Szecesszió
A szó közhasználata egy meghatározott tartalommal és megjelenéssel rendelkező művészeti stílusirányzatot jelent. Amennyiben azonban csak felszínesen is figyelmet fordítunk a szecesszió (és névváltozatai) feltűnésének történelmi körülményeire, azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy egy, a művészeti stílusnál mélyebb tartalmat hordozó, tulajdonképpen új kulturális stádium, az ipari forradalom társadalmának intelletuális tükröződését képviseli.
A szó lexikális meghatározása
(Művészeti Eciklopédia)
- szecesszió (latin: kivonulás) : a művészettörténetben azoknak a művészcsoportoknak a mozgalma, amelyek kiválnak a már meglevő egyesülésekből, hogy saját művészi céljaikat kövessék. Ilyen volt a müncheni szecesszió (1892), a bécsi szecesszió (1897), berlini szecesszió (1899)
- szecessziós stílus: a historizáló stílusok (> historizmus) ellenhatásaként kialakult képzőművészeti, iparművészeti, építészeti stílus, kb. 1890-1910 között. Általában a bécsi szecesszió stílusát nevezzük így, amely a német Jugendstíl legkifinomultabb változata. Ornamentikáját természeti formákból merítette; stilizált, dekoratív lendületes vonalvezetésű fő motívumai: vízi növények, állatok és hullámok. Kedvelt színei: lila, szürke, rózsaszín, májszín, olajzöld. (> még: art nouveau, > style1900). Fő képviselői a festészetben: M. Klinger (1857-1920), F. Hodler (1853-1917), G. Klimt (1862-1918), az iparművészetben W. Crane (1845-1915), stb.
- jugend-stílus: a >historizmus ellenhatásaként létrejött képzőművészeti irányzat (kb. 1896-1910) német elnevezése. A Münchenben megjelenő Jugend művészeti folyóiratról kapta a nevét. Célja egy új, növényi elemeket stilizáló lineáris kompozíciójú díszítési rendszer alkotása volt, minden régi elem elvetésével. Az irányzat annaki idején erősen befolyásolta az iparművészetet, a használati grafikát, a női divatot, a bútorstílust, sőt helyenként az építészeti dekorációt és a festészetet is; a szobrászatban csak igen kis mértékben jelentkezett. – Ausztriában és Magyarországon szecessziós stílusnak, Franciaországban art nuoveau- nak nevezték.
- art nuoveau: [ár nuvo] (fr.: új művészet) a >szecessziós stílus (Jugendstil) 1895-1910) francia elnevezése.
Előzmények és általános értelmezés
„...Az új művészet ambivalenciája, többarcúsága és változékonysága (amit eltérő nevei is mutatnak) nem szeszélyből fakad, hanem a stílust életre hívó helyzetből. Egyszerűen fogalmazva, ez az ambivalencia a művészet és a technikai fejlődés disszonanciájának a következménye, amely a 19. század során egyre nyilvánvalóbbá vált, és egyre égetőbben igényelt valamilyen megoldást. Erre 1900 körül érkezett el a pillanat. A feszültség az alkotó energia nagy hatású és kiterjedésű robbanásához vezetett.”(K.J.S.)
A 19. századvég a technikai forradalom kiteljesedésének megjelenítésének időszaka, amely a gépi tömeg)termelést, a kézművesség hanyatlását, a társadalom széleskörűen: szegények- és szűk körűen: gazdagok rétegeire bomlását, a gép(technika) nimbuszát és a humán kultúra háttérbe szorulását eredményezte. A kialakult társadalmi (gazdasági, politikai, kultúrális) feszültségek feloldására számtalan mozgalom aktivizálódott.
John Ruskin(1819-1900) már a XIX. század közepén meghirdette a visszatérést a kézművességhez és egyfajta spiritualizmushoz, mint ami az ipari civilizáció sivárságának ellenszere. Az ő nyomdokain járó ír származású William Morris (1834-1896) olyan művészetről álmodott, amely mindenkié és mindenütt jelen van. Így született meg az „Arts and Craft” (művészi kézművesség) mozgalom. A tradicionális formákba bújtatott gépi tömegtermékekkel szemben az esztétikai (művészi) értéket is hordozó kézműves eszközök, használati tárgyak termelését hirdette. Programjuk szerint e tárgyak értékét a használati cél (eszközfunkció), az előállítási mód (kézműves technika) és művészi hatás (megjelenési mód, esztétikum) együttes érvényesülése képezi. Annak ellenére, hogy a mozgalom kedvező társadalmi fogadtatásban részesült, s valóban értékes termékek jöttek létre, a mozgalom csakhamar kifulladt (a kézműves termékek költséges előállításuk miatt a társadalom széles rétegei számára elérhetetlenek (de legalábbis a tömegcikkekkel szemben versenyképtelenek) lévén, végül is csupán a társadalmi elit „divat-termékei”-vé lokalizálódtak.
Amit ma szecessziónak nevezünk, a maga korában más-más néven jelentkezett, és nem pontosan ugyanazt jelentette a különböző társadalmi és gazdasági helyzetű és igen eltérő nemzeti sajátságokkal rendelkező országokban, illetve régiókban.
Elnevezései:
- Franciaországban: „Art Nouveau" vagy „style Gui¬mard"
- Belgiumban: ugyancsak „Art Nouveau",
- Angliában: „Art Nouveau" és „Modern Style
- Egyesült Államokban: ugyanígy „Art Nouveau" és „Modern Style",
- Németországban: „Ju¬gendstil",
- Ausztriában: „Sezession",
- Magyarországon: „Szecesszió",
- Olaszországban: „Stile Liberty",
- Barceloná¬ban, Valenciában: „Modernisme"
- Spanyolország többi részén: „Modernismo"
- Latin-Amerikában: úgyszintén „Modernismo".
A szecessziót egyrészt az ipari civilizáció elleni fellépésnek tekinthetjük, melynek esztétikája a szimbolizmus gondolatvilágában gyökerezik, másrészt a természet formavilágához való közeledésnek. Ezt a két indítékot Mackmurdo (1851-1942) tárta fel. Szerinte „a művészet nem törekedhet a természet utánzására, hanem olyan imaginatív alkotótevékenység, amely a természetben keresi szimbólumait; az akadémizmus és a historizáló eklektika mesterkéltségével szemben” és felszabadulást akar hozni az élet és az őszinteség nevében. A mozgalom belső sokrétűségére jellemző, hogy míg Morris "mindenki művészetének" tulajdonképpeni társadalmi funkciójára alapoz, uganakkor az angol esztéticizmus fő teoretikusának, Walter Peters-nek (1839-1894) elveit is befogadja, aki szerint „a művészet önmagáért van, nem feladata a társadalmi problémák tükrözése”. Voysey (1857-1941) építész pedig szintén Morrisnak, az eklektika dagályossága elleni elve szerint, világos, eszköztelen stílusával szinte már a racionális építészet előfutárának tekinthető.
Az Angliában nagy jelentőségűvé vált esztéticizmus a kontinens országait és térségeit sem hagyta érintetlenül. Ez a hatás azonban csak vázát képezte a területenként – sokszor csak városokra koncentrált – építészeti-művészeti-, iparművészeti-, vagy szakirodalmi gyakorlatnak. A szecesszió lényegéhez tartozó jellege – vagyis a művészeti ágak egymásba játszása – az irányzat európai pályafutása során kristályosodott ki és ezért nehéz ma a szecessziós iparművészetről, vagy építészetről beszélni. Ezt példázza a magyarországi Gödöllői Művésztelep is, jelezve, hogy nem célszerű a technikák, vagy ágazatok szerinti hagyományos csoportosítás. A szecesszió európai pályafutásának másik jellegzetessége, hogy határozottan regionális színezetű, az egyes nemzeti (például magyar-), regionális (például orosz-),– esetenként etnikai (például Barcelona-) színezetet is magába szív. Ezért csupán általános keretként értelmezhetjük a szecessziónak egyes országok szerinti tárgyalását, hangsúlyozva, hogy a létrejött alkotások jellege (stílusa) területileg (etnikailag, stb.) mindenkor konkrét.
A szecesszió térségi kibontakozása és jellemzői
A szecesszió elemzése szűklátókörű lenne, ha csupán a művészetről és a jobb életkörülményekről alkotott elgondolások együttesének látnánk. Egyébként is: nem tartott sokáig. Legkiemelkedőbb művelői – amennyiben sikerült túlélniük a világháborút – az újabb irányzatok elindítóivá, művelőivé váltak. A szecessziónak, mint tünékeny jelenségnek, több központja volt. A steril, aprólékos művészetelemzéstől eltérően, topográfiailag vizsgálva látható, hogy az új kezdeményezések nem annyira a nagyvárosokban jelentkeztek, mint inkább az akkor jelentéktelenebbnek számító helyeken. Például Glasgow-ban, a franciaországi Nancy-ban, Darmstadt-ban vagy Weimar-ban, Münchenben, a Párizs árnyékzónájában levő Brüsszeben, a spanyol/baszk Barcelonában és Helsinkiben, vagy a kiegyezéskori Magyarország vidéki városaiban. Tény, hogy sok minden történt Párizsban, Bécsben, s Berlin is kivette a részét, de London jóformán alig, Madrid pedig egyáltalán nem.
A távoli Amerikában – furcsa módon - több minden történt Chicagóban, mint New Yorkban, ahol pedig kedvezőbbek voltak a feltételek. A vidék tehát nemcsak részt vállalt az új felkarolásában, hanem neki jutott a döntő szerep. A vidéki városok - voltaképpen helyzetüket kihasználva - befogadóivá váltak ennek az egyébként olyan „emelkedett stílus”-nak. Pedig a szecesszió, mely a szociális reformok iránti érzékenysége ellenére, inkább a nagyvárosi, kifinomultabb ízlésvilágú és kellő magánvagyonnal rendelkező polgárokra számíthatott valójában.
>>>>> Innen még csonk !!!
Anglia
- Glasgow
- Írország
- Kiemelkedő alkotások és alkotók
Franciaország
- Párizs
- Nancy
- Kiemelkedő alkotások és alkotók
Belgium
- Brüsszel
- Kiemelkedő alkotások és alkotók
Németország
- Berlin
- München
- Darmstadt
- weimar
- Kiemelkedő alkotások és alkotók
Spanyolország
- Barcelona
- Valencia
- Kiemelkedő alkotások és alkotók
Finnország
- Helsinki
- Kiemelkedő alkotások és alkotók
Az Ossztrák-Magyar Monarchia
- Bécs (Wien)
- Brünn, Prága
- Szerb-horvát régió
- (Magyarországot külön)
- Kiemelkedő alkotások és alkotók
A magyarorsszági szecesszió
A szecesszió eredményei és hatása
Képgaléria
Ez a szócikk még csak csonk !!!
A szecesszió a századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti irányzata, stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a 19. század összekuszálódott végének vagy a 20. század tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények azonban máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy napjainkban a szecesszió a kereskedelmi festészet és a giccs forrásává vált.
A szecesszió kialakulása
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).
Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819-1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újrafelfedezése is.
Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.
Egyéb elnevezései
A szecessziós stílust Európa különböző területein más és más névvel illették. Míg az Osztrák-Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták (egy bécsi kiállítási épület neve volt ez, ahol az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek állították ki műveiket), addig Franciaországban az Art Nouveau („új művészet”), Nagy-Britanniában pedig a modern style („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés (ma angolul is az Art Nouveau kifejezés használatos). Németországban a Jugendstil (a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után) és a Wellenstil („hullámstílus”), Spanyolországban a Modernismo, Olaszországban a stile floreale („virágos stílus”) és a stile Liberty, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style elnevezés terjedt el.
Építészet
Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.
Ausztria szecessziós építészete
Ausztriában (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez:
- Otto Wagner (1841-1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai.
- Joseph Hoffmann (1870-1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője.
- Adolf Loos: a bécsi Steinerhaus építője.
- J. M. Olbrich: "Sezession" épülete
Katalán modernismo
Európában elsősorban Antoni Gaudí (1852-1926) katalán építész nevét szokták említeni, mint a szecesszió egyik legérdekesebb, legeredetibb egyéniségét. Gaudí zseniális épületei ma is csodálatra késztetik az embereket: évente százezrek zarándokolnak el, hogy műveit megtekintsék. Legfontosabb épületei: a Sagrada Família, a Güell park, a Casa Milà és a Casa Batlló (Barcelona).
A katalán modernizmus további meghatározó egyéniségei Joseph Puig i Cadafalch és Domènech i Montaner voltak.
Angol szecessziós építészet
Angol építészek:
- Charles Rennie Mackintosh (1868-1928): a Glasgow-i Művészeti Iskola megépítője
- Henry Hobson Richardson
- Arthur Makmurdo (1851-1942)
- Richard Norman Show
Belgium szecessziós építészete
Belga építészek:
- Victor Horta (1861-1947): legnevesebb alkotásai Brüsszelben a Maison Solvay, a Palais d'Aubecq és a Tassel–ház
- Henry van de Velde (1863-1957): univerzális alkotó, iparművész, építész és festőművész, leghíresebb épületei: Bloemenwerf (Uccle – Hollandia) és Haus Leuring (Sveningen – Hollandia)
- Paul Hankar (1861-1901)
Francia szecessziós építészet
Francia építészek:
- Hector Guimard (1867-1942) – a párizsi Metró alkotója
- Émile André (1871-1933) – a Nancy Iskola képviselője
Német szecesszió építészete
Német építészek:
- Joseph Maria Olbrich (1867-1908): a bécsi szecessziós csoport egyik alapítótagja, a Darmstadti Művészkolónia létrehozója
- August Endell (1871-1925): a Müncheni Iskola képviselője, jelentős alkotása az Elvira Haus (München)
Festészet, grafika
Neves festők, grafikusok, illusztrátorok
- Alfons Mucha (1860-1939), cseh festőművész Képei
- Gustav Klimt (1862-1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója
- Jan Toorop, holland festő
- katalán festők: Ramón Casas i Carbó (1866-1932), Santiago Rusinol i Prats (1861-1931), Isidre Nonell
- Aubrey Beardsley (1872-1898), angol grafikus, illusztrátor, a szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere
- Henri Toulouse-Lautrec: francia posztimpresszionista festő, grafikai munkásságával a szecesszió előfutára
- Francia festők: (a francia art nouveau a posztimpresszionizmus körébe tartozik) Paul Serusier, Emile Bernard, Georges de Feure, Felix Vallotton,Victor Prouvé
- Stanisław Wyspiański (1869-1907) lengyel festő (egyben drámaíró és költő is!)
- Jozef Mehoffer (1869-1946) lengyel festő
Iparművészet
A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére számtalan példa akad a korból.
Neves iparművészek:
- az Amerikai Egyesült Államokban:
- Louis Comfort Tiffany (1848-1933)
- Angliában:
- William Morris (1834–1896)
- James Abbott McNeill Whistler (1834-1903) dekoratőr
- Franciaországban:
- Auguste Daum (1854–1909) üveg – és kerámiamunkák
- Émile Gallé (1846–1904) üveg és kerámiamunkák
- Albert Louis Dammouse – kerámiamunkák
- Louis Majorelle (1859–1928) – bútorok készítése
- L. Falise – ötvösművész
- Henri Vever – ékszerész
- René Lalique – üvegművész
A szecesszió Magyarországon
>>>
A magyarországi szecesszió gyökerei
>>>
Magyar szecessziós építészet
Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön (1845-1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Néhány jelentősebb épülete:
- Iparművészeti Múzeum, Budapest IX., Üllői út
- Földtani Intézet, Budapest XIV., Stefánia út
- Postatakarékpénztár, Budapest V., Hold utca (ma a Magyar Nemzeti Bank épülete)
- Városháza, Kecskemét
- Törley-mauzóleum
- Kék templom, Pozsony
Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Ekkor épült pl. szecessziós stílusban a kiskunfélegyházi, a szabadkai és a marosvásárhelyi városháza. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a mezővárosokban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. Temesváron, Marosvásárhelyen, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Tiszakécskén, Kiskunhalason számos szecessziós lakóházat találunk.
További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:
- Jakab Dezső és Komor Marcell
- Közigazgatási Palota és Kultúrpalota, Marosvásárhely
- Szabadkai városháza
- Dévai színház
- Kós Károly
- Magyar Ede
- Marschalkó Béla
- Márkus Géza
- Medgyaszay István
- Mende Valér
- Morbitzer Nándor
- Kiskunfélegyházi városháza
- Lajta Béla
- Quittner Zsigmond
- Gresham-palota, Budapest
- Székely László
- Vas Ferenc
- Zrumeczky Dezső
A szecesszió magyar képzőművészetben
>>> Magyar festők, grafikusok
- Rippl-Rónai József (1861-1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak
- Vaszary János (1867-1937) szintén posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak
- Kernstok Károly korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik
- Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) – a gödöllői iskola képviselője
- Nagy Sándor (1869-1951) – a gödöllői iskola képviselője
- Faragó Géza festő, plakáttervező
- Gulácsy Lajos (1882-1932) festményei is rokoníthatók a szecesszióval, bár nem tartozott egy iskolához vagy irányzathoz sem.
A szecesziós magyar ipar(alkalmazott-)művészet
>>>
- Zsolnay Vilmos - kerámia
- Szontagh testvérek - csetneki csipke
- Róth Miksa üvegfestő
Források és irodalom
- Klaus Jürgen Sembach: Szecesszió – Bp. 1999. TASCHEN-Vince K. – ISBN 3 8828 2023 7
- Moravánszky Ákos: Versengő Látmások - Vincze Kiadó 1980 -- ISBN 963 919 214
- Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában - Corvina K. 1980. - ISBN 963 1320 960
- Szerk: Németh Lajos: Magyar Művészet 1890-1919. - Akadémiai K. 1981. - AK. 1754 k 8184.
- Szerk.: A GOLDEN AGE - Hungarian art and society in 1896-1914 (1990 C. the fine Arts New York - Miami - ISBN 0 946 372 15 2) (Később magyarul, tejes tartalomhűséggel: A Magyar századforduló 1896-1914 címen - Corvina K. Bp. 1997 - ISBN 963-13-4442-8)
- Encyclopedia Britannica Hungarica CD ver. 2005.
- Gerle-Kovács-Makovecz: A századforduló magyar építészete - Szépirod. K.- ISBN 963 15 4278 5
- Alastair Duncan: Szecesszió - Bp., Glória Kiadó, 2006 - ISBN 963 9283 62 2
- Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910
- Bartha Zoltán: Az építőművész Bp. 1984/8
- Kiss Tamás: VESZPRÉM: Megyeház-Színház-Múzeum - TKM s.1990. (rövid korrajz és ism.) - ISBN 963-555-680-2
Külső hivatkozások
- szecesszió lap
- Site and blog all about hungarian secession
- enciklopedia.fazekas.hu – A szecesszió
- A Szecesszió művészete
- Sulinet – A század első felének művészete – szimbolizmus és szecesszió
- Sulinet – A szecesszió
- lartnouveau.com (francais-english -deutsch)
- Réseau Art Nouveau Network
- Art Nouveau worldwide
- Art Nouveau in Poland
- Csipkék a szecesszió jegyében
- The Vienna Secession Home
- Metopolitan Museum of Art szecessziós gyűjteménye
- szecesszio.com (angol nyelvű)
Szeghalmy Bálint építész: http://parokia.net/template3.php?id=406
-
Art nouveau
-
kovácsolt vas
-
erkélyek
-
Brüsszelben
-
Emléktábla
-
Art nouveau lakásbelső
-
Hangszerek háza – utcafront részlet