Árokrendszer (választási rendszerek)
Az árokrendszer a vegyes választási rendszerek egy fajtája, amelyben a képviselőket legalább két egymástól független rendszerben választják meg egy testületbe. Az árokrendszert angol nyelvterületen párhuzamos szavazásként (angolul: parallel voting) ismerik, ezzel szemben a magyar kifejezés a német Grabenwahlsystem kifejezéssel azonos. Az árokrendszer a nem kompenzációs vegyes választási rendszer, leggyakoribb típusait vegyes többségi képviseleti rendszernek is nevezik.
Az árokrendszer leggyakoribb fajtája ötvözi a relatív többségi szavazást és a pártlistás arányos képviseletet. Ezt a rendszert nemzeti parlamentek és a helyi önkormányzatok megválasztásához alkalmazzák például Japánban, Tajvanon, Oroszországban és Argentínában. Európában Andorra listás blokkszavazással, Litvánia kétfordulós rendszerrel, Olaszország pedig egyszavazatos változatban használja. A listás helyek aránya az összes mandátumhoz viszonyítva széles skálán (általában 20%-80%) mozog, ettől általában az árokrendszer arányossága nagyban változó[1]
Az árokrendszert (általában vegyes többségi rendszer) megkülönböztetik a vegyes választási rendszerek másik családjától, az úgynevezett kompenzációs választási rendszerektől. Ennek egy fajtáját a vegyes arányos képviseletnek (MMP) nevezik, ahol a pártlistás eredmény határozza meg, hogy az egyes pártok mennyi mandátumot kapnak összesen a törvényhozásban (ehhez figyelembe kell venni az egyéniben megszerzett mandátumokat, míg az árokrendszerek ezt nem teszik). Míg az egyszerű többségi és pártlistás arányos rendszer kombinációja a leggyakoribb párosítás az árokrendszerekben, bármilyen más kombináció is lehetséges.
Magyarországon az árokrendszert az 1990-es önkormányzati választáson használták a 10 000 főnél több lakosú településeken, itt a törvény "két szavazatos" választási rendszerként hivatkozott rá.[2] Az egyéni választókerületekben egy-egy képviselőt választottak kétfordulós (de nem abszolút többségi – az első fordulóban elég volt 25%-ot szerezni) rendszerben, és mellette a szavazók külön adhattak le pártlistás szavazatot. Az 1994-es választásra már egy egyszavazatos, egyfordulós, kompenzációs vegyes választási rendert írt elő a törvény.[3]
Használat
[szerkesztés]Jelenlegi használat
[szerkesztés]| Ország | Testület | Egyéni mandátumok száma | % | rendszer | Pártlistás (arányos) mandátumok száma | % | rendszer | Egyéb mandátumok száma | % |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Andorra
|
Völgyek Általános Tanács | 14 | 50% | listás blokkszavazás | 14 | 50% | pártlistás arányos | ||
 Argentína
|
Cordoba provincia törvényhozó testülete | 26 | 37% | relatív többségi | 44 | 63% | pártlistás arányos | ||
| Rio Negro provincia törvényhozó testülete | 24 (3 mandátumos kerületek) | 52% | pártlistás arányos | 22 | 48% | pártlistás arányos | |||
| San Juan provincia törvényhozó testülete | 19 | 53% | relatív többségi | 17 | 47% | pártlistás arányos | |||
| Santa Cruz provincia törvényhozó testülete | 14 | 58% | relatív többségi | 10 | 42% | pártlistás arányos | |||
 Grúzia
|
Parlament | 30 | 20% | kétfordulós | 120 | 80% | pártlistás arányos | ||
 Guinea
|
Nemzetgyűlés | 38 | 26% | relatív többségi | 76 | 74% | pártlistás arányos | ||
 Kínai Köztársaság (Tajvan)
|
Törvényhozó gyűlés | 73 | 65% | relatív többségi | 34 | 30% | pártlistás arányos | 3 | 5% |
 Kirgizisztán
|
Legfelsőbb Tanács | 36 | 40% | relatív többségi | 54 | 60% | pártlistás arányos | ||
 Japán
|
Képviselőház | 289 | 62% | relatív többségi | 176 | 38% | pártlistás arányos | ||
| Felsőház | 147 | 60% | SNTV | 98 | 40% | pártlistás arányos | |||
 Litvánia
|
Parlament | 71 | 50% | kétfordulós | 70 | 50% | pártlistás arányos | ||
 Nepál
|
Képviselőház | 165 | 60% | relatív többségi | 110 | 40% | pártlistás arányos | ||
 Oroszország
|
Állami Duma (képviselőház) | 225 | 50% | relatív többségi | 225[4] | 50% | pártlistás arányos | ||
| Szenegál
|
Nemzetgyűlés | 105 | 64% | relatív többségi | 60 | 36% | pártlistás arányos | ||
 Fülöp-szigetek
|
Képviselőház | 253 | 80% | relatív többségi | 63 | 20% | pártlistás arányos | ||
 Tádzsikisztán
|
Képviselőház | 41 | 65% | kétfordulós | 22 | 35% | pártlistás arányos | ||
 Tanzánia[5]
|
Nemzetgyűlés | 264 | 67% | relatív többségi | 113 (női listák) | 29% | pártlistás arányos | 16 | 4% |
 Venezuela[6]
|
Nemzetgyűlés | 113 | 68% | relatív többségi | 51 | 31% | pártlistás arányos | 3 | 2% |
| Ország | Testület | Egyéni mandátumok száma | % | rendszer | Többségi képviseleti mandátumok száma | % | rendszer | Egyéb mandátumok száma | % |
| Új Zéland |  Niue Országház
|
14 | 70% | relatív többségi | 6 | 30% | relatív többségi blokkszavazás | ||
| Brit tengerentúli területek |  Anguilla
|
9 | 69% | relatív többségi | 4 | 69% | relatív többségi blokkszavazás | ||
| Turks és Caicos Szigetek | 10 | 48% | relatív többségi | 5 | 24% | relatív többségi blokkszavazás | 4 kinevezett + 2 ex officio | 28% | |
| Brit Virgin Szigetek | 9 | 69% | relatív többségi | 4 | 69% | relatív többségi blokkszavazás |
Hibrid használat és hasonló rendszerek
[szerkesztés]- A magyar Országgyűlés olyan rendszert alkalmaz, amelyben a párhuzamos szavazati komponens 93 mandátumon osztozik a kompenzációs töredékszavazati rendszerrel és a nemzetiségi listás mandátumokkal. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen közvetlenül a pártlistára leadott szavazatok alapján (árokrendszerben) kiosztott mandátumok száma nem tudható a választás előtt, csak a tényleges eredmények ismeretében számolható ki.[7]
- Dél-Korea 1988 és 2019 között árokrendszert alkalmazott. 2019-től az árokrendszer és a vegyes arányos rendszer kombinációját alkalmazza, kompenzációs (30) és árokrendszeri mandátummal (17) egyaránt.
- Seychelle-szigetek
- Mexikó
- Monaco
- Pakisztán
- Jersey (Egyesült Királyság)
- Olaszország
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Reynolds et al (2008), Electoral System Design: The New International IDEA Handbook, Sweden: International Institute for Democracy and Electoral Assistance, pg. 104
- ↑ 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról - Törvények és országgyűlési határozatok (magyar nyelven). mkogy.jogtar.hu. Wolters Kluwer Hungary. (Hozzáférés: 2022. június 16.)
- ↑ 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról - Törvények és országgyűlési határozatok (magyar nyelven). mkogy.jogtar.hu. Wolters Kluwer Hungary. (Hozzáférés: 2022. június 16.)
- ↑ „Putin Orders New System for Russian Parliamentary Elections - NYTimes.com”, 2013. január 3. (Hozzáférés: 2014. szeptember 9.)
- ↑ Art. 66, Constitution of Tanzania. Constitute Project
- ↑ 113 diputados serán electos por voto nominal y 51 por voto lista en parlamentarias. Agencia Venezolana de Noticias, 2015. május 7. [2015. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 29.)
- ↑ Political Capital (2012) The new electoral law in Hungary - In-depth analysis http://www.valasztasirendszer.hu/wp-content/uploads/PC_ElectoralSystem_120106.pdf
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Parallel voting című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.