Bacitracin
| |
| Bacitracin | |
| IUPAC-név | |
| (4R)-4-[(2S)-2-({2-[(1S)-1-amino-2-metilbutil]-4,5-dihidro-1,3-tiazol-5-il}formamido)-4-metilpentánamido]-4-{[(1S)-1-{[(3S,6R,9S,12R,15S,18R,21S)- 18-(3-aminopropil)-12-benzil-15-(bután-2-il)-3-(karbamoilmetil)- 6-(karboximetil)-9-(1H-imidazol-5-ilmetil)-2,5,8,11,14,17,20- heptoxo-1,4,7,10,13,16,19-heptaazaciklopentakozán-21-il]karbamoil}-2-metilbutil]karbamoil}butánsav | |
| Kémiai azonosítók | |
| CAS-szám | 1405-87-4 |
| PubChem | 439542 CID 439542 |
| DrugBank | DB00626 |
| ATC kód | J01XX10, D06AX05, R02AB04 |
| Gyógyszer szabadnév | bacitracin |
| Gyógyszerkönyvi név | Bacitracinum |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C66H103N17O16S |
| Moláris tömeg | 1422,69 g/mol |
| Terápiás előírások | |
| Jogi státusz | Rx-only (US) |
| S4 (AU) | |
| Terhességi kategória | C (US) |
| D (AU) | |
| Alkalmazás | helyi (bőr, szem) |
A bacitracin széles spektrumú polipeptid antibiotikum, amelyet a Bacillus subtilis var Tracy termel. Első alkalommal 1945-ben izolálták, az FDA 1948-ban engedélyezte a használatát. Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumokra egyaránt hatásos, a sejtfal és a peptidoglikán szintézisét gátolja. Általában kenőcs formájában alkalmazzák, a bőr fertőzései esetén. A Magyarországon forgalomban levő gyógyszerek közül a Baneocin kenőcs tartalmaz bacitracint cink-só formájában, neomicinnel kombinálva.[1] Mellékhatásai miatt belsőlegesen ma már nem alkalmazzák.
Források
[szerkesztés]- Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezo allopátiás és homeopátiás készítmények (Hozzáférés: 2015. március 12.)
- A bacitracin felfedezése (angol nyelven)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bacitracin[halott link] (OGYI)