August Kitzberg

August Kitzberg
August Kitzberg és felesége Johanna Wilhemine
Született	1855. december 29. Laatre Rural Municipality
Elhunyt	1927. október 10. (71 évesen) Tartu
Állampolgársága	orosz észt
Foglalkozása	író színműíró
Sírhelye	Raadi temető
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz August Kitzberg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

August Kitzberg (Laatre, 1855. december 29. – Tartu, 1927. október 10.) észt író

Élete

Szegény családba született. 1857 és 1881 közt Penuja faluban (ma Abja, Viljandimaa) élt, ahol testvére, Jaak Kits iskolai tanár volt. Később mindketten Pööglébe költöztek, a Maie tanyára, ahol ma a Kitzberg Múzeum található.

1872-től Kitzberg falusi és bírósági hivatalnokként tevékenykedett Viljandi megyében, 1894-től egy lettországi gyár alkalmazottja lett, majd 1901-ben Tartuban telepedett le. A Postimees című lap ügyvezető igazgatója, valamint a Vanemuine Színház dramaturgja volt. 1912-ben kapcsolódott be a Noor Eesti mozgalomba, annak pénztárosa lett. Az 1922-ben alapított Észt Írószövetség első tiszteletbeli tagja volt. Bronz emlékműve Karksi-Nuia-ban található, Jaak Soans alkotása.

Az 1970-es években fordítói munkákból élt. Irodalmi pályafutását vígjátékokkal és humoros, falusi környezetben játszódó történetekkel kezdte. Első darabjait falusi színházak műkedvelő társulatai adták elő. A professzionális észt színházi kultúra kialakulásával párhuzamosan Kitzberg is egyre igényesebb drámaíróvá vált. Szorosan együttműködött Karl Menninggel, aki 1905-ben hivatásos színházi társulatot alapított a Vanemuine Színházban.

Kitzberget az észt dráma egyik megalapítójának tartják. Különösen Libahunt (1912) című tragédiája keltett feltűnést. Másik nagy sikere a Kauka jumal (1915) című dráma volt. Munkáiban többek közt az anyagi egyenlőtlenséggel, az uralkodó osztályok arroganciájával és az emberek kisebb-nagyobb gyarlóságaival foglalkozott. Legjobban az ő művei írják le a korabeli észtországi vidéki életet. Drámái mellett számos novellát, emlékiratokat és feuilletonista esszéket írt, ez utóbbiak egy részét Tiibuse Jaak álnéven.

Kitzberg kétszer nősült, második házasságából egy fia született.

Válogatott munkái

Drámák

• Punga–Mart ja Uba-Kaarel (1894)
• Sauna Antsu "oma" hobune (1894)
• Püve Peetri "riukad" (1897)
• Veli Henn (1901)
• Räime Reeda 10 kopikat (1903)
• Rätsep Õhk ja tema õnneloos (1903)
• Hennu Veli (1904)
• Tuulte pöörises (1906)
• Libahunt (1911/12)
• Kaval-Ants ja Vanapagan (1912)
• Kauka jumal (1915)
• Kosjasõit (1915)
• Enne kukke ja koitu (1919)
• Laurits (1919)
• Onu Zipul (1922)
• Neetud talu (1923)

Elbeszélések

• Maimu (1889)
• Külajutud (fünf Bände, 1915–1921)

Emlékiratok

• Vana "tuuletallaja" noorpõlve mälestused (két kötet, 1924/25)

Feuilletonisztika

• Tiibuse Jaak Tiibuse kirjavahetus (két kötet, 1920/1923)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az August Kitzberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Kitzberg életrajza francia nyelven Archiválva 2014. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A karksi-i múzeum honlapja
• Észt cikk születése 150. évfordulójára
• Életrajza észt nyelven Archiválva 2022. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben