Szecesszió
A szecesszió a 19. század végének és a 20. század elejének egyik stílusirányzata az iparművészetben és a képzőművészetben.
A szecesszió kialakulása
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus, stb. stílusok).
Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819-1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újrafelfedezése is.
Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.
Egyéb elnevezései
A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák-Magyar Monarchiában a szecesszió (Sezession) szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az art noveau, Nagy-Britanniában a modern style illetve Liberty, Németországban a Jugendstil, Spanyolországban Modernismo, Katalóniában a Modernisme, Olaszországban a Floreale vagy Liberty volt az elfogadott elnevezés.
A szecesszió egyik jellegzetessége volt a helyi, népi tradíciók felhasználása, így érthető módon országonként eléggé eltérően alakult a stílus.
Építészet
Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.
Európában elsősorban Antoni Gaudi (1852-1926) katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei:
- Sagrada Família (Szent Család) templom, Barcelona
- Güell Park, Barcelona
- Casa Milá, Barcelona
- Casa Battló, Barcelona
A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei Joseph Puig i Cadafalch és Doménech i Montaner voltak.
További neves szecessziós építészek:
- Angliában
- Charles Rennie Mackintosh (1868-1928): a Glasgowi Művészeti Iskola megépítője
- Henry Hobson Richardson
- Arthur Makmurdo (1851-1942)
- Richard Norman Show
- Belgiumban
- Victor Horta (1861-1947): legnevesebb alkotásai Brüsszelben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel - ház
- Henry van de Velde (1863-1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle - Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen - Hollandia)
- Paul Hankar (1861-1901)
- Franciaországban
- Hector Guimard (1867-1942) - a párizsi Metró alkotója
- Émile André (1871-1933) - a Nancy Iskola képviselője
- Németországban
- Joseph Maria Olbrich (1867-1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapítótagja, a Darmstadti Művészkolónia létrehozója
- August Endell (1871-1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München)
- Ausztriában / akkor Osztrák - Magyar - Monarchia: a Bécsi Iskola mesterei
- Otto Wagner (1841-1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai
- Joseph Hoffmann (1870-1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője
- Adolf Loos: a bécsi Steinerhaus építője
Magyar szecessziós építészet
Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön (1845-1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:
- Iparművészeti Múzeum, Budapest IX., Üllői út
- Földtani Intézet, Budapest XIV., Stefánia út
- Postatakarékpénztár, Budapest V., Hold utca (ma a Magyar Nemzeti Bank épülete)
- Városháza, Kecskemét
- Gresham-palota
- Törley-mauzóleum
További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:
Iparművészet
A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, az ötvösművészetre és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére számtalan példa akad a korból.
A legismertebb iparművészek:
- USA - Tiffany
- Anglia - William Moris (1834-1896) és Janes Abbot Mc Neil Whistler (1834-1903) dekoratőr
- Franciaország - Auguste Daum (1854-1909) üveg - és kerámiamunkák, Émile Gallé (1846 - 1904) üveg és kerámiamunkák, Albert Louis Dammouse - kerámiamunkák, Louis Majorelle (1859-1928) - bútorok klészítése, L. Falise - ötvösművész, Henri Vever - ékszerész, René Lalique - ötvösművész
Képzőművészet
Neves festők, grafikusok, illusztrátorok
- Alfons Mucha (1860-1939),
cseh festőművész Képei
- Gustav Klimt (1862-1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója
- Jan Toorop, holland festő
- katalán festők: Ramón Casas i Carbó (1866-1932), Santiago Rusinol i Prats (1861-1931), Isidre Nonell
- Aubrey Beardsley (1872-1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere
- francia festők: Henri Toulouse-Lautrec, Paul Serusier, Emile Bernard, Georges de Feure, Pierre Puvis de Chavannes, Gustave Moreau, Felix Vallotton,Victor Prouvé
Magyar festők, grafikusok
- Rippl-Rónai József (1861-1927) - a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak
- Gulácsy Lajos (1882-1932)
- Vaszary János (1867-1937)
- Kernstok Károly
- Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) - a gödöllői iskola képviselője
- Nagy Sándor (1869-1951) - a gödöllői iskola képviselője
- Faragó Géza
- Róth Miksa üvegfestő