Batthyány Elemér
| Batthyány Elemér | |
 | |
| Benczúr Gyula olajfestményén | |
| Született | 1847. április 8.[1] Pest[2] |
| Elhunyt | 1932. január 9. (84 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Zichy Antónia Batthyány Lajos |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | a magyar főrendiház tagja (1885. május 15. – 1918. november 16.) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány Elemér témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Németújvári gróf Batthyány Elemér Boldizsár Kázmér (Pest, 1847. április 8.[3] – Budapest, 1932. január 9.), a Magyar Lovaregylet elnöke (1891–1907), európai hírű sportember, lótenyésztő és versenyző, utazó, az 1867-es kiegyezés után huszárhadnagy. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök és gróf Zichy Antónia fia. Nőtlen volt, gyermekek nélkül hunyt el.
Élete
[szerkesztés]
Még két éves sem volt, amikor édesapját, gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt kivégezték. Ezt követően édesanyjával 1856-ig külföldön tartózkodtak, majd mikor nővérei elérték a kort, hogy férjhez mehessenek, hazatértek. Szigorú rendőri megfigyelés alatt tartották őket. A fennmaradt jelentésekből tudni, hogy amikor a Sváb-hegyen laktak, barátja lett Eötvös Loránd, a későbbi világhírű fizikus, akivel csintalanságukkal valóságos rémei a csendes helynek.[4]
Édesanyja, gróf Zichy Antónia már kisgyermek korában belenevelte a Habsburgok iránti ellenszenvet, ami lovaregyleti elnökként (1891–1907) kisebb kellemetlenségekhez is vezetett: nem volt hajlandó találkozni Ferenc Józseffel, amikor kilátogatott a versenyekre. Bántódás mégsem érte. Bár a királyné meghívását – egy, Andrássy Gyula által megszervezett „összeismertetés” után megenyhülve[5] – végül elfogadta Gödöllőre, hamarosan pedig „teljesen a személye bűvkörébe került”, s gyakorta részt vett falkavadászatain, a királyt azonban tüntetőleg ezeken is levegőnek nézte.[6]
1867-ben az alakuló kereskedelmi minisztériumban forgalmazóként dolgozott.[7] Szintén ettől az évtől kezdve a Nemzeti Casino rendes tagja volt.[8]
Amint nagykorúvá vált, katonai pályára lépett, és a kiegyezés után honvéd huszárhadnaggyá avatták. A lovasságnál eltöltött évek után egyenes út vezetett az úrlovassport felé. Először 1869-ben tűnt fel a lóversenysportban, amikor egy lepsényi úrlovas versenyen a második helyen végzett. Egy évvel később már saját lovaival nevezett a pesti versenyekre, de különösebb sikerek nélkül. Első győzelmét úrlovasként 1873-ban aratta egy pesti vadászversenyen, legkomolyabb sikereit 1891-ben és 1892-ben érte el, amikor lovai (Gaga és Gourmand) megnyerték Bécsben a Monarchia Derbyjét. Nem tartozott az igazán sikeres úrlovasok közé, viszont annál nagyobb eredményeket ért el a tenyésztésben és a versenyeztetésben. Népszerűségét a sportszerű és tisztességes magatartásnak köszönhette elsősorban, amelyet a pályákon képviselt. Dákai birtokán nagy hírű ménest tartott. Gaga mellett Ganach és Mindig ivadékai milliókat nyertek Batthyány-méneséből.[9]
1875-ben elsőként vállalkozott, a Magyarországon akkor még ismeretlen, angol játék, a „labdázás lovon” bemutatására, ezzel majd 10 évvel megelőzve gróf Andrássy Géza kezdeményezését, amikoris létrejött és megerősödött a lovaspóló sport, az 1880-as évek közepétől (amit később – már mint a Lovaregylet elnöke, – a pálya helyszínének biztosításával, illetve további 1000 koronával támogatott).[9]
A gróf igazi sportemberként lelkes vadász volt. 1874-ben[10] – egy a Földet megkerülő út kezdeti részeként[11] báró Orczy Elekkel (1843–1916) és Csetvertinszky Borisz herceggel (1850–1911[12][13]); erről az útjáról két tigriskölyköt is hazahozott, melyeket a pesti állatkertnek ajánlott, és 1877-ig ikervári birtokán nevelt[14][15] – és 1904-ben[16] – Nádasdy Ferenccel és gróf Széchény Lászlóval[17] – Indiában tigrisekre és elefántokra is vadászott. De az első korcsolyázók között is között ott volt az 1870-es években barátaival.[18]
1875-ben[19] lett tagja a Magyar Lovar Egyletnek, majd ezen belül 1880-ban az akkor újonnan alakult „Versenyigazgatóság” öt tagja közé választotta az ausztriai Jockeyclub Comitéja, mint annak képviselőit.[20][21] 1881-ben közfelkiáltással elnökhelyettes lett.[22] 1887-ben ő kezdeményezte a Szent István-dij elnevezésű, a tervek szerint a monarchiában a legnagyobb nemzetközi verseny-díjat, ami a 20. században valóban az egyik legrangosabb versenyek egyike lett.[23][24] Amikor Károlyi Gyula, addigi elnök 1890 novemberében meghalt vette át az egylet vezetését[25] 1907 decemberi lemondásáig, amikor igazgatósági tagságától is megvált.[26] 1908-ben örökös tiszteletbeli igazgatónak választották addigi legfőbb eredményei miatt: mint hogy az egylet részére ő létesítette a nagy versenyistálló telepét a fővárosban és vette meg az alagi birtokot, hogy ott a kontinens egyik legnagyobb training telepét hozza létre. Befolyásával elérte, hogy a Budapesti versenytért nem vették el állami célokra.[27] Elnöksége alatt a szabályokat mindig és mindenkivel betartatta, a legnevesebb zsokét, a legelőkelőbb istállót is szigorúan megbüntette, ha a visszaélés legkisebb jele is mutatkozott, így a magyar versenyügy európai rangra emelkedett. Munkásságát például az angol Jocky Club is elismerte, amikor a rendkívül szigorú szervezet 1893-ban tiszteletbeli tagjává választotta.[28][29] „...mindenki ismeri Budapesten,” „Került minden nyilvános szereplést a gyep bírói páholyán kívüll, mégis népszerű és kedvelt alakja” a városnak, „Batthyány volt a turf koronázatlan királya” – írta róla Krúdy Gyula, A XIX. század vizitkártyái című, a kor történelmi portréit felsorakoztató kötetében.[9]
1916-ban minden ingatlanát eladta (édesanyja végrendeleti akarata ellenére Dákát nővérének, Ilonának, Ikervárt pedig az államnak), mivel az első világháború miatt a bankok visszakövetelték az általa felvett kölcsönöket, csak a pesti Kaas Ivor utcai Batthyány-palotát tartotta meg, ahol nagy értékű műkincseket halmozott fel.[30][31]
Élete utolsó szakaszában a közélet más területein is szerepet vállalt. A régi főrendiháznak élethossziglan megválasztott tagja volt, majd 1927-től a felsőház tagjává a kormányzó nevezte ki.
A Batthyány-mauzóleumban helyezték végső nyugalomra.
Emlékezete
[szerkesztés]Alagon (amely 1950-től ismét Dunakeszi része lett):
- Halála után utcát neveztek el róla, bár egy ideig átnevezték, a rendszerváltás után hamar helyére állították az elnevezést.[9]
- A Nándori utca‒Fóti út sarkán Batthyány emlékmű is őrzi itt emlékét. A hófehér mészkő mellszobor 1932-ben készült, és 1936-ban állítottak fel. A második világháború alatt a Lovaregylet egyik dolgozója elrejtette, majd az 1960-s években Budapestre került a Kincsem Parkba, végül 2002-ben Lengyel István dunakeszi művész-tanár felújította a szobrot, talapzatot és méltó hátteret készített számára.
- A tréningtelep területén, a főbejárattól nem messze az út mentén került elhelyezésre az 1990-es években emléktáblája. A kis méretű emlékmű egy nagyjából egy méter húsz centiméter magas terméskőből kirakott posztamensre lett felhelyezve, szövege: „gr. Batthyány Elemér 1891-1907”, ami a gróf lovaregyleti elnökségének idejét jelöli.[32]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKRM-CDQ
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
- ↑ familysearch.org Batthyány Elemér keresztelői adatlapja
- ↑ Friedreich Endre: Gróf Batthyány Lajosné Vigilia 1998/10
- ↑ Domonkos János: Batthyány Zsigmond: Gróf Batthyány Zsigmond : Őseim : Budapest, Batthyány Társaság, 1992. (195-196. o.), Módszertani közlemények 33. é. 4-5. sz. acta.bibl.u-szeged.hu 1993
- ↑ Káli-Rozmis Barbara: „kellemes családi köröm daczára isszonyú magyar honvágyam van” A szívében magyar Erzsébet királyné és a Sissi-kultusz, Agria 2019 4. sz., epa.niif.hu - 2019. tél
- ↑ Batthyány Elemér (22-23. o.), Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház, 1887.
- ↑ A Nemzeti Casino évkönyve 1915, real-j.mtak.hu
- ↑ a b c d Csoma Attila: Alag centenárium VI. - Batthyány Elemér (15. o.), Dunakeszi Polgár IX. évfolyam 6. szám, dunakanyarregio.hu - 2009. június
- ↑ Levelek Indiából, Ellenőr 6. évfolyam 77. szám, 1874. március 19. ([1])
- ↑ A világjárás, Siklóssy László: A magyar sport ezer éve II., 1928 (adt.arcanum.com)
- ↑ Halálozások, Pesti Hírlap 12. évfolyam 239. szám, 1890. augusztus 30. (adt.arcanum.com)
- ↑ Borys Światopełk-Czetwertyński h. Pogoń Ruska, prince, geni.com
- ↑ Vadász- és Versenylap 20. évfolyam 13. szám, library.hungaricana.hu, 1876. március 29.
- ↑ Vadász- és Versenylap 21. évfolyam 13. szám, library.hungaricana.hu, 1877. március 28.
- ↑ X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai (153. o.), Végváry Ferenc, Zimmer Ferenc szerk.: Sturm-féle országgyülési almanach 1910-1915., mpgy.ogyk.hu - 1910.
- ↑ Pesti Hírlap 26. évfolyam 12. szám, 1904. január 12. adt.arcanum.com
- ↑ Nagy Dezső Tigris vadászat volt Indiában és nem Ikervárott, ikervarert.hu (hozzáférés: 2024. január 3.)
- ↑ A Pesti Lovar-Egylet f. évi okt. 23-kán tartott közgyűlésén, Vadász- és Versenylap 19. évfolyam 44. szám, library.hungaricana.hu - 1875. november 3.
- ↑ A pesti Lovaregylet Vadász- és Versenylap 23. évfolyam 52. szám, library.hungaricana.hu - 1879. december 25.
- ↑ A pesti lovaregylet választmánya, Vadász- és Versenylap 24. évfolyam 7. szám, library.hungaricana.hu - 1880. február 12.
- ↑ Vadász- és Versenylap 25. évfolyam 35. szám, library.hungaricana.hu - 1881. szeptember 1.
- ↑ Szt István dij Kolozsvár 1. évfolyam 245. szám, 1887. október 19. (adt.arcanum.com)
- ↑ LÓVERSENY. A Szent István-díj , Pesti Hírlap 52. évfolyam 188. szám, 1930. augusztus 20. (adt.arcanum.com)
- ↑ Vadász- és Versenylap 34. évfolyam 71. szám, library.hungaricana.hu - 1890-11-30.
- ↑ Beszélgetés gróf Batthyány Elemérrel., Pesti Napló 58. évfolyam 278. szám, 1907. november 23. (adt.arcanum.com)
- ↑ Szemere Miklós ur gr. Batthyány Elemérről. Vadász- és Versenylap 52. évfolyam újévi szám, library.hungaricana.hu - 1908
- ↑ Vadász- és Versenylap 37. évfolyam 23. szám, library.hungaricana.hu - 1893. május 9.
- ↑ Az angol Jockeyclub, Sportélet 13. évfolyam 53. szám, 1908. dec. 23. (adt.arcanum.com)
- ↑ Még el sem temették gróf Batthyány Elemért, már perlik hagyatékát Az Est 23. évfolyam 8. szám - 1932. január 12. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Koszorús Ödön: A Batthyány-emlékszoba avatására, Honismeret 44. évfolyam 5. szám - 2016. (adt.arcanum.com)
- ↑ Batthyány Elemér emléktábla, dkvk.hu
Források
[szerkesztés]- B, Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Batthyány-mauzóleum, EPA.hu Budapesti Negyed 25. (1999/3)
- Dr. Ivanics György: Magyar póló 1875-1917 (eredeti kiadvány: Magyar póló, 1875-1917-ig : a múlt és a jelen igen érdekes pólós kapcsolatának bemutatásával), Professio K., 2017 ISBN 978 963 86749 3 7
- Dr. Kerekes Dóra (Révész István Helytörténeti Gyűjtemény): 175 éve született gróf Batthyány Elemér, dunakanyarregio.hu, 2022. április 9.
További információk
[szerkesztés]- Gr. Batthyány Elemér a héten szemoperácziónak vetette alá magát., Vadász- és Versenylap 55. évfolyam 103. szám, library.hungaricana.hu – 1911-11-08
- Egy Batthyány-legenda. Az Ujság 10. évfolyam 88. szám, 1912. április 12. (adt.arcanum.com)
