Ugrás a tartalomhoz

Érsebészet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az érsebészet a sebészet azon tudományága, mely az erek és azok megbetegedéseivel foglalkozik műtéti beavatkozással.

Ennek megfelelően az érsebészet körébe tartoznak a különböző érbetegségek (trombózis, érelmeszesedés, visszér stb.), egyes esetekben a szív és az agy érbetegségei.

Érsebészet története

[szerkesztés]

Az érgyógyászat fejlődése során a széles körben művelt sebészeti beavatkozás, még inkább a rekonstrukció a második világháború után lett véglegesítve, alakult ki. Mégis a legelső műtéti beavatkozások megközelítőleg a II. században történtek. Az érsebészet történetének pár fontos állomása:

Aneurysmaleírás, -műtét: II. század, Antyllus

Nyaki borda eltávolítás: 1858, Coote

Érvarrat: 1903-1912, Carell

Thrombendarteriectomiai műtét: 1947, Dos Santos

Vénaáthidalás (bypass): 1949, Kunlin

Arterio-venosus fistula: 1955, Malan

Sikeres aortaív-rekonstrukció: 1966, De Bakey

Fogarty-katéter: 1971, Fogarty

Leggyakoribb érsebészeti beavatkozások

[szerkesztés]

Érvarrat

[szerkesztés]

Egy ér összevarrása, valamilyen varrattípus alkalmazásával.

Éranastomosis

[szerkesztés]

Két érvég egyesítése. Anastomosis típusok:

-End to end anastomosis: Jelentése "vég a véghez", lényege, hogy két eret a végüknél összevarrjon, ezzel egyesítve őket.

-End to side anastomosis: Jelentése "vég az oldalhoz", lényege, hogy az egyik ér végét összekösse egy másik ér oldalával, ezzel egyesítve őket.

Thrombectomia (embolectomia)

[szerkesztés]

Artériás embolia, illetve artériás és vénás thrombosis eseteiben nyújt megoldást. Egy katétert vezetnek be az elzáródott érbe, végén egy felfújható ballonnal. Az elzáródott résznél folyadékot vezetnek a ballonba, az felfújódik, ezáltal megrepesztve a thrombust. Ezután többször megismételve kell a katétert fel-, illetve levezetni az érben, míg ki nem húzza a thrombust, és a visszavérzés megjelenik. Ekkor tekinthető a manőver befejezettnek.

Endarteriectomia, thrombendarteriectomia

[szerkesztés]
Endarteriectomia a carotis rendszeren

Az endarteriectomia (thrombendarteriectomia) lényege, hogy a megbetegedett érfalréteget leválasztva és az esetleg rajta levő thrombussal együtt eltávolítva helyreállítja az ér lumenjét.

Bypass

[szerkesztés]
Bypass graft az alsó végtagon

Neve az angol "áthidalás, elkerülés" szóból ered. Lényege, hogy az elzáródott/kritikusan beszűkült érszakasz felett egy érgraftot vezetnek el, melynek célja, hogy kikerülje az elzáródott részt, ezzel akadálytalanná téve az áramlást. A módszer a test szinte bármely részén alkalmazható. A graft lehet a paciens saját testéből származó véna (autograft), más személyből származó véna (allograft) vagy mesterségesen előállított érsebészeti implantátum (pl. Teflon, Dacron) is.

Leggyakoribb érbetegségek

[szerkesztés]

Érelmeszesedés (arteriosclerosis)

[szerkesztés]

Az érelmeszesedés az artériákra ható fő érbetegség. Az érelmeszesedés (arterioszklerózis) egy élettani folyamat, melynek során az artériák belső falára zsírok, úgynevezett plakkok rakódnak le, ezáltal csökkentve az erek térfogatát és a vér akadálytalan áramlását. Három fajtáját ismerjük:

-Atherosclerosis: Az elasztikus, és muscularis (nagy térfogatú) arteriák jellemző érfalkárosodása.

-Mönckeberg-féle mediasclerosis: Ritka fajtája az arteriosclerosisnak, Közepesen nagy muscularis és elasztikus arterákat érint.

-Arteriolosclerosis: Kis arteriák és arteriolákra jellemző arteriosclerosis.

Aneurysma az érfal normálistól eltérő, zsákszerű kitágulása. Fő fajtái:

- Aneurysma ruptura: Korábban meglévő arteriás tágulat megreped

- Dissectio: Az arterián az intima – és csak az intima – megreped, majd vér kerül az érfal rétegei közé. Következménye lehet ruptura, vagy álaneurysma.

- Álaneurysma: Az ér folytonossága megszakad, a vér kiáramlik, de anatómiailag határolt területre. Így a környezete blokkolja terjedését, az ottlévő szöveteket roncsolja, és növekszik. (Az álaneurysmát gyakran keverik az aneurysmával!).

Arteriás thrombosis

[szerkesztés]

Az arteriosclerotikus erek kritikus szűkületében vagy szűkületei között thrombosis alakul ki. Következményei a klasszikus triász:

  1. egyenetlen érfal (plaque)
  2. lelassult áramlás
  3. a vér alkotóelemei arányának megváltozása


Jegyzetek

[szerkesztés]

Dr. Acsády György, Dr. Nemes Attila - Az érsebészet tankönyve