Ugrás a tartalomhoz

Ábrai Zsigmond

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ábrai Zsigmond dr.
Személyes adatok
Teljes névÁbrai Zsigmond dr.
Születési dátum1893. december 17.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum1984. május 27. (90 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Egyéb foglalkozássportvezető
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
1924–1928NB Ijátékvezető
Sablon • Wikidata • Segítség

Ábrai Zsigmond, született Fleischmann Zsigmond (Budapest, 1893. december 17.[1] – Budapest, 1984. május 27.) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető, sportvezető, szakíró.

Pályafutása

[szerkesztés]

Labdarúgóként

[szerkesztés]

A pénzintézeti altisztek futballcsapatában, majd az NSC és a 33 FC (harminchárom fő alakította) játékosaként rúgta a labdát.

Nemzeti játékvezetés

[szerkesztés]

Játékvezetésből 1911-ben Budapesten, a Bíró Bizottság közreműködésével Szüsz Hugó elnök előtt vizsgázott. Vizsgázott játékvezetőként Nyilatkozatot tett. Futballbíróvá váló minősítésem esetén alávetem magam a Bírótestület és az MLSZ szabályainak, pontosan teljesítem mindazon kötelezettségeket, melyeket a szabályok előírnak, a mérkőzéseken mindenkor a legjobb tudásom szerint, igazságosan, minden klubszemponton, rokon- és ellenszenven felülkerekedve fogok bíráskodni." Ehhez a vállaláshoz következetesen hű maradt. Az MLSZ által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. A Magyar Futballbírák Testülete (BT) minősítésével NB II-es, 1924-től III. fokú besorolással NB I-es bíró. 1926–1934 között a professzionista mérkőzések vezetésére is jogosult volt. A nemzeti játékvezetéstől 1928-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 8.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1924. október 26. Hungária krt. Stadion, Budapest első NB I-es mérkőzése Nemzeti SC–MTK 2 – 1 8000
1928. szeptember 9. Hungária krt. Stadion, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Hungária–Bástya SC 1 – 1 6400

Nemzetközi játékvezetés

[szerkesztés]

A Magyar Labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1926-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti mérkőzésen és klubtalálkozón működött mint játékvezető, vagy működő társának partbíróként segített. Ebben a korban a meghívott (nemzeti JB által küldött) partbírók még nem tartoztak a FIFA JB keretébe. Vezette a Budapest – (I)Sztanbul (török) mérkőzést. A nemzetközi játékvezetéstől 1928-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 0.

A magyar labdarúgó-válogatott mérkőzései (1902–1929)

[szerkesztés]
Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Játékvezető Eredmény Nézők száma
1927. szeptember 5. Üllői úti Stadion, Budapest csoportmérkőzés Magyarország–Ausztria Albert Prince-Cox 5 – 3 38 000

Sportvezetőként

[szerkesztés]

Az első világháborúban orosz hadifogságba került, ahol megszervezte a labdarúgást! A Colombesi (francia) stadion mikrofonja előtt közvetítette a Párizs – Budapest mérkőzést. A legnagyobb budai atlétikai egyesületének volt miniszteri biztosa.

A fogságból hazakerülve 1917-ben tagja lett a Magyar Futballbírák Testületének (BT). A játékvezetőket irányító szervezetnek, az országos és budapesti alosztály elnökségének tagja, 1922-től főtitkára, 1945–1950 között elnöke, az MLSZ tagja. Az Országos Játékvezető Testület (OJT) országos vezetőségének elnöke (1956). Az első Nemzetközi Sportbizottság tagja. A Magyar Olimpiai Bizottságban 1948 áprilisától 1951-ig Sebes Gusztáv mellett társelnök volt,[2] majd különböző feladatkörökben tevékenykedett. Tagja volt a TOTO intézőbizottságának is. 1956. november 1-jén megalakult az OTSB forradalmi bizottmánya. Az ügyeket a 15 tagú bizottmányból a következő ötös intézőbizottság intézte: dr. Ábrai Zsigmond, Tóth István, Hornyák Endre, dr. Szörényi Lóránd, dr. Tátrai István. 1959-ben megalapította a Játékvezető című szaklapot, amely, 1975-től a Labdarúgás című folyóirat mellékleteként 1996-ig jelent meg.

Írásai

[szerkesztés]

A játékvezetéssel kapcsolatban sok publikációja jelent meg, szabálykönyvek, értekezések.

  • Magyar futballbírák könyve; szerk. Ábrai Zsigmond; Futballbírák Testülete, Bp., 1935
  • Ábrai Zsigmond–Tabák Endre: A labdarugó játékvezetés iskolája; Magyar Labdarugó Játékvezetők Testülete, Bp., 1948

Szakmai sikerek

[szerkesztés]
  • Az angol Albert Prince-Cox játékvezetőtől – az osztrák-magyar mérkőzés után – a szigetország Játékvezető Testület tagságát jelentő díszjelvényt, az (I)Sztanbul török válogatott sportvezetőitől pedig a török félhold arany jelvényt kapta emlékül.
  • Az Országos Tanács 1923-ban 25 éves játékvezetői szolgálatának elismeréseként aranyjelvény kitüntetésben és arany oklevél elismerésben részesítette.
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1947)[3]
  • 1984-ben Szlávik András a Játékvezető Bizottság (JB) elnöke a Játékvezető című lap szerkesztésében – 1959-ben jelent meg az első szám – 25 éven keresztül végzett munkáért tárgyjutalomba részesítette.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 3014/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
  2. ↑ Kinevezték a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségét. Népsport, IV. évf. (1948. április 9.)
  3. ↑ Kitüntették a magyar labdarúgás vezetőit. Népsport, III. évf. 144. sz. (1947. július 26.) 1. o.

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ábrai_Zsigmond&oldid=24247648”