Ugrás a tartalomhoz

Barta Gábor (történész)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Barta Gábor (egyértelműsítő lap).
Barta Gábor
Született1943. február 2.[1]
Budapest
Elhunyt1995. január 22. (51 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiBarta János
Foglalkozásatörténész
IskoláiKossuth Lajos Tudományegyetem (–1966)
KitüntetéseiAkadémiai Díj (1987)
SírhelyeFarkasréti temető (15-1-687)[2][3]
Sablon • Wikidata • Segítség

Barta Gábor (Budapest, 1943. február 2. – Budapest, 1995. január 22.) történész. Munkássága során elsősorban a 15-17. századi Magyarország történetével foglalkozott, különös tekintettel Erdélyre, valamint a magyarországi török világra.

Családja

[szerkesztés]

Apja Barta János irodalomtörténész a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, anyja Heinrich Terézia. Testvére, ifjabb Barta János, (1940–) szintén történész lett. Családjával 1952-től Debrecenben élt.

Tanulmányai, munkássága

[szerkesztés]

1961-ben érettségizett Debrecenben. 1966-ban a Debrecen Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelem–francia–latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1971-ben Lengyelországban UNESCO-ösztöndíjjal végzett tanulmányokat. 1985-ben a történelemtudomány kandidátusa lett.

1966–1972 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet gyakornoka, majd tudományos segédmunkatársa, illetve 1972–1988 között tudományos munkatársa, majd 1988–1991 között tudományos főmunkatársa volt. Párhuzamosan a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem történelem tanszékén volt adjunktus, majd docens (1986–1990). 1991–1995 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészettudományi kara középkori magyar történeti tanszékének volt tanszékvezető egyetemi docense.

Tudományos pályafutását kezdetén klasszika-filológiával foglalkozott, Balla Lajos tanítványaként a római birodalom dunai tartományainak történetét kutatta. Később érdeklődése az Erdélyi Fejedelemség és Magyarország 15–16. századi története felé fordult. Tanulmányozta a Dózsa György-féle parasztfelkelést és a mohácsi csata korának történetét. Értékes tudománynépszerűsítő tevékenységet és archontológiai kutatásokat is végzett.

A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Bemerkungen zur Kriegsgeschichte Daziens. (Acta Classica Universitatis Debreceniensis, 1966)
  • 1514. (Bp., 1972)
  • Dózsa népe és a magyar társadalom. Szakály Ferenccel. (Társadalmi Szemle, 1972)
  • Az 1514. évi parasztháború és a Dunántúl. (Vasi Szemle, 1973)
  • Parasztháború 1514-ben. Fekete-Nagy Antallal. (Bp., 1974)
  • Georgius Zekeltől Dózsa Györgyig. (Századok, 1975)
  • Mohács ürügyén – szaktudomány és ismeretterjesztés. (Jelenkor, 1976)
  • Keresztesek áldott népe. A Dózsa György-féle parasztfelkelés. (Bp., 1977)
  • Illúziók esztendeje. Megjegyzések a Mohács utáni kettős királyválasztás történetéhez. (Történelmi Szemle, 1977; franciául: Acta Historica, 1977)
  • Az 1514. évi parasztháború mezőtúri epizódja. (Jászkunság, 1978)
  • Az erdélyi fejedelemség születése. (Magyar História. Bp., 1979; 2. kiad. 1985)
  • A Sztambulba vezető út. 1526–1528. (Gyorsuló idő. Bp., 1983; franciául: 1994)
  • A mohácsi csatától a sztambuli egyezségig. Kand. értek. (Bp., 1984)
  • Nándorfehérvár, 1456. (Bp., 1985)
  • Vajon kié az ország? (Labirintus. Bp., 1988; 2. kiad. 1993)
  • Erdély. Írta és összeáll. (Bp., 1989)
  • III. Béla király jövedelmei. Megjegyzések középkori uralkodóink bevételeiről. Barta Jánossal. (Századok, 1993)
  • Erdély története 1–3. Többekkel. (Bp., 1986; angolul: New York, 2001–2002)
  • Erdély rövid története. Köpeczi Bélával. (Bp., 1988; 2. kiad. 1993; franciául: 1992; angolul: 1994)
  • Mátyás király. 1458–1490. (Bp., 1990)
  • Két tárgyalás Sztambulban. Hyeronimus Laski tárgyalása a töröknél János király nevében. – Habardanecz János jelentése 1528. nyári tárgyalásairól. Összeáll. A tanulmányokat és a jegyzeteket Fodor Pállal írta. (Régi magyar könyvtár. Bp., 1996).

Elismerés

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Bitskey István: In memoriam Barta Gábor (Századok, 1995)
  • Pálffy Géza: Barta Gábor emlékére. (Fons, 1995)
  • Barta Gábor publikációinak jegyzéke. (Történelmi Szemle, 1995)
  • In memoriam Barta Gábor Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. (Pécs, 1996)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Barta_Gábor_(történész)&oldid=26767262”