Atlanti ördögrája
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Thaiföld vizeiben
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Mobula birostris (Walbaum, 1792) | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Atlanti ördögrája témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Atlanti ördögrája témájú médiaállományokat és Atlanti ördögrája témájú kategóriát. |
Az atlanti ördögrája (Mobula birostris) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának sasrájaalakúak (Myliobatiformes) rendjébe, ezen belül a sasrájafélék (Myliobatidae) családjába tartozó faj.
Korábban a ma már felszámolt Manta porcoshal-nembe tartozott, Manta birostris név alatt.
Előfordulása
[szerkesztés]
Az atlanti ördögrája az Atlanti-óceánban, a Csendes-óceánban és az Indiai-óceánban, partközelben és a nyílt tengeren egyaránt megtalálható. Elterjedésének az északi határát a Rhode Island, az Azori-szigetek, a Sínai-félsziget, Kalifornia déli része és Japán alkotják. Míg délen Perunál, Uruguaynál, a Dél-afrikai Köztársaságnál és Új-Zélandnál van az előfordulásának a határa. Mozambik vizeiben megosztja területét rokonával, a Mobula alfredival.
Megjelenése
[szerkesztés]Az atlanti ördögrája hossza 3–5 méter, úszófesztávolsága 4,5–7 méter, de akár 9,1 méter is lehet; 3,8–4,6 méteresen már felnőttnek számít. Átlagos testtömege 1,2–1,4 tonna, de elérheti a 2–3 tonnát is. A rája fejének két oldalán két óriási úszó van, amelyek úgy néznek ki, mint két hatalmas, puha szárny. Arra használja őket, hogy táplálékát közvetlenül széles pofájába terelje. A rájának nincs foga – a legtöbb táplálékot (plankton) „élő levesként” veszi fel –, ám pofája belül egészen érdes. Körülbelül öt pár kopoltyúját lélegzés mellett szűrőrendszerként is használja. Testének felső része fekete, nagy, fehér foltokkal; hasi része fehéres néha sötét foltokkal. Hatalmas testéhez képest farka rövid és vékony.
Életmódja
[szerkesztés]A nagy példányok egyedül, a kisebbek 5-6 halból álló csoportban élnek, táplálékban gazdag helyeken. Általában 0-120 méteres mélységekben tartózkodik. Tápláléka túlnyomórészt plankton és garnélák, de olykor kis halak is, mint például a tengeripérfélék (Mugilidae). Az ördögrája békés planktonevő, ám ha megtámadják, hatalmas testével és gyors szárnyalásával az ember veszélyes ellenfelévé is válhat. Főleg ősszel ki-kiugrik a vízből, azonban még nem sikerült megállapítani, hogy miért; meglehet, hogy az udvarláshoz tartozik ez a szokása.
Szaporodása
[szerkesztés]A párzási időszak egész évben tart. Ivarérettek csak akkor lesznek, ha elérték a 4-4,5 méteres úszófesztávolságot. Az atlanti ördögrája ál-elevenszülő (viviparia). Egyszerre csak egy utódot hoz a világra.
Felhasználása
[szerkesztés]Mivel az ördögrája csekély kereskedelmi értékkel bír, és a sporthorgászok sem tekintik különösebben mutatós zsákmánynak, általában békén hagyják. Csak kis mértékben halásszák. Az állomány pontos számáról nincsenek adatok. A tonhalászok gyakori mellékfogása.
Források
[szerkesztés]- Mobula birostris (Walbaum, 1792) FishBase
- Last, P.R. and J.D. Stevens, 1994. Sharks and rays of Australia. CSIRO, Australia. 513 p.
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. február 13.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Képek és videók az atlanti ördögrájáról
- Angol nyelvű fajleírás
