellemzik. Az irodalmi szecesszió stíluseszményének gyökerei az 1883-ban [[Brüsszel]]ben ''Les Vingts'' (A Huszak) néven alakult csoportosuláshoz köthető. Franciaországban a ''Revue Blanche'', Németországban a ''Jugend,'' a ''Simplicissimus'' és a ''Pan Insel,'' Ausztriában pedig a ''Ver Sacrum'' című lapokhoz kötődő irodalmi kör járult hozzá az irodalmi szecesszió kibontakozásához. Legjelentősebb képviselői közé tartozott a belga [[Maurice Maeterlinck]] és [[Émile Verhaeren]], az angol [[Algernon Charles Swinburne]], az ír [[Oscar Wilde]], a francia [[Paul Claudel]], az osztrák [[Arthur Schnitzler]], [[Hugo von Hofmannsthal]] és [[Rainer Maria Rilke]]. A [[magyar irodalom]]ban elsősorban [[Bródy Sándor (író)|Bródy Sándor]], [[Szomory Dezső]] és [[Krúdy Gyula]] prózájában, illetve [[Ady Endre]], [[Babits Mihály]] és [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] lírájában mutatkoznak meg a szecesszió stílusjegyei.<ref>{{MNL|16|548}}</ref> Bródyt, Krúdyt, Szomoryt egy tágabb körbe, az [[impresszionizmus]]hoz sorolja [[Szerb Antal]], majd Adynál, Babitsnál, Juhász Gyulánál kifejti azt is, hogy nem egyetlen stílusirány letéteményesei.<ref>Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Budapest; Magvető, 1978. {{ISBN|963 270 651 X}} Impresszionizmus lásd 477-482; Ady Endre lásd 486-510., Babits Mihály 510-516. p.</ref> |
|||
== Galéria == |
|||
<gallery class="center"> |
|||
Fájl:Kovácsoltvas erkély Brüsszelben.jpg|Art nouveau |
|||
Fájl:Kovácsoltvas erkély-art nouveau stílus, Brüsszel.jpg|kovácsolt vas |
|||
Fájl:Kovácsoltvas erkély-art nouveau, Brüsszel.jpg|erkélyek |
|||
Fájl:Kovácsoltvas erkély, Brüsszel.jpg|Brüsszelben |
|||
Fájl:Brüsszeli házfal.jpg|Emléktábla |
|||
Fájl:Szecessziós megálló, Brüsszel.jpg|Szecessziós buszmegálló – Brüsszel |
|||
Fájl:Horta Múzeum, Brüsszel.jpg|A Horta múzeum lépcsőháza |
|||
Fájl:Hangszermúzeum, Brüsszel.jpg|Hangszerek háza – utcafront részlet |
|||
Fájl:Budapest 10 Szent László Gimnázium Lechner.JPG|Szecesszió [[Budapest X. kerülete|Kőbányán]]: a [[Szent László Gimnázium (Budapest)|Szent László Gimnázium]] |
|||
</gallery> |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
|||
* Művészeti kislexikon /szerk. Végh János. Budapest; Corvina, 2006. {{ISBN|963 13 55349}} Szecesszió lásd 201-202. p. |
|||
* [[Somorjai Ferenc]]: Művészettörténet. Budapest; Képzőművészeti Kiadó, 2005. A szecesszió lásd 219-225. p. {{ISBN|963 337 001 9}} |
|||
* Alastair Duncan: ''Szecesszió'' - Bp., Glória Kiadó, 2006 - {{ISBN|963-9283-62-2}} |
|||
* Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910 |
|||
* Bartha Zoltán: Az építőművész. Budapest, 1984/8 |
|||
* {{Művészeti lexikon}} |
|||
== Külső hivatkozások == |
|||
*[http://www.britannica.com/art/Art-Nouveau Art nouveau, Encyclopaedia Britannica] |
|||
* [http://szecesszio.lap.hu/ szecesszió lap] |
|||
* [http://www.szecesszio.com/ Site and blog all about hungarian secession] |
|||
* [http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/szecesszio.htm enciklopedia.fazekas.hu – A szecesszió] |
|||
* [http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html A Szecesszió művészete] {{Wayback|url=http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/nyitolap.html |date=20081013202610 }} |
|||
* [http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/26het/muvtori/muvtori26.html Sulinet – A század első felének művészete – szimbolizmus és szecesszió] |
|||
* [https://web.archive.org/web/20050218102753/http://www.sulinet.hu/muvesz/szecesszio/szecesszio.html Sulinet – A szecesszió] |
|||
* [http://lartnouveau.com/ lartnouveau.com (français-english-deutsch)] |
|||
* [http://www.artnouveau-net.eu Réseau Art Nouveau Network] |
|||
* [http://perso.orange.fr/artnouveau/ Art Nouveau worldwide] |
|||
* [https://web.archive.org/web/20061016165852/http://www.inyourpocket.com/poland/krakow/en/feature?id=4246 Art Nouveau in Poland] |
|||
* [https://web.archive.org/web/20070126082411/http://www.csetnekicsipke.hu/ Csipkék a szecesszió jegyében] |
|||
* [http://www.achome.co.uk/vienna/index.php?page=home The Vienna Secession Home] |
|||
* [http://www.metmuseum.org/toah/hd/artn/hd_artn.htm Metropolitan Museum of Art szecessziós gyűjteménye] |
|||
* [http://www.szecesszio.com/ szecesszio.com (angol nyelvű)] |
|||
* [http://szecesszio.lap.hu/ Szecesszió.lap.hu - linkgyűjtemény] |
|||
* [https://web.archive.org/web/20170921014834/http://art1900.info/ art1900.info] – Art & Architecture about 1900 in Central Europe |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
[[be-x-old:Мадэрн]] |
|||
{{Portál|Művészet}} |
|||
{{Európa építészete}} |
|||
[[Kategória:Szecesszió| ]] |
|||
[[en:Art Nouveau]] [[bg:Ар нуво]] [[bs:Art Nouveau]] [[ca:Modernisme català]] [[cs:Secese]] [[da:Jugendstil]] [[de:Jugendstil]] [[eo:Secesio (stilo)]] [[es:Modernismo catalán]] [[fa:آرت نوو]] [[fi:Jugend]] [[fr:Art nouveau]] [[gl:Art Nouveau]] [[he:אר נובו]] [[hr:Art Nouveau]] [[it:Art Nouveau]] [[ja:アール・ヌーヴォー]] [[ka:არტ-ნუვო]] [[ko:아르누보]] [[lb:Jugendstil]] [[lv:Jūgendstils]] [[nl:Jugendstil]] [[nn:Jugendstil]] [[no:Art nouveau]] [[nrm:Art Nouvé]] [[pl:Secesja (sztuka)]] [[pt:Modernidade]] [[ro:Art Nouveau]] [[ru:Модерн]] [[sk:Secesia]] [[sl:Art Nouveau]] [[sv:Jugend]] [[tr:Art nouveau]] [[zh:新艺术运动]] |
A lap jelenlegi, 2024. október 1., 09:37-kori változata
A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy 20. században és napjainkban is a szecesszió fokozatosan, majd egyre tömegesebben a kereskedelmi képzőművészet és a giccs forrásává vált.
A szecesszió kialakulása
[szerkesztés]A szecesszió fogalma először még nem a művészetben, hanem a 19. századi amerikai történelemben lett ismert, ezzel a jelzővel illették ugyanis az Amerikai Konföderációs Államok kiválását, valamint az ezzel kapcsolatos eszméket és az azokat hirdető személyeket.
Az amerikai polgárháború után megszűnő Konföderációval a kifejezés is kissé feledésbe merült, míg harminc évvel később az európai művészvilág révén újra ismertté nem vált, szinte el is feledtetve korábbi szerepét.
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).
Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819–1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra az irodalomról, a festészetről, az építészetről, a szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts (magyar nyelven: Művészetek és kézművesség) mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újra felfedezése is.
Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.
Egyéb elnevezései
[szerkesztés]A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák–Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az art nouveau („új művészet”), Nagy-Britanniában pedig a modern style („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma az angoloknál is az art nouveau kifejezés használatos). Németországban a Jugendstil (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a Wellenstil („hullámstílus”), Spanyolországban a Modernismo, Olaszországban a stile floreale („virágos stílus”) és a stile Liberty, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style elnevezés terjedt el.
Építészet
[szerkesztés]Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.
Ausztria szecessziós építészete
[szerkesztés]Ausztriában (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez:
- Otto Wagner (1841–1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai.
- Joseph Hoffmann (1870–1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője.
- Adolf Loos: a bécsi Steinerhaus építője.
- Joseph Maria Olbrich: a "Sezession" épülete Bécsben.
A katalán modernisme
[szerkesztés]Európában elsősorban Antoni Gaudí (1852–1926) katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a Sagrada Família, a Güell park, a Casa Milà és a Casa Batlló (Barcelona).
A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei Josep Puig i Cadafalch és Lluís Domènech i Montaner voltak.
Angol szecessziós építészet
[szerkesztés]Angol építészek:
- Charles Rennie Mackintosh (1868–1928): a Glasgow-i Művészeti Iskola megépítője
- Henry Hobson Richardson
- Arthur Makmurdo (1851–1942)
- Richard Norman Show
Belgium szecessziós építészete
[szerkesztés]Belga építészek:
- Victor Horta (1861–1947): legnevesebb alkotásai Brüsszelben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház, a Horta Múzeum stb.
- Henry van de Velde (1863–1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle – Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen – Hollandia)
- Paul Hankar (1861–1901) szecessziós épületein sok iparművészeti technikát alkalmazott (Hankar házak)
Francia szecessziós építészet
[szerkesztés]Francia építészek:
- Hector Guimard (1867–1942) – a párizsi Metró alkotója
- Émile André (1871–1933) – a Nancy Iskola képviselője
Német szecessziós építészet
[szerkesztés]Német építészek:
- Joseph Maria Olbrich (1867–1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapító tagja, a Darmstadti Művészkolónia létrehozója
- August Endell (1871–1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München)
Magyar szecessziós építészet
[szerkesztés]Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön (1845–1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:
- Iparművészeti Múzeum, Budapest IX., Üllői út
- Földtani Intézet, Budapest XIV., Stefánia út
- Postatakarékpénztár, Budapest V., Hold utca (ma a Magyar Államkincstár épülete)[1]
- Városháza, Kecskemét
- Törley-mauzóleum (Budapest)
- Kék templom, Pozsony
- Magyar Szecesszió Háza (állandó kiállítás és kávéház korabeli bútorokkal, Budapest V. Honvéd u. 3).
Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült például szecessziós stílusban a kiskunfélegyházi, a szabadkai és a marosvásárhelyi városháza. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a mezővárosokban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. Temesváron, Marosvásárhelyen, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén, Kiskunhalason számos szecessziós lakóházat találunk.
További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:
- Baumhorn Lipót
- Mintegy 22 zsinagógát tervezett mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusban, közülük egyik legszebb a szegedi zsinagóga.
- Jakab Dezső és Komor Marcell
- Közigazgatási Palota és Kultúrpalota, Marosvásárhely
- Szabadkai városháza
- Dévai színház
- Iparosotthon, Kecskemét
- Kós Károly
- Kőrössy Albert Kálmán
- A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium épülete
- Tündérpalota, Budapest, Könyves Kálmán körút 40.
- Lajta Béla
- Vakok Intézete, Budapest, Mexikói út 60.
- Magyar Ede
- Márkus Géza
- Medgyaszay István
- Mende Valér
- Morbitzer Nándor és Vas József
- Quittner Zsigmond
- Gresham-palota, Budapest
- Raichle J. Ferenc
- Gróf-palota, Szeged (műemlék)
- Székely László
- Hungária fürdő, mai nevén Neptun fürdő - más néven „Székely Ház”, Temesvár
- Zrumeczky Dezső
- A Fővárosi Állat- és Növénykert számos épülete Kós Károllyal együtt
Festészet, grafika
[szerkesztés]Neves festők, grafikusok, illusztrátorok (válogatás)
[szerkesztés]- Alfons Mucha (1860–1939), cseh festőművész
- Gustav Klimt (1862–1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója
- Jan Toorop, holland festő
- Katalán festők: Ramón Casas i Carbó (1866–1932), Santiago Rusinol i Prats (1861–1931), Isidre Nonell
- Aubrey Beardsley (1872–1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere
- Henri de Toulouse-Lautrec: francia posztimpresszionista festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára
- További francia festők: (a francia art nouveau a posztimpresszionizmus körébe tartozók) Georges Seurat, Émile Bernard, Georges de Feure, Félix Vallotton, Victor Prouvé
- Stanisław Wyspiański (1869–1907) lengyel festő (egyben drámaíró és költő is)
- Jozef Mehoffer (1869–1946) lengyel festő
Magyar festők, grafikusok (válogatás)
[szerkesztés]- Rippl-Rónai József (1861–1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak
- Vaszary János (1867–1937) szintén posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak
- Kernstok Károly korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik
- Körösfői-Kriesch Aladár (1863–1920) – a gödöllői iskola képviselője
- Nagy Sándor (1869–1951) – a gödöllői iskola képviselője
- Faragó Géza festő, plakáttervező
- Róth Miksa üvegfestő
- Gulácsy Lajos (1882–1932) festményei is rokoníthatók a szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem.
- Horti Pál (1865–1907) alkotásai az iparművészet minden ágát (bútor, kerámia- és zománcművészet) képviselik.
Iparművészet
[szerkesztés]A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre, kisplasztikákra és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére (bútorok) számtalan példa akad a korból.
Neves iparművészek
[szerkesztés]Az Amerikai Egyesült Államokban
[szerkesztés]- Louis Comfort Tiffany (1848–1933)
Angliában
[szerkesztés]- William Morris (1834–1896)
- James Abbott McNeill Whistler (1834–1903) dekoratőr
Franciaországban
[szerkesztés]- Auguste Daum (1854–1909) üveg – és kerámiamunkák
- Émile Gallé (1846–1904) üveg és kerámiamunkák
- Albert Louis Dammouse – kerámiamunkák
- Louis Majorelle (1859–1928) – bútorok készítése
- L. Falise – ötvösművész
- Henri Vever – ékszerész
- René Lalique – üvegművész
Magyarországon
[szerkesztés]- Toroczkai Wigand Ede az építészet mellett az iparművészetnek is kiváló mestere volt, híres nemes anyagokkal díszített (ezüstberakás, rózsa- és cédrusmarketéria) ebédlőszekrénye 1903-ból.
- Kozma Lajos építész iparművészként is jeles alkotó, nevezetes a Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezéséhez készített karosszéke, amelynek háttámlájára stilizált növényi díszítményeket faragott, amely egyben a magyar népi művészethez is kötődik.
- Zsolnay Vilmos kerámiáiról híres
- A Herendi Porcelánmanufaktúra a porcelán edényekről és kisplasztikákról nevezetes
- A Szontagh testvérekhez fűződik a csetneki csipke
-
Csetneki csipke a szecesszió jegyében
-
Tiffany üveg
-
Kerámiadíszítés brüsszeli lakóházon
-
Art nouveau kerítéslánc – Elisabeth Park – Brüsszel
Szépirodalom
[szerkesztés]A szépirodalmi szecesszióban elsőrendű szerep jut az esztétikumnak, az események és cselekmények részletekbe menő ábrázolásával szemben. Az irodalmi műveket nagyvonalú, laza szerkesztés, bővített mondatok, jelzőhalmozás, allegóriák, hangulati túlfűtöttség, finomság, a távol-keleti és ó-európai kultúrák motívumai jellemzik. Az irodalmi szecesszió stíluseszményének gyökerei az 1883-ban Brüsszelben Les Vingts (A Huszak) néven alakult csoportosuláshoz köthető. Franciaországban a Revue Blanche, Németországban a Jugend, a Simplicissimus és a Pan Insel, Ausztriában pedig a Ver Sacrum című lapokhoz kötődő irodalmi kör járult hozzá az irodalmi szecesszió kibontakozásához. Legjelentősebb képviselői közé tartozott a belga Maurice Maeterlinck és Émile Verhaeren, az angol Algernon Charles Swinburne, az ír Oscar Wilde, a francia Paul Claudel, az osztrák Arthur Schnitzler, Hugo von Hofmannsthal és Rainer Maria Rilke. A magyar irodalomban elsősorban Bródy Sándor, Szomory Dezső és Krúdy Gyula prózájában, illetve Ady Endre, Babits Mihály és Juhász Gyula lírájában mutatkoznak meg a szecesszió stílusjegyei.[2] Bródyt, Krúdyt, Szomoryt egy tágabb körbe, az impresszionizmushoz sorolja Szerb Antal, majd Adynál, Babitsnál, Juhász Gyulánál kifejti azt is, hogy nem egyetlen stílusirány letéteményesei.[3]
Galéria
[szerkesztés]-
Art nouveau
-
kovácsolt vas
-
erkélyek
-
Brüsszelben
-
Emléktábla
-
Szecessziós buszmegálló – Brüsszel
-
A Horta múzeum lépcsőháza
-
Hangszerek háza – utcafront részlet
-
Szecesszió Kőbányán: a Szent László Gimnázium
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ispánkiné S. Katalin (összeáll.): A Postatakarékpénztár és a Magyar Államkincstár - Összeállítás a Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója alkalmából és tisztelgés Lechner Ödön alkotói emlékének, 2005. (Hozzáférés: 2010. május 18.) „Lecher Ödön élete és munkássága, alkotásainak áttekintő jegyzéke, képek, hátramaradt tervek”[halott link]
- ↑ Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 548. o. ISBN 963-9257-15-X
- ↑ Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Budapest; Magvető, 1978. ISBN 963 270 651 X Impresszionizmus lásd 477-482; Ady Endre lásd 486-510., Babits Mihály 510-516. p.
Források
[szerkesztés]- Művészeti kislexikon /szerk. Végh János. Budapest; Corvina, 2006. ISBN 963 13 55349 Szecesszió lásd 201-202. p.
- Somorjai Ferenc: Művészettörténet. Budapest; Képzőművészeti Kiadó, 2005. A szecesszió lásd 219-225. p. ISBN 963 337 001 9
- Alastair Duncan: Szecesszió - Bp., Glória Kiadó, 2006 - ISBN 963-9283-62-2
- Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910
- Bartha Zoltán: Az építőművész. Budapest, 1984/8
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Art nouveau, Encyclopaedia Britannica
- szecesszió lap
- Site and blog all about hungarian secession
- enciklopedia.fazekas.hu – A szecesszió
- A Szecesszió művészete Archiválva 2008. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sulinet – A század első felének művészete – szimbolizmus és szecesszió
- Sulinet – A szecesszió
- lartnouveau.com (français-english-deutsch)
- Réseau Art Nouveau Network
- Art Nouveau worldwide
- Art Nouveau in Poland
- Csipkék a szecesszió jegyében
- The Vienna Secession Home
- Metropolitan Museum of Art szecessziós gyűjteménye
- szecesszio.com (angol nyelvű)
- Szecesszió.lap.hu - linkgyűjtemény
- art1900.info – Art & Architecture about 1900 in Central Europe