Érfancsika
Érfancsika (Făncica) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Monospetri |
Rang | falu |
Községközpont | Vedresábrány |
Irányítószám | 417017 |
SIRUTA-kód | 27196 |
Népesség | |
Népesség | 262 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 15 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 19′ 27″, k. h. 22° 14′ 04″47.324093°N 22.234392°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 27″, k. h. 22° 14′ 04″47.324093°N 22.234392°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Érfancsika (Făncica), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Az érmelléki hegyek alatt, a nagyvárad-margittai vasútvonal mellett, Margittától délnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Érfancsika, Fancsika Árpád-kori település. Nevét már 1278-ban említette oklevél t. Fonchuka ... iuxta Berrukio néven.
1294-ben Fanchaka, 1397-ben Fanchika, 1808-ban Fancsika, 1913-ban Érfancsika néven írták.
1310-ben p. Fanchka néven, mint a Hontpázmány nemzetség birtokát említették az oklevelek.
1278-ban a Hontpázmány nemzetségbeli Felicián fiai: Paznan és Fanchaka cseréba adták a rokon Marcell fia Mykou-nak, és e cserét 1294-ben meg is újították.
1310-ben a nemzetséghez tartozó Myko ispán fiai: Miklós és Leukus kettéosztották. Az osztozás alkalmával az egyik utcát 2 malommal Miklós kapta, a másik utcát a Berettyó felől egy malommal pedig Leukus.
1454-ben még mint puszta szerepelt az oklevelekben. Birtokosai gyakran változtak és az idők folyamán egyidelyűleg több birtokosa is volt: A 15. század folyamán 1417-ben a Zoárdfiak, 1429-ben a Szentmártoniak, 1445-ben a Czibak család, 1451-ben a Bajoniak, 1454-ben a Dengelegiek, 1464-ben a Sztáryak, 1470-ben az Ujhelyiek, 1473-ban a Köbölkuthyak, 1485-ben a Homroki és 1489-ben a gyaráni Pártasi család.
A 19. század elején a gróf Toldalaghy család és gróf Klebersberg József volt a földesura.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Ér-Fancsika, Bihar vármegyében, 400 óhitü lakossal, anyatemplommal. Agyagos szátófölde nem igen termékeny, erdeje, szőleje, s 5 3/ urbéri telke van. Birja gróf Kemény.
1910-ben 392 lakosából 91 magyar, 301 román volt. Ebből 34 görögkatolikus, 38 református, 264 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti temploma – 1800 táján épült.
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai VI., Bihar vármegye és Nagyvárad, 1901 (online hozzáférés)
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.