A titán izotópjai
A természetben előforduló titán (Ti) 5 stabil izotópból áll: 46Ti, 47Ti, 48Ti, 49Ti és 50Ti, ezek közül a 48Ti részaránya a legmagasabb (természetes előfordulása 73,8%). Huszonegy radioizotópját írták le, ezek közül a legstabilabbak: 44Ti (felezési ideje 60 év), 45Ti (felezési ideje 184,8 perc), 51Ti (5,76 perces felezési idő) és 52Ti (felezési ideje 1,7 perc). A többi radioaktív izotóp felezési ideje 33 másodpercnél kevesebb, többségüké a fél másodpercet sem éri el.[1] A legkevésbé a 61Ti stabil, felezési ideje valamivel több mint 300 nanomásodperc.
A titánizotópok atomtömege 38,01 (38Ti) és 62,99 (63Ti) atomi tömegegység közé esik. A leggyakoribb (48Ti) izotópnál könnyebbek főként β+-, a nehezebbek β−-bomlással alakulnak át. A 48Ti előtti izotópok elsődleges bomlásterméke főként szkandium-, a nehezebbeké elsősorban vanádiumizotóp.[1]
Standard atomtömeg: 47,867(1) u
Táblázat
[szerkesztés]| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(ok)[2][n 1] |
leány- izotóp(ok)[n 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 38Ti | 22 | 16 | 38,00977(27)# | <120 ns | 2p | 36Ca | 0+ | ||
| 39Ti | 22 | 17 | 39,00161(22)# | 31(4) ms [31(+6−4) ms] |
β+, p (85%) | 38Ca | 3/2+# | ||
| β+ (15%) | 39Sc | ||||||||
| β+, 2p (<0,1%) | 37K | ||||||||
| 40Ti | 22 | 18 | 39,99050(17) | 53,3(15) ms | β+ (56,99%) | 40Sc | 0+ | ||
| β+, p (43,01%) | 39Ca | ||||||||
| 41Ti | 22 | 19 | 40,98315(11)# | 80,4(9) ms | β+, p (>99,9%) | 40Ca | 3/2+ | ||
| β+ (<0,1%) | 41Sc | ||||||||
| 42Ti | 22 | 20 | 41,973031(6) | 199(6) ms | β+ | 42Sc | 0+ | ||
| 43Ti | 22 | 21 | 42,968522(7) | 509(5) ms | β+ | 43Sc | 7/2− | ||
| 43m1Ti | 313,0(10) keV | 12,6(6) µs | (3/2+) | ||||||
| 43m2Ti | 3066,4(10) keV | 560(6) ns | (19/2−) | ||||||
| 44Ti | 22 | 22 | 43,9596901(8) | 60,0(11) év | EC | 44Sc | 0+ | ||
| 45Ti | 22 | 23 | 44,9581256(11) | 184,8(5) perc | β+ | 45Sc | 7/2− | ||
| 46Ti | 22 | 24 | 45,9526316(9) | Stabil | 0+ | 0,0825(3) | |||
| 47Ti | 22 | 25 | 46,9517631(9) | Stabil | 5/2− | 0,0744(2) | |||
| 48Ti | 22 | 26 | 47,9479463(9) | Stabil | 0+ | 0,7372(3) | |||
| 49Ti | 22 | 27 | 48,9478700(9) | Stabil | 7/2− | 0,0541(2) | |||
| 50Ti | 22 | 28 | 49,9447912(9) | Stabil | 0+ | 0,0518(2) | |||
| 51Ti | 22 | 29 | 50,946615(1) | 5,76(1) perc | β− | 51V | 3/2− | ||
| 52Ti | 22 | 30 | 51,946897(8) | 1,7(1) perc | β− | 52V | 0+ | ||
| 53Ti | 22 | 31 | 52,94973(11) | 32,7(9) s | β− | 53V | (3/2)− | ||
| 54Ti | 22 | 32 | 53,95105(13) | 1,5(4) s | β− | 54V | 0+ | ||
| 55Ti | 22 | 33 | 54,95527(16) | 490(90) ms | β− | 55V | 3/2−# | ||
| 56Ti | 22 | 34 | 55,95820(21) | 164(24) ms | β- (>99,9%) | 56V | 0+ | ||
| β−, n (<0,1%) | 55V | ||||||||
| 57Ti | 22 | 35 | 56,96399(49) | 60(16) ms | β- (>99,9%) | 57V | 5/2−# | ||
| β−, n (<0,1%) | 56V | ||||||||
| 58Ti | 22 | 36 | 57,96697(75)# | 54(7) ms | β− | 58V | 0+ | ||
| 59Ti | 22 | 37 | 58,97293(75)# | 30(3) ms | β− | 59V | (5/2−)# | ||
| 60Ti | 22 | 38 | 59,97676(86)# | 22(2) ms | β− | 60V | 0+ | ||
| 61Ti | 22 | 39 | 60,98320(97)# | 10# ms [>300 ns] |
β− | 61V | 1/2−# | ||
| β−, n | 60V | ||||||||
| 62Ti | 22 | 40 | 61,98749(97)# | 10# ms | 0+ | ||||
| 63Ti | 22 | 41 | 62,99442(107)# | 3# ms | 1/2−# | ||||
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak jelezve
Megjegyzések
[szerkesztés]- A # jelölésű értékek nem kizárólag kísérleti adatokból származnak, ezeknél rendszeres tendenciákat is figyelembe vettek. A gyenge asszignációs argumentumú spineket zárójelben jelöltük.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of titanium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b Barbalace, Kenneth L.: Periodic Table of Elements: Ti - Titanium, 2006. (Hozzáférés: 2006. december 26.)
- ↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx
- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotópösszetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0849304859
| A szkandium izotópjai | A titán izotópjai | A vanádium izotópjai |
| Izotópok listája | ||
