Ugrás a tartalomhoz

Szecesszió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Sil (vitalap | szerkesztései) 2007. augusztus 24., 22:35-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Iparművészet)
Gresham Palota, Budapest, Quittner Zsigmond és a Vágó-fivérek)

A szecesszió a 19. század végének és a 20. század elejének egyik stílusirányzata az iparművészetben és a képzőművészetben.

A szecesszió kialakulása

A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).

Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819-1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újrafelfedezése is.

Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.

Egyéb elnevezései

Az Iparművészeti Múzeum épülete Budapesten (Lechner Ödön)

A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák-Magyar Monarchiában a szecesszió (Sezession) szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az art noveau, Nagy-Britanniában a modern style illetve Liberty (ma angolul is az art noveau kifejezés használatos), Németországban a Jugendstil, Spanyolországban Modernismo, Katalóniában a Modernisme, Olaszországban a Floreale vagy Liberty volt az elfogadott elnevezés.

A szecesszió egyik jellegzetessége volt a helyi, népi tradíciók felhasználása, így érthető módon országonként eléggé eltérően alakult a stílus.

Építészet

Fájl:Szeged-reok.jpg
Reök-palota, Szeged (Magyar Ede)

Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.

Európában elsősorban Antoni Gaudi (1852-1926) katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei:

A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei Joseph Puig i Cadafalch és Doménech i Montaner voltak.

További neves szecessziós építészek:

Fájl:HORTAMUZEUM.JPG
a Horta Múzeum utcafrontja
Fájl:Bxlsecess.JPG
az egyik Hankar ház


    • Victor Horta (1861-1947): legnevesebb alkotásai Brüsszelben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel - ház
    • Henry van de Velde (1863-1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle - Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen - Hollandia)
    • Paul Hankar (1861-1901)
  • Franciaországban
  • Németországban
  • Ausztriában / akkor Osztrák - Magyar - Monarchia: a Bécsi Iskola mesterei
    • Otto Wagner (1841-1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai
    • Joseph Hoffmann (1870-1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője
    • Adolf Loos: a bécsi Steinerhaus építője

Magyar szecessziós építészet

Cifra Palota, Kecskemét (Márkus Géza)
Református templom, Kolozsvár (Kós Károly)

Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön (1845-1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:

Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült fel a kiskunfélegyházi városháza, a szabadkai városháza. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a mezővárosokban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén, Kiskunhalason számos szecessziós lakóházat találunk.

További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:

Iparművészet

A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére számtalan példa akad a korból.

Csetneki csipke a szecesszió jegyében
tiffany üveg
Fájl:Keramdiszbr.JPG
kerámia díszítés brüsszeli lakóházon
Fájl:Bxlelisabethparkkovvkerit.JPG
art nouveau kerítéslánc - Elisabeth Park - Brüsszel

A legismertebb iparművészek:

Képzőművészet

Neves festők, grafikusok, illusztrátorok

cseh festőművész Képei

Magyar festők, grafikusok

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szecesszió&oldid=2054300”