Ugrás a tartalomhoz

Al-Muzaffar Háddzsi egyiptomi szultán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Al-Muzaffar Háddzsi
Egyiptom szultánja
Uralkodási ideje
1346 szeptembere 1347 decembere
ElődjeAl-Kámil Saabán
UtódjaAn-Nászir Haszan
Életrajzi adatok
UralkodóházKalávún-ház
Született1331
Kairó
Elhunyt1347 decembere
Kairó
ÉdesapjaI. An-Nászir Muhammad
Testvére(i)An-Nászir Haszan egyiptomi szultán
GyermekeiAl-Manszúr Muhammad egyiptomi szultán
A Wikimédia Commons tartalmaz Al-Muzaffar Háddzsi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Al-Muzaffar Háddzsi, trónra lépése előtt Zajn ad-Dín Háddzsi ibn an-Nászir Muhammad (? – Egyiptom, Kairó, 1347 decembere) an-Nászir Muhammad fia, az egyiptomi türk (elterjedt, de pontatlan névvel bahri) mamlúkok tizennyolcadik szultánja, egyben az 1382-ig uralkodó kalávúnida dinasztia kilencedik tagja volt (uralkodott 1346 szeptemberétől haláláig). Teljes titulusa al-Malik al-Muzaffar, melynek jelentése: „a győzedelmes király”.

Ákszunkur an-Násziri emír mauzóleuma, amelynek építése 1347-ben fejeződött be

Azután került trónra – hatodikként Muhammad szultán nyolc fia közül –, hogy féltestvérét, al-Kámil Saabánt és befolyásos mostohaapját, Argún al-Aláit lázadás buktatta meg 1346 szeptemberében. Háddzsit is csak kölcsönös szerződések fejében ismerték el az előkelőségek szultánnak, de az ő uralma sem volt tartós, részint a szokásos probléma (a régi adminisztráció és a szultán új embereinek ellentéte), részint az uralkodó különcségei miatt. Kirívó módon elmerült a hárem örömeiben – az ő kedvence is a fekete lantosnő, Ittifák volt, ahogy két elődjéé is –, és elképesztően nagy összegeket költött a hölgyekre (Ittifáknak például volt egy százezer dénár értékű koronája). A felháborodott emírek a kincstáron keresztül nyomást kifejtve elérték, hogy a szultán menessze ágyasait, köztük Ittifákot is, ám az intézkedéssel nem értek el semmit: Háddzsi új elfoglaltságot talált magának az uralkodás helyett, mégpedig a galambászatot. A pohár egy cserkesz főember megbuktatásával telt be: a mamlúkok szervezkedni kezdtek, ami 1347 decemberében derült ki. Háddzsi serege élére állt, hogy felvegye a harcot a konspirátorokkal, ám hadai még Kairó külvárosában elhagyták őt, így elfogták és meggyilkolták.

Utódául tizenegy éves féltestvérét, an-Nászir Haszant nevezték ki, aki – megszakítással ugyan, de – már jóval hosszabb ideig viselte szultáni címét, mint hat elődje. A trónharcok eredményeképpen egyik fia, Muhammad 13601363 között viselte a szultáni rangot.

Források

[szerkesztés]
  • P. M. Holt: The Age of the Crusades: The Near East from the Eleventh Century to 1517. London: Longman. 1986.