Önbizalom

A társadalmi-pszichológiai önbizalom fogalma azt tükrözi, hogy az egyén mennyire bizonyos a személyes ítéletében, képességeiben, hatalmában stb.^[1]

Tényezők

Az önbizalom közvetlenül kapcsolódik az egyén ismertségi hálózatához, a tevékenységekhez, melyekben részt vesz, és ahhoz, amit hallani akar másoktól magával kapcsolatban. A pozitív önbecsülés olyan tényezőkhöz kapcsolódik, mint a lelki egészség, számítás másoknak, a testkép és a testi egészség. A serdülők alacsony önbecsülése fontos előrejelzője az egészségtelen viselkedésnek és olyan pszichológiai problémáknak, mint amilyenek például az öngyilkossági gondolatok is az élet későbbi szakaszában.^[2]

A kamaszkor alatt az önbecsülést az életkor, a nem, rassz, etnikai hovatartozás, a pubertás, az egészség, testmagasság, testsúly, a testkép, a fizikai aktivitásokban való részvétel, a társadalmi nem, a nemi identitás, a mentális egészség, és a szexualitásra ébredés befolyásolja. Az önbizalom változhat, valamint különböző dimenziókban figyelhető meg. Az egyén társas, valamint tudományos élete hatással van az önbecsülésre. Az egyén önbizalma eltérő lehet a különböző környezetekben, például otthon vagy az iskolában.^[3]

A jólét kereke

A jólét kereke volt az első elméleti jóléti modell, amit a tanácsadás elméletére alapoztak. A modell alapján Adler egyéni pszichológiája, és a tudományközi kutatása ami az egészséges emberekre vonatkozott, azokat vizsgálta akik tovább élnek és magasabb életminőséget érnek el. A jólét kereke öt életfeladatot foglal magába, amik egymáshoz kapcsolódnak: spiritualitás, önirányítás, munka és szabadidő, barátság és szerelem. 15 részfeladat van az önirányítás területén: önbecsülés, kontrollérzet, reális hiedelmek, érzelmi tudatosság és küzdés, problémamegoldás, kreativitás, humorérzék, táplálkozás, testmozgás, öngondoskodás, stresszkezelés, nemi identitás, és kulturális identitás. Öt másodrendű tényező is létezik: a Kreatív önvaló, Küzdő önvaló, Társadalmi önvaló, Lényegi önvaló és a Fizikai önvaló, amelyek lehetővé teszik a jólét feltárását az a teljes önvalón belül. Annak érdekében, hogy magas önbecsülésre tegyünk szert, elengedhetetlen, hogy az erősségek beazonosítására törekedjünk, pozitív eszközökhöz nyúljunk, és olyan forrásokhoz, amik a jólét modell minden egyes eleméhez kapcsolódnak és felhasználjuk ezeket, hogy megbirkózzunk az életünk kihívásaival.^[3]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Self-confidence című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ The [oxford Dictionary].
↑ McGee, Rob (2000. október 1.). „Does low self-esteem predict health compromising behaviours among adolescents”. Journal of Adolescence 23, 569–582. o. DOI:10.1006/jado.2000.0344.
↑ ^a ^b Myers, Jane (2011. január 1.). „Promoting Self-Esteem in Adolescents: The Influence of Wellness Factors”. Journal of Counseling and Development 89, 28–30. o. DOI:10.1002/j.1556-6678.2011.tb00058.x.

További információk

Glennon Doyle: Felszabadultan. Merj kilógni a sorból, éld a saját életed!; ford. Weisz Böbe, Garamvölgyi Andrea, Lengyel Enikő; HVG Könyvek, Budapest, 2024
Henrik Fexeus: A kapcsolódás művészete. A belső nyugalom és az önbizalom megszerzésének titka; ford. Harrach Ágnes; Corvina, Budapest, 2024

Pszichológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] The [oxford Dictionary].

[McGee-2] McGee, Rob (2000. október 1.). „Does low self-esteem predict health compromising behaviours among adolescents”. Journal of Adolescence 23, 569–582. o. DOI:10.1006/jado.2000.0344.

[Myers-3] Myers, Jane (2011. január 1.). „Promoting Self-Esteem in Adolescents: The Influence of Wellness Factors”. Journal of Counseling and Development 89, 28–30. o. DOI:10.1002/j.1556-6678.2011.tb00058.x.

[1]

[2]

[3]