A Piazza della Minerva obeliszkje
| A Piazza della Minerva obeliszkje | |
 | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Település | Róma |
| Építési adatok | |
| Szobrász | Giovanni Lorenzo Bernini |
| Készítés ideje | |
| Felállítás ideje | 1667 |
| Felavatás ideje | 1667. június 11. |
| Felhasznált anyagok | márvány gránit |
| Elhelyezkedése | |
 A Piazza della Minerva obeliszkje
Pozíció Róma térképén
| |
 é. sz. 41° 53′ 52″, k. h. 12° 28′ 39″41.897778°N 12.477500°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 52″, k. h. 12° 28′ 39″41.897778°N 12.477500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A Piazza della Minerva obeliszkje témájú médiaállományokat. | |
A Piazza della Minerva obeliszkje Rómában, a névadó téren, Giovanni Lorenzo Bernini márványelefántjának a hátán áll.
Története
[szerkesztés]A rózsaszín gránitból faragott, ötméteres obeliszket, amelyet II. Uahibré egyiptomi fáraó készíttetett az időszámítás előtti 6. században Szaiszban, Diocletianus római császár vitette Rómába, hogy azzal díszítse Ízisz és Szerápisz ikertemplomát.[1]
Az obeliszkre 1665-ben egy kertben bukkantak rá, nem messze a dominikánus szerzetesek Santa Maria sopra Minerva templomától. A lelet kapóra jött VII. Sándor pápának, aki uralkodása alatt rendületlenül fejlesztette a Pantheon körüli területet, hogy megszépítse a Santa Maria sopra Minerva előtti teret. A pápa felkérte a XIV. Lajos francia király udvarából nemrég visszatérő Berninit, hogy nyújtson be tervet az obeliszk elhelyezésére.[1]
Feltevések szerint a szobor inspirációja a Hypnerotomachia Poliphili című szerelmes regényből származott, amelyet Francesco Colonna dominikánus szerzetes írt, és az első itáliai nyomtatott könyvek között adta ki Aldus Manutius 1499-ben. A könyv álomjelenetek sorából áll, és feltűnik benne egy obeliszket tartó kőelefánt is. VII. Sándor pápának megvolt a könyv és csodálta a regényt. Az első kiadásban szerepel egy fametszet a kőelefántról, amely nagy hasonlóságot mutat a szoborral.[1]
A legenda szerint Bernininek sok vitája volt az építkezést felügyelő dominikánussal, Giuseppe Pagliával, aki nem bízott abban, hogy az elefánt négy lába elbírja majd az obeliszket, ezért rákényszerítette a szobrászt, hogy tegyen egy márványtömb az állat hasa alatt. Bernini ezt úgy oldotta meg, hogy díszes nyeregtakarót tett az elefánt hátára, amely eltakarja a támasztékot.[1]
Az elefánt azonban eléggé testessé lett így, és a helyiektől a Minerva malaca (Porcino della Minerva), majd a Minerva csirkéje (Pulcino della Minerva) gúnynevet kapta. Azt mondják, hogy Bernini bosszúból elforgatta az állatot, amely így Paglia egykori hivatala felé szellent.[1]
A legenda visszavezethető egy 17. századi epigrammáig, amelyet Quinto Settano költő írt. Bernini és Paglia valódi ellenségeskedésére nincs megbízható történeti forrás.[1]
A szobrot Ercole Ferrata, Bernini segédje faragta ki. Az obeliszket tartó elefántot 1667. június 11-én leplezték le. A megrendelő, VII. Sándor pápa nem érte meg az avatást, egy hónappal korábban meghalt.[1]
Galéria
[szerkesztés]-
-
A könyvillusztráció -
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Eternity: Obelisk and Pachyderms: Bernini’s Elephant in Piazza Della Minerva. Through Eternity. Hozzáférés ideje: 2022. január 4.