Bantu nyelvek
| Bantu nyelvek | |
| Nyelvcsalád | Niger-kongói nyelvcsalád |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-2 | bnt |
 | |
| A térképen narancssárga színnel, Afrika déli felén | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bantu nyelvek témájú médiaállományokat. | |
A bantu nyelvek a Niger-kongói nyelvcsaládhoz tartoznak. A bantu nyelveket – amelyekbe szám szerint 500-600 nyelv tartozik – több mint 180 millióan beszélik.[1]
A sok száz bantu nyelv belső osztályozásával több kutató próbálkozott. Leginkább Malcolm Guthrie rendszerére szoktak hivatkozni, aki e nyelveket zónák szerint csoportosította.
Főbb nyelvek
[szerkesztés]| Nyelv | Alternatív név | A beszélők száma (millió fő) | Guthrie- Zóna |
Fő elterjedési területe |
|---|---|---|---|---|
| Szuahéli | Swahili, Suaheli, Kisuaheli | 75-80 | G40 | Tanzánia, Kenya, Uganda, Ruanda, Burundi, Kongói Demokratikus Közt., Mozambik |
| Sona | Shona, Chishona | 11 | S10 | Zimbabwe, Zambia |
| Zulu | Isizulu | 10 | S40 | Dél-afrikai Közt., Lesotho, Szváziföld, Malawi |
| csicseva | Cseva, Nanja | 10 | N30 | Malawi, Zambia, Mozambik |
| Lingala | Ngala | 9 | C40 | Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Közt. |
| Ruandai | Kinyarwanda, Fumbira | 8 | J60 | Ruanda, Burundi, Uganda |
| Xhosza | Isixhosa, Xhosa | 7,5 | S40 | Dél-Afrikai Közt., Lesotho |
| Luba-Kaszai | Chiluba | 6,5 | L30 | Kongó |
| Kikuju | Kikuyu | 5,5 | E20 | Kenya |
| Kituba | Kutuba | 5 | H10 | Kongó |
| Ganda | Luganda | 5 | J10 | Uganda |
| Rundi | Kirundi | 5 | J60 | Burundi, Ruanda, Uganda |
| Makua | Makhuwa | 5 | P30 | Mozambik |
| Szotó | Sesotho | 5 | S30 | Lesotho, Dél-Afrikai Közt. |
| Cvána | Setswana | 5 | S30 | Botswana, Dél-Afrikai Közt. |
| Mbundu | Umbundu | 4 | R10 | Angola (Benguela) |
| Pedi | Sepedi, Északi szotó | 4 | S30 | Dél-Afrikai Közt., Botswana |
| Luyia | Luluyia | 3,6 | J30 | Kenya |
| Bemba | Chibemba | 3,6 | M40 | Zambia, Kongó |
| Tsonga | Xitsonga | 3,3 | S50 | Dél-Afrikai Közt., Mozambik, Zimbabwe |
| Sukuma | Kisukuma | 3,2 | F20 | Tanzánia |
| Kamba | Kikamba | 3 | E20 | Kenya |
| Mbundu | Kimbundu | 3 | H20 | Angola (Luanda) |
Nyelvi hasonlóság
[szerkesztés]A bantu nyelvek közös alapnyelvből való származása vitán felül áll, köztük és a kikövetkeztetett alapnyelv között hangtörvényeket mutatott ki Carl Meinhof. Alapszókincsüknek mintegy 23-25%-a közös, de a közelebbről rokon nyelvek között ez az arány magasabb.[2]
A bantu nyelvek hasonlóságát jól szemlélteti az alábbi példa:
| Nyelv | Egyes szám: fa | Többes szám: fák |
|---|---|---|
| Szuahéli | m-ti | mi-ti |
| Kikongo | n-ti | mi-ti |
| Zulu | umu-thi | imi-ti |
| Sona | mu-ti | mi-ti |
| Kikuju | mu-ti | mi-ti |
| Umbundu | u-ti | ovi-ti |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://swahililanguage.stanford.edu/
- ↑ Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, 2003
Források
[szerkesztés]- Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, 2003
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bantusprachen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bantu languages című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |